Timelord

Ez a történet arról szól, hogyan viselkedtek őseink egy éles szituációban. 1869. február 3-án éjjel 11-kor vészes hír futott végig a fővárosban: ég az MTA palotája.

Hogyan tudták meg az emberek, hogy ég a palota? A tűz észlelői végigrohantak a környék utcáin és belekiabálták az éjszakába az újságot. A szokatlan zajra az emberek felébredtek, felverték a családtagjaikat, majd felöltöztek és elindultak a palotához.  A környékbeli vendéglőkből kitódultak az emberek. Sajnálatos módon az senkinek sem jutott eszébe, hogy a városháza tornyában elvileg őrködő tűzőrt is felverjék. A nép óriási tömegben rohant a tűzvész helyére. Gyülekeztek a katasztrófanézők.

Joggal gondolhatjuk, hogy a városligeti jégpálya és a korcsolyázás száz évvel ezelőtt nem szólt másról, mint a téli kikapcsolódásról, és a mozgás öröméről. A 19. századi leírások azonban ennél jóval szélesebb társadalmi jelentőséget tulajdonítottak a városligeti korcsolyapályának. A korcsolyapálya nem a gyerekek játszótere volt.

 Szervezett módon a korcsolyázás a kiegyezés körül kezdődött el a városligeti tó befagyott jegén.  Az 1860-as években, a jégpályát még kevesen használták, mert az úri kisasszonyok számára a korcsolyázást illetlennek tartották.