Olvasom a hírt, a Kossuth teret az 1944 előtti formájában állítják helyre, a járműveknek pedig mélygarázst építenek. Nem lesz tehát a tér egyik sarkában játszótér – mint amiről néhány éve még szó volt.

De mit is jelent az, hogy a teret a háború előtti formájában állítják helyre? Lehet, hogy csak annyit, megnő a zöldterület, mert feleslegessé válik a felszíni autóparkoló. Rosszabbik esetben azt is jelentheti, hogy pontosan ugyanolyanná formálják a Kossuth tér zöldfelületeit, mint voltak egykoron. Ami persze azt is jelentheti, visszaépítik a régi Kossuth szobrot (ha még lehet), kidobják József Attilát, és persze Károlyiról és a többi emlékműről sem feledkeznek meg. Ebben az esetben még a gépjárműforgalmat is át kellene szervezni, mint ahogy az alábbi képről kitűnik.

  A metszet a Kossuth tér déli oldalát mutatja, még az első világháború előtti időben. A villamos a jelenleginél sokkal nagyobb ívben kanyarodik ki a rakpart irányába.

 Szélsőséges esetben tehát a járműforgalmat távolabb kellene helyezni az épülettől, az embereket viszont sokkal közelebb.  1944 előtt előtt bárki szabadon megérinthette  az Országház falát, nem volt biztonsági kordon.

 A Kossuth tér zöldfelületeinek helyzetéről az alábbinál nincsen jobb képem. Az viszont még így is látszik, hogy az épület előtt jobbra és balra egy-egy nagyobb park fekszik, amelyet átlós irányban átszel egy kisebb útszakasz. A két útszakasz a főlépcsővel szemben, a tér közepére tart. Ez a megosztott úthálózat szervezte a tér protokolláris rendezvényeit. A főlépcsőhöz tartó udvari hintók az egyik irányból bejöttek, a másik irányba pedig távoztak. Így nem kellett a kocsisoknak a lovak és a hintók megfordításával bajlódniuk.