A most bemutatott, 1948-ban készült rajz a néphülyítéssé fokozott politikai propanganda példája. Mit is látunk a képen? A magyar dolgozók boldogan és örömmel szívják a Kossuth cigarettát, mert állítólag ez jó és olcsó. Mi persze tudjuk, hogy ez bűn rossz cigaretta volt, és persze tudták ezt a dohányosok, akkor is. Itt van tehát a rajz első hazugsága: jó terméknek állít be egy vacakot.
A rajzoló azonban ennél tovább megy. A jó terméknek hazudott vacakság elfogyasztása politikai cselekvéssé válik, mert a cigaretta élvezetének ez az állítólagos öröme elkeseríti a gazdagokat, a nyilasokat és a kulákokat. Ha Kossuthot szívsz, ellenségeidet ütöd! Te örülsz, ők pedig szenvednek. Te vagy a győztes, ők pedig a vesztesek. A Kossuth szívása tehát kiállás a munkásosztály élcsapata mellett, hiszen ők azok, akik a gazdagok, nyilasok és kulákok ellenében harcolnak.
És mindezt még tovább lehet fokozni. Az amcsi imperalisták - akiket a rajzoló óriáspiócaként ábrázol, bár engem inkább Voldemort kígyójára emlékeztet - támadásba lendülnek. A Marshall-segély piócaként mar Európa testébe, és már szívják a vérét a Németországnak és Jugoszláviának. A magyaroknak azonban nem kell aggódni, mert mi nem hagyjuk ez. És valóban, Magyarország elutasította a Marshall-segélyt. Megszívattuk őket, jó alaposan!
Mi ebből a tanulság? Ne dőlj be a cigaretta reklámoknak!
