A most bemutatott, kétrészes karikatúra 1863-ban készült. Címe: Pest nevezetességei. Az első rajz a szemétszállítás igénytelenségét (nyitott szekérről leboruló mocsok) állítja szembe a jómódú Váci utca urbánus környezetével. A második rajz a csavargók és koldusok kitoloncolásának feltűnést keltő látványosságát (és mindennek hiábavalóságát) teszi szóvá.
Köztudott, hogy a divat nem a célszerűségről szól. Racionalitást, mértéktartást az alábbi divaton sem lehet számon kérni. Magyarország első számú, legjobbnak tartott divatáru kereskedéséből, a Váci utca 15. szám alatt működő Monaszterly és Kuzmiktól származó mintarajzok azon kőgazdag nőknek készültek, akik semmittevéssel tékozolták életüket.
A bemutatott toalettek értelmes és hasznos tevékenységet nem tettek lehetővé. A szinte-szinte csak ácsorgásra és rövid távú - leginkább beltéri - lépegető mozgásra alkalmas modellekben jóformán leülni sem lehetett, a szoknyák csípőrészére helyezett, lószőrrel kitömött párnák kizárólag az egyenes háttal, merev felsőtesttel való ücsörgést engedték. És akkor még nem beszéltünk az öltözékek tisztán tartásával és vasalásával járó gondokról.
A bemutatott modelleket ti. nem mosták ki, ilyesmit csak rendkívüli kivételes esetben kockáztathattak meg. A tisztításuk gyakorlatilag portalanítással, szellőztetéssel történt. Rendszeres mosásba csak a látható öltözetek alatti, a testtel közvetlenül érintkező különféle fehérnemű került. A felsőruházat mosható és vasalható csipkeszegélyeit, szalagjait óvatosan lefejtették, és tisztítás után visszavarrták.
