HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Nagy postalopás magyar módra

2014.07.25. 19:03 zsuzsa.frisnyak

 

1884-ben óriási szenzációt keltett, hogy a budapesti főposta udvaráról eltűnt egy postai pénzes láda, benne rettentő sok pénzzel. A tolvajok csak 1895-ben lepleződtek le titkos rendőri megfigyelések következtében. Erről szól az alábbi történet.

budapest_foposta_resize.jpg

Na de ne szaladjunk ennyire előre. 1884-ben vagyunk. A budapesti főposta udvarán három pénzszállító láda (közkeletű nevén: posztkiszli) várakozik elszállításra. A lezárt pénzes ládákat a postaszolgák zárható szállító kosarakba helyezik, majd az első darabot kicipelik a postakocsira. Mire visszaérnek az újabb csomagért, az egyik láda, benne 240 ezer forinttal eltűnik.

postalada_kosarral_resize.jpg

A vasból készült, biztonsági zárral ellátott pénzes láda súlya 30-35 kg volt. A vesszőből font, zöld vászonnal borított kosár mérete 60x36x36 cm

A megijedt szolgák  nyomban fellármázzák a hivatalt. Hamarosan megjelennek a rendőrségi nyomozók is, és elkezdődnek a kihallgatások: ki mit csinált, ki hol állt, ki kit látott és kit nem. De minden hiába, bizonyíték nem kerül elő. Nem volt mit tenni, a  rendőrség - mint később kiderült, csak látszólag - ad acta tette az ügyet.

A sajtó persze nem felejtette el a kudarcot, és az elkövetkező években adott szituációkban mindig felemlegette, ezzel is kellemetlen perceket okozva a rendőrségi vezetőknek. Így teltek és múltak az évek a szépen gyarapodó magyar fővárosban. 

A fővárosi rendőrségnek volt azonban egy ambiciózus és szívós vezetője, Bérczi Béla. Bérczi a módszeres titkos megfigyeléseknek volt a híve. Ettől kezdve titkosrendőrök figyelték meg a főpostai lopáskor jelen lévő valamennyi postás életmódját. Arra voltak kíváncsiak, nem áll-e valakinél váratlanul nagy-nagy pénz a házhoz. A megfigyeltek között volt Csombor Imre is. Csombor nem volt gyanúsabb a többieknél, mindössze egyike volt a megfigyelteknek.

csomborimre_resize.jpg

Csombort 1887-ben hivatali átszervezés miatt elbocsátották a postától. A munkanélkülivé vált Csombor azonban nem esett kétségbe, hanem vállalkozásba kezdett. Szerény kocsmát nyitott a Pál utcában. Az üzlet nem ment valami fényesen, Csombor életszínvonala sem változott. Teltek, múltak az évek. Csombor szerencséje 1890-ben azonban jelentősen megváltozott. Kibérelte az Üllői út 14. számú házban működő Arany Sas fogadót. Az Arany Sas fogadó a vidékről szekérrel bejövő utazók közismert szállóhelye volt, nagy átmenőforgalommal. A nyereség szépen gyarapodott, a fogadó jó híre viszont lehanyatlott. Hogy pontosan mi történt, azt nem lehet tudni, az azonban bizonyos, a fogadó "erkölcstelen üzelmek" helyszíne lett. Vélhetőleg ez azt jelenti, hogy tiltott prostitúció folyt az emeleti hálószobákban. Száz szónak is egy a vége, 1892-ben Csombort a fogadó béli erkölcstelenség miatt 20 napi fogságra és pénzbüntetésre ítélték. Úgy gondolom, már e tiltott üzelmek leleplezésében is nagy szerepe lehetett a Csombort figyelő titkosrendőrnek. De a java, még csak ezután jött.

Mit tesz isten, amíg Csombor elzárva hűsölt, megjelent a fogadóban ritkán látott külföldi ismerőse. A névtelen ismerős meghökkenve hallgatta, hol is van éppen az ő jó Imre barátja, majd dolga végezetlenül távozott az épületből, és sohasem jött vissza. 

És ez volt a rendőrség számára az első nyom.

 subisics_resize.jpg

A nyomozók hamarosan kiderítették, hogy az idegen nem más, mint Csombor egykori lakótársa, a ma már Dalmáciában élő Supisics (Subisics, Supicic?) József.  Innentől már nem volt megállás. Miből él ez az ember, honnét származik Supisics vagyona? Az események 1895. augusztusában pörögtek fel igazán.

Bérczy Béla rendőrkapitány Zárába utazott.  Filmbe illő módon zajlott le Supisics letartóztatása. Bérczy a helyi illetékesekkel egy külön gőzhajóval Silba szigetére indult. A rendőrkapitány a hajón tájékoztatta az osztrákokat a gyanúról és az összegyűlt bizonyítékokról, akiket meglepett ez a hosszú megfigyelőmunka.  „Dacára annak, hogy majdnem öt órán át beszéltem, midőn a sziget közelébe ért a hajónk, én még nem fejezhettem be a referádát, úgy hogy megkértük a hajó kapitányát, hogy vesztegeljen még egy ideig a tengeren. Ez alatt mi egy bárkán elküldtük a velünk lévő csendőröket a szigetre, hogy addig amíg mi megérkezünk szállják körül Supisics házát a szigeten lévő csendőrökkel együtt, és ha valami gyanúst vennének észre, úgy fogják el rögtön Supisicsot, elfogása okául pedig mondják meg neki, hogy a katonaságtól való szökése miatt történt, mint ahogy tényleg Supisics dezertált katona. (…) Midőn Paitone vizsgálóbíró megmagyarázta Supisicsnak eljárásunk okát, egészen elhalványodott és konokul tagadott mindent. (…) Először sokáig el akarta velünk hitetni az ő bulgáriai aranykeresésének és nagy aranyleletének meséjét. (…) Amikor a Csombor nevet említettük előtte, teljesen megváltoztatta a magatartását.”

Csombor még aludt, amikor a fővárosi rendőrök megjelentek a lakásában. Csombor vagyonának méretéről csak a házkutatást követően nyertek képet a nyomozók. Kiderült, hogy a Városligetben, Zuglóban, Dunaszekcsőn és Cegléden is vannak ingatlanai.  Alapos kutatómunkát folytattak. Belenéztek a kéményekbe, sőt még a tükrök és festmények kereteit is leszedték. Az egyik képkeretben készpénzt találtak elrejtve. Végül Csombor is megtört, és bevallotta a lopást. A posztkiszli tolvaja állítólag azzal védekezett: "Én jó hazafi vagyok. Mit akarnak tőlem?"

A sztorinak lassan-lassan a végére érek. Mégsem tudom még azt mondani, hogy itt a vége, fuss el véle.

A letartóztatások utáni néhány hétben ugyanis kiderült, hogy hiába voltak a megfigyelések, a törvény szerint a  bűncselekmény elévült. Nem volt mit tenni, mindenkit szabadon kellett engedni. Az államkincstár pedig arra kényszerült, hogy az érintettektől polgári úton visszaperelje a kárát. A polgári per iratait a Fővárosi Levéltárban megtalálhatjátok.

 

 

17 komment

Címkék: posta bűnügyek Budapest 1880-as évek 1890-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr606541269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2014.07.26. 00:21:17

Mi értelme volt 1884-es lopás után 1895-ben készpénzt elrejteni a képkeretekben?

1892-ben pénzcsere volt, a forintot felváltotta a korona.

Tehát az 1895-ben használt bankjegyek már semmiképpen nem származhattak az 1884-es lopásból.

Ha meg onnan származtak akkor annak annyi értelme volt, mintha valaki 80 éve pengőt lopott volna és máig dugdozná.

Frisnyák Zs. 2014.07.26. 01:01:55

Fogalmam sincs mi értelme volt. Persze az is lehet, hogy az "erkölcstelen üzelmek" bevételét dugdosta. A pénzcsere viszont nem úgy működött, ahogy vélelmezed. Csak 1900. januárjától kellett kötelezően koronában fizetni és számolni. Szóval volt egy hosszú átmeneti periódus.

Árpi a 4-ből 2014.07.26. 06:21:18

Egész estés mozifilmet belőle! Tök jó a sztori... :)

b@szus 2014.07.26. 07:45:59

nekem csekken kellett egyszer ennyit befizetni.
Lehet, hogy távoli rokonaim voltak?

Quattroman 2014.07.26. 08:35:36

a láda/doboz az nem "kiszli" hanem kisztli, és a Kasten szóból származik...

Bicepsz Elek 2014.07.26. 08:51:50

en.m.wikipedia.org/wiki/1907_Tiflis_bank_robbery

Na ez volt nagy rablas! kb. 40 penzszallito rendort robbantottak fel es lottek agyon.

halaloszto 2014.07.26. 08:52:38

@Akitlosz: komolyan nem erted? nyilvan nem az eredeti bankjegyek voltak, a vallalkozasaiban siman atforgatta oket. azert kellett a penzt kpban otthon tartani, mert az eredetevel nem tudott elszamolni. a bunozok ma is sok keszpenzt tartanak otthon, mert ha betennek a bankba, lathatova valna a hatosagok szamara. es azert kellett eldugni, hogy a betorok ne talaljak meg.

Vajk

sapka 2014.07.26. 10:43:55

@Akitlosz: gondolom, te is ülnél otthon a pénzen és évekig hozzá sem nyúlnál. az eszedbe sem jutott, hogy a lopás óta eltelt időben ezerszer megforgathatta.

a történet pedig nagyon jó, köszönjük!

hungarisztan 2014.07.26. 12:36:16

arról nem is beszélve, hogy akár más valutában is lehetett, aminek a szavatossága nem járt le

lutria 2014.07.26. 14:27:53

Azért az hiányzik a történetből hogy kiderült-e hogy hogyan tudta kilopni egymaga(vagy a társával?) feltűnés nélkül a 35 kilós fémládát-kosarat a posta udvaráról?

zsuzsa.frisnyak 2014.07.26. 15:27:42

Igen, kiderült. Nyilvánvalóan mindketten jó kondícióban voltak. Csombor a ládát kosarastól betette egy zsákba, majd átadta a cimborájának, aki kisétált vele az épületből. A cuccnak külön lakást béreltek Pesten. A vasládát csak néhány nap múlva tudták feltörni Budán. Nem kockáztatták meg, hogy nappal valamelyik hídon vigyék át a pénzes ládát, hanem éjjel egy csónakkal vitték Budára. Gondolom, ott voltak a feltöréshez szükséges szerszámok. A Budán feltört ládát a pénzzel együtt visszahozták Pestre, és a lakásban osztozkodtak.

bioLarzen 2014.07.26. 15:30:23

@Akitlosz: Elképzelhető, hogy még eredetileg rejtett oda egy részt a zsákmányból - azátn egyszerűen ott maradt. Amikor sok készpénzt kell hirtelen elrejteni, biza előfordul. Egy angol bankrablásnál is ez történt: a z elkapott rabló megmutatta, hogy rejtette el a pénzt - sok helyre tett kiseb összegeket - de amikor összegyűjtötték, kiderült, hogy még egy apró rész hiányzik - a tag pedig váltig álíltotta, hogy egyszerűen nem jut eszébe több rejtekhely. Sosem derült ki, hogy csak meg akart tartani egy részt a zsákmányból a szabadulás utánra, vagy tényleg elfelejtette azt a rejtekhelyet - mindenesetre ez utóbbit valószínűsíti, hogy az elfelejtett helyen csak nagyon kevés pénz volt elrejtve, szinte semmire sem elég...

bioLarzen 2014.07.26. 15:31:11

Ismét remek cikk, gratula!

bioLarzen 2014.07.26. 15:31:49

@zsuzsa.frisnyak: Hú, ez így elég körülményesnek tűnik... de, persze, nem ismerjük a pontos körülményeket...

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2014.08.04. 00:13:08

Én most ősszel találtam a két éve tavasszal levetett átmeneti kabátom zsebében egy ötezrest. Akkor nem hiányzott.