A Mátravidéki Erőmű megépítését a budapesti fogyasztók növekvő villamosenergia igénye tette szükségessé.
Az erőmű kivitelezése 1940-ben kezdődött el. A Budapestet és a lőrinci erőművet összekötő távvezeték megépítésére három cég kapott megbízást. Szerencsés módon, a 60 km hosszú mátra távvezeték megépítéséről a fortepan több fotót is őriz. Ezek közül a képek közül mutatok be néhányat. A távvezeték megépítésében a Siemens magyarországi vállalata is részt vett, a cég a Budapesttől Gödöllőig tartó szakaszt építette meg. A Siemens építésvezetőségének központja Gödöllőn volt.
A gödöllői szakasz építésvezetősége
Az építésvezetőségnek nagy körültekintéssel és előrelátással kellett dolgoznia, sőt a váratlanul felbukkanó akadályokkal is meg kellett birkóznia. Ők gondoskodtak az anyagutánpótlásról, a megfelelő szállítóeszközökről (tehergépkocsi, hernyótalpas vontató, esetenként lovas kocsi) a terepen dolgozó munkacsoportok ellátásához.
A terepen dolgozó munkacsoportok feladata volt a rácsos vasoszlopok betonalapjainak elkészítése, a tartó- és feszítőoszlopok felállítása és a vezetékek felszerelése.
Homok szállítása a tartóoszlopok alapozásához
Hogyan szerelték össze és álllították fel a tartóoszlopokat? Első lépésben az oszlopokat földön fekve összeszerelték. Majd ezt követte a felállítás egy csigasorral kombinált csörlő és állító bakoszlop segítségével. Könnyen elképzelhető, milyen komoly előkészületre volt szükség ehhez a művelethez a főkötélben fellépő húzóerő miatt. A tartóoszlopokkal szemben a feszítő oszlopokat függőleges irányban építették fel, illetve szerelték össze. A kötélfeszítésre akkor került sor, amikor elkészült egy-egy hézagmentes oszlopsor. Külső szemlélők számára ez lehetett a munkafolyamat legérdekesebb része.
Kábelfeszítés Máriabesnyőn
A mátrai távvezeték nagy keresztmetszetű acél és aluminium köteleinek feszítéséhez különleges célszerszámokra volt szükség. Kellett csörlő és kötelfeszítő szerkezet is. A kötelfeszítést kényes műveletnek tartották, mivel feszítő közök hossza különböző volt. Volt például olyan rész, ahol a két szomszédos feszítőoszlop közötti távolság a három kilométert is meghaladta. A feszítés megkezdése előtt a munkaállomások között tábori telefont létesítettek.
A Mátravidéki Erőmű 1944-ben lett készen. A szovjet hadsereg a még üzembe sem helyezett erőművet leszerelte és elszállította. De ez már egy másik történet.
