HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Hogyan kedvelték meg a parasztok a sört?

2013.12.22. 14:44 zsuzsa.frisnyak

Röviden a válasz: hozzájutottak és megszerették az ízét. Hosszabban: a 19. század második felében történt a  nagy sörügyi áttörés. Mint minden, persze ez is összefügg a vasút terjedésével. Tradicionálisan népünk ugyanis inkább borissza volt, mintsem sörfogyasztó. A vasút tette lehetővé, hogy olyan vidékekre is eljusson a sör, amelyek fogyasztási kultúrájában a sör korábban szinte ismeretlen volt. Idővel aztán - a sörfogyasztás lassú emelkedésének hatására - egyre-másra létrejöttek a kisebb vidéki sörfőzdék is.  A kisebb sörfőzdék a vasúti szállításra már korántsem voltak úgy ráutalva, mint a nagy kapacitású sörgyárak. A helybéli sörfőzdék legfrissebb főzeteiket inkább szekérfuvarral juttatták el a környékbeli falvakba. Ezt láthattuk a Sörgyári sapriccio című filmben is. 

De ne szaladjunk az időben ennyire előre.

Az 1860-as évek elején járunk. Az alföld nagy városait már el lehet érni vasúttal. Növekszik a sör népszerűsége. Az alábbi, négy rajzból álló képregény címe: A falusi embör és a sör.

01_resize_2.jpg

02_resize_3.jpg

Itt a vége, fuss el véle.

15 komment

Címkék: karikatúra vasúttörténet kultúrtörténet étkezési kultúra 1860-as évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr475667520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shopping 2013.12.23. 12:01:53

Ès azóta is szeretik

Don Quixote de la Ferko 2013.12.23. 14:27:32

Azért a borivó titulus után nem árt megemlíteni azt az apróságot, hogy a jó minőségű bor az uraké volt, a parasztnak a csiger maradt.

Orszag 2013.12.23. 14:51:49

Annyira mondjuk, nem egyértelmű. Egyrészt, a magyarok is előbb készítettek sört, mint bort (a kunok is), másrészt az Alföldön régen is szokásban volt italok házilagos előállítása. A Kunságban például ott volt a boza, de a családban is az 1860-as évek előttre megy vissza az otthoni sörfőzés.
Vannak egyéb utalások arra, hogy nem mindenki szerette a bort, úgymint a jól ismert Bornemissza név, és egy barátom szakdolgozatából rémlik egy vagy 17., vagy kora 18. századi toborzás dohogó jelentése Bihar vm.-ből: "némelyek sert kívántak".

Mozartkugel · http://baronesregni.blogspot.hu/ 2013.12.23. 15:06:52

Méhsört, már 1000 éve is állítottak elő hazánkban.

zotyesz11 2013.12.23. 15:08:25

Majdnem jók az összefüggések...

Azt hozzá kell tenni, hogy a sör egy indusztriálisabb jellegű ital. Gyakorlatilag egész évben gyártható, ráadásul olcsó és viszonylag egyszerű alapanyagokból készül, viszont főzni kell.
Gabona, víz és komló...
Minden adatott, hogy igazából a munkás osztály illetve a plebs itala legyen.
És ahogy ez be is következett...

- duplagondol 2013.12.23. 16:09:05

Vannak azért kézenfekvőbb okok is, itt csak néhányról: a Duna nem csak a malomipar fejlesztésénél számított kedvező adottságnak, hanem a sör elkészítésénél is, a kőbányai kutak vizét kiválóan fel lehetett használni a főzéshez, az ottani pincéket pedig a tároláshoz, mindehhez pedig már csak egy komoly múlttal rendelkező, tőkeerős szakember érkezése hiányzott. Őt az 1850-60-as években Dreher Antalnak hívták.

Aztán a Bach-korszakban több tízezer osztrák katonát "kellett" állomásoztatni az országban, úgy, hogy a laktanyák még mindig nem épültek ki, a falvakban jelölték ki nekik a kvártélyt. Valószínűleg ők is sefteltek az ellátmánnyal, mint a rendszerváltás előtt az oroszok, az italfogyasztási szokásaikkal a parasztok is megismerkedtek, annak ellenére, hogy nem követték a katonák szokását, akik az asztalaiknál vagy a kocsmákban, csárdákban sörrel koccintottak. Sok fantázia nem kellett ezután a legendagyártáshoz, ti. hogy Haynauék is ezt tették Aradon a tábornokok kivégzése után, egyébként, miért is ne tehették volna.

Végül, de messze nem utolsósorban a sörfogyasztás a nagy szőlővész, a filoxéra időszakában kezdett igazán terjedni, az 1870-es években, ezután még hosszú időbe tellett, mire teljesen az alapoktól indulva sikerült újra talpra állítani a szőlőtermesztést, bortermelést.

enba 2013.12.23. 18:29:25

ez neked egy poszt?

Mr Blue 2013.12.24. 16:20:15

@enba: ez neked komment? tro-lol!

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.01.05. 08:16:25

Aranyos a képregény, csak sajnos nem nagyon van igazságalapja. Már az Árpád-korban elterjedt volt a sörfőzés, nem csak a városokban, hanem uradalmakban, falun, házaknál stb. A sörnek - a fertőzött víz miatt népegészségügyileg fontos szerepe volt. Ez egy ostoba toposz, hogy a magyar borissza volt. A bor az uraknak maradt, a népnek maradt a csiger, a nyírvíz (virics) , a méhser és a márc illetve a sör. Melyből házanként kellett beszolgáltatni a helyi földesúrnak, egyházi központnak. Tehát nemhogy ismerték, hanem főztek is sört, és persze fogyasztották is. ez volt a védőital (forralt víz), és az aratók - többszöri máslás után, tehát a gyenge minőségűt - kapták napi fejadagként. II. Rákóczi Ferencnek Podheringen (Őrhegyalja - Munkács mellett) már komoly "sörgyárat" létesített. És még sorolhatnám...

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.01.05. 08:30:27

@zotyesz11: ezt a "plebsz-ital" megint egy buta toposz. Az 50-es években ragadt rá, bár még akkor is volt sörkultúra az országban (sokféle sört gyártottak pl Kőbányán is sorbuvar.blog.hu/2014/11/18/nagyuzemi_arpale_a_lenin-szobor_arnyekaban), de a legtöbb 20.sz eleji fennmaradt díszebédes menüben szerepel a bor mellett a vermut és a sör italként.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.01.05. 08:34:27

@Orszag: Ott a pont, a Kárpát-medencében a X. sz-tól kezdve a régészeti feltárások folyamatosan kimutatják a hatsoros árpa termesztését, ami ugye a sör legfontosabb alapanyaga. A komló csak fokozatosan lesz egyeduralkodó - lásd még 'Grut' - sorbuvar.blog.hu/2014/02/04/gruttol_a_komloig_avagy_hildegard_von_bingen_es_a_reinheitsgebot

Orszag 2015.01.05. 09:20:54

@pif: Kötekednék, a sör legfontosabb alapanyaga a kétsoros árpa. A komló pedig az ókorban is ismeretes volt, de avar esküformula is szól úgy, hogy "míg a kő úszni, a komló elsüllyedni nem fog". Az viszont igaz, hogy a legfontosabb tartósító- és ízesítő adalékanyagként tényleg a középkorban lett uralkodó.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.01.05. 12:34:42

@Orszag: Köszi! Kicsit félreérthető volt: az árpa a legfontosabb alapanyag, csak az Árpád-korban érdekes módon nem a kétsoros, hanem a hatsoros volt több régészeti lelet alapján a jellemzőbb. (ami meglepő, mert az mezőgazdaságilag fejlettebb kultúrát feltételez. Amúgy a sörhöz valóban a kétsoros tavaszi árpa=sörárpa a legideálisabb, mert kevesebb fehérje és több szénhidrát van benne a 4-6 soroshoz képest)Az említett eskü nem avar, hanem volgai bolgár és többek mellett László Gyula tette közzé - csak hogy én is kötekedjek :)

Orszag 2015.01.05. 13:04:28

@pif: Közben rájöttem, de mán' mindegy volt. :)
süti beállítások módosítása