Timelord

 Segítség gyanánt: 1900-ban Budapest népessége 732 ezer fő.

 1910-ben Budapest népessége 880 ezer fő.

Magyarországon a kerékpározás, és a kerékpáros kultúra az 1880-as évektől indult rohamos fejlődésnek. A századelőre megszilárduló kerékpáros kultúrát az országszerte működő több száz  kerékpáros egyesület közvetítette. A kerékpáregyletek túlnyomó többsége nem sportegylet volt, nem arra szerveződött, hogy a tagjaik gyorsasági versenyeken induljanak. Az volt a tipikus, hogy az egyesület kerékpáros kirándulásokat, város közeli bulikat szervezett, tagjai pedig közösen kocsmáztak és múlatták az időt.

Kolozsvári kerékpárosok 1888-ban

A kerékpáros egyletek szédületes terjedését a kivagyiság is erősítette. Az egyesületek ugyanis kötelező egyenruhát és kötelező egyesületi jelvényt is előírtak tagjaiknak. Ezek a külsőségek a hétköznapokban azt jelentették, hogy a bicajost még véletlenül sem nézhette egy idegen kerékpáros kifutófiúnak, vagy más, a kerékpárt munkaeszközként használó embernek. A 19. század végére ugyanis a kerékpár ára egyre csökkent, és használata megjelent a munka világában.

A velocipéd, ez maga korában bizarrnak és veszélyesnek tartott találmány az 1860-as  évek végén vált szexivé. Talán ez volt az első jármű a történelemben, amelyik ezt a rangot elérte.

 Hogy történhetett mindez? A válasz a jármű szerkezetében rejlik.

A Critical Mass tiszteletére itt az idő összefoglalni az innovatív kerékpárhasználat jellemzőit. Nézzük át a lehetőségeidet.

Először is, elfoghatsz rablókat kerékpárral a Teréz körúton.