Timelord

A most bemutatott képek az MTA székházáról 1865-1866-ban készültek. Egy nemzet büszkeségét láthatjátok.

Lehet-e még újat mondani a Lánchíd építéséről? Bizonyára, de ilyesféle bravúrral most nem fogok kísérletezni. Viszont van két kép, melyet igen nagy valószínűséggel még nem láttatok. Mindkét kép egy német képeslapban jelent meg 1847-ben. A német precizitás ellenére a rajzok nem 1847-ben készültek, hanem egy 1842-es ábrázolás átdolgozásai. 

A lentebbi rajzon elsőként a képet keretező növény- és láncgirland ötlött a szemembe. Ez a részlet ugyanis eszembe juttatta, gyerekkoromban nem értettem, miért nevezik a Lánchidat láncnak. Hiszen nincs rajta lánc, és nincsenek láncszemek sem.  Hasonlóképpen járhatott az agya a rajz egykori alkotójának is, mert azt vélelmezte a Lánchíd láncszemei pont olyanok lesznek, mint egy nyakláncé. Na, de jöjjön a lényeg.

 A mederpillérek alapzata már elkészült, a pilléreken pedig már állnak az építési állványzatok. A budai mederpillérre telepített gőzszivattyú működik, jól látható az füstöt okádó deszkabódé.

Az Argo-akciók helyszíne a reformkori Argo gőzhajó volt. Mielőtt rátérnék a kalandok listájára, képzeljétek el a következő szituációt.

Sok pénzt akarsz keresni a dunai áruszállítással, de ez csak úgy fog sikerülni, ha gőzhajókat állítasz forgalomba. Azon álmodozol, hogy a Bécsben összevásárolt portékát gőzhajóval leviszed a Dunán a torkolatig, majd egy másik, tengeri gőzhajóval eljuttatod Konstantinápolyba. Ott a jó áron eladott bécsi árucikkekért más termékeket vásárolsz és azokat pedig a császárvárosban értékesíted. Mindehhez nem kell más, csak gőzhajó és személyzet. Ez lesz az üzleti terved. Kérdés csak az, hogyan kezdesz hozzá?

Nos, őseink a következőket találták ki. Nem egyetlen gőzhajót járatnak a Duna torkolatáig oda-vissza, hanem felosztják szakaszokra a folyamot, és minden szakasznak lesz egy menetrend szerint közlekedő gőzhajója. Mindez persze azzal jár, hogy a Konstantinápolyba szánt cuccot többször is át kell pakolni, viszont a gőzhajók sűrűn fordulnak fel és le, tehát a közbeeső állomások közötti áruforgalmat is megkaparintják.

Ennek az üzleti tervnek másodikként megépített gőzhajója volt az Argo.

Az 1833-ben elkészült 50 lőerős gőzgéppel felszerelt, alacsony merülésű gőzhajó a Duna alsó szakaszán - kb. Orsovától Galacig (ma Galati) - teljesített szolgálatot. A képen az Argo a ruszcsuki kikötőben áll. A gőzhajónak eredetileg nem volt vitorlázata, az 1840-es években az üzemeltetési költségek leszorítása végett kapott árbocot és vitorlákat.

Most pedig következzék az Argo-akciók listája.