HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Ludas Matyi bocsánatot kér

2012.11.11. 10:36 zsuzsa.frisnyak

1956. október 18.  és 1957. február 21-e között nem jelent meg a Ludas Matyi. Úgy képzelem, hogy a forradalom leverése utáni első címlapon a szerkesztőség hosszasan dilemmázhatott. Muszáj volt reflektálni az eseményekre, de hogyan?

A lap ugyanis nem tehetett úgy, mintha semmi sem történt volna az elmúlt hónapokban. Az ellentmondás  többszörös lehetett.  Feszült egy ellentét a vicclap műfaja és az események véressége között.  A másik gond talán még ennél is meredekebb volt. A vicclap fojtogatóan manipulatív, a humort a diktatúra propagandaeszközének silányító múltjával szembe kellett valahogy nézni. Kérdés csak az volt, hogyan?

nikon 029_resize.jpg

Mit is sugall ez a címlap? Számomra azt, hogy az élclap nem vállalta a felelősséget a Rákosi-rendszer működtetésében játszott hazug, és uszító propagandájáért. A szerkesztőség nem felnőttként, szégyenkezve és őszintén néz szembe a lap múltjával, hanem gyermekded kifogással próbálta megúszni a számonkérést. Hiszen egy gyereknek a felnőtteknek megbocsátanak! Az erkölcsi ítélet megsemmisítésétől távolítja el magát az újság azzal, hogy a szigorú bíráló a távoli múltból érkezett. Ráadásul a tanító azt állítja, Ludas Matyi 1949-1956 között "néhányszor" felelt rosszul. 

Ez bizony elégtelen. Sőt, bukás a javából.

32 komment

Címkék: karikatúra 1950-es évek Rákosi-korszak

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr14791440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

satie · http://321.hu/sas 2012.11.11. 11:50:18

fuj, szerintem ránézésre is látszik, milyen gátlástalanul gyáva ...

Anselmo 2012.11.11. 12:27:58

Szerintem meg ötletes. Hogy elégtelen lenne? Azokban az időkben mit vártok, mit kellett volna tenniük? Ráadásul akkor egy diktatúrában kellett egy párthoz igazodniuk, ma pedig a szabad világban az újságírók ugyanezt önként teszik.

Muad\\\'Dib 2012.11.11. 12:34:00

@Anselmo:
Nem kellett. El lehetett menni mást is dolgozni. Ahogy rengeteg egyetemet végzett értelmiségi kötött ki segédmunkásként gyárakban, mert volt gerincük...

ze11 2012.11.11. 12:36:22

Fiatal a blogger, ennyi az egész... Sacc/kábé a nagypapáját kérdezze meg az akkori időkről, és utána rájön, hogy ezt a címlapot anno mindenki pontosan értette.

Jinza 2012.11.11. 12:42:44

Az, hogy "súgtak" akkoriban elég merész volt, főleg mert Matyi tökei közben meg satuban.Mégis mi változott azóta?Ha zúzós témát boncolgatsz biztos ,hogy stop'n'go lesz.....

OkoskaTo:rp 2012.11.11. 13:10:33

@ze11: A fiataloknak sem kell messzire menniük. Megvesznek egy Magyar Nemzetet, és megnézik, miket ír a Vezérről. Vagy Matolcsyról. Vagy Simicskáról.

anyahajókabinajtóhajtogató 2012.11.11. 13:17:03

Semmi gond de szerintem nagyon hülye vagy!

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.11.11. 13:21:30

1956-1989 között ugyanazt csinálta ugyanez a lap, azaz nem értem miért kell 1949-1956-ot kiemelni. Ez egy propagandalap volt. A különbség csak annyi volt, hogy a későkádári időkben már lehetett propagandamenentes humort si közölni, ha az politakementes volt. Viszont a politikai humorba továbbra is maradt a marxista propaganda. A lap egyszerűen úgy igyekezett olvashatóvá válni, hogy a politikai humor minimálisra csökkentette a 70-es, 80-as években, így a lap szinte teljes terjedelmében élvezhető volt.

Ugyanez volt a helyzet a kiváló képességű Hofival is. Tudta mit nem szabad mondani, s azt nem mondta. Politikai propagandát viszont nem vállalt, inkább hallgatott ilyen esetekben. (Az ellenpélda Sass József volt ebben.)

GL-581 g 2012.11.11. 13:34:07

Ne a mai világból próbáljuk meg értékelni ezt a címlapot. 1957-ben az 1949-56 közti időszakra vonatkoztatott "súgtak" egy rohadt nagy húzás volt.

eszengé · http://kukacossajt.blog.hu 2012.11.11. 14:17:42

@Anselmo: Nem kellett párthoz igazodniuk. A lap a Magyar Kommunista Párt "félhivatalos" vicclapja volt.

gusthy1 · http://kolyokjoga.blogspot.com 2012.11.11. 14:49:31

@GL-581 g: Ott a pont, így van.
Megvolt a maga sajátos nyelve az 50-es, 60-as évek humorának.

az_igazi_trebitsch 2012.11.11. 15:14:08

@gusthy1: Pontosan. Jómagam a lap külsőse voltam a hetvenes években, méghozzá a "lázadó fiatalság" képviseletében. Akkor még nem lehetett ám nick-név mögé bújni, vállalnia kellett magát annak, aki publikált. De ahogy megtanultunk a sorok között olvasni, úgy megtanultunk a "sorok között írni" is.
Az akkori sajtóban a Ludas volt a legbátrabb lap, különösen Árkus József idejében. Akinek volt hozzá szeme, az a hétköznapi viccelődések között megtalálta benne a rendszer - igaz, óvatos, sokszor áttételes - kritikáját is.

seahawks 2012.11.11. 15:21:11

én anselmonak adok igazat abban, hogy ők ezt egy diktatúrában tették, most viszont egy magyar nemzet vagy magyar hírlap demokráciában nyalja a pártállam seggét.

szakáll 2012.11.11. 15:26:09

"az élclap nem vállalta a felelősséget a Rákosi-rendszer működtetésében játszott hazug, és uszító propagandájáért."

Ez azért egy kicsit túlzás!
Olvasta vajon a blogger a korabeli Ludast?

az_igazi_trebitsch 2012.11.11. 15:26:52

"Úgy képzelem, hogy a forradalom leverése utáni első címlapon a szerkesztőség hosszasan dilemmázhatott."

Rosszul képzeli. Azokban a vérzivataros időkben egyszerűen nem illett viccelődni. Úgy képzelem, hogy ezt még mai gondolkodásmóddal is fel lehet fogni és meg lehet érteni.

Ami pedig ezt a címlapot illeti: mindössze egy kevéske tájékozódásra van szükség az akkori és a megelőző időszak politikájában ahhoz, hogy (f)elismerjük, mennyire zseniális volt a maga nemében.

Lesből Támadó Szárítókötél 2012.11.11. 17:14:06

Számomra pont ellentétes a címlap mondanivalója. Az elmúlt időszakra vonatkozó számonkérésre mondott "súgtak" pont arra utal, hogy mások mondták meg mit kellett írniuk, azaz a lap irányítottságára céloznak.

Frick László Emlékzenekar 2012.11.11. 18:11:55

Csak beugrottam már szólni, hogy a piroslapok-pont-hu meg a Hírcsárda egenyenesági rokonyoknak gondújják magukat ezzel a nebulóval és nem is sejtik, hogy mennyira azok!... Nekem van pár 1950-52-es Ludas Matyim... csak szkennerem nincs :D

Frick László Emlékzenekar 2012.11.11. 18:16:31

1956. nivember 4-én nem ért véget semmi -de erre eddoig csak TGM volt merész figyelmeztetni. Igen sokan szaggatták az istrángot, mivel az forradalom egyik csücske-élcsapata fiatal kommunistákból állt (Erdős Péterék pl) még februárban is sokan szaggattákl az istrángot. Vidéken a Kádár-kutyák Mátyás nap tájámn mertek előbújni a rejtekeikből, sok helyen a dúkás csak május 1-je után indult meg igazán. Február végétől kezdték összefogdosni vidéken a detektívek az... akit értek, ha Jávor-bajsza volt meg vadászkalapja, már vitték is...

Vidéken a Kádár rendszer alatt is akármelyik falusi paraszt a forradalmat forradalomnak mondta, így határozták meg az időt: "A forradalomkor történt.." és ez a forradalomkor az emlékezetben október elejétől '57 tavaszáig tartott.

Anti Anyag (törölt) 2012.11.11. 18:22:12

El lehet képzelni, hogy néhány mostani "toleráncsot" még kommunistaként, az orosz hadsereggel a háta mögött. (Aki 89 előtt "élt", az el tudja, hiszen Lendvai, Pozsgai, Horn, Gyurcsány, stb., még klasszikus komcsik voltak.)

Ahhoz képest, ez egy bátor címlap, mert a mappára 1956 van írva.

Bélabáttya (törölt) 2012.11.11. 19:30:04

„Ráadásul a tanító azt állítja, Ludas Matyi 1949-1956 között "néhányszor" felelt rosszul.”
Viszont nagyon profin kitalált, megvalósított, bárki által továbbgondolható, „kétfedelű” szöveg.
Kiegyeznék vele, ha manapság tudnának így írni...

paneltacskó 2012.11.11. 20:13:51

nincs is már ludas matyi... lassan már net se lesz.

Totof 2012.11.11. 20:30:41

@Bélabáttya: Aki nem így érti ezt a címlapot, vagy túl fiatal, vagy a másik.

micsoda? 2012.11.11. 20:34:14

Örülök, hogy nem olyan vagyok mint a posztíró, még a vicceket is úgy olvassam, hogy vajon mi lehet e-mögött? Szerintem azóta sincs olyan vicclap mint a Ludas Matyi, vagy olyan humorista, mint Hofi Géza, téma lenne bőven.

nick: 2012.11.11. 20:42:44

az nem nagy csoda, hogy a posztoló is így benézte a bemutatott címlapot
direkt volt kétértelműen megfogalmazva, hogy a kritika miatt, ha kell, lehessen vmivel védekezniük is

bár azért utólag érteni lehet sztem a másodlagos közlést is benne, de lehet, hogy tényleg túl fiatal a posztoló - szerencséjére :-)

petya.apukaja 2012.11.11. 20:57:11

Kar volt ezzel a poszttal idot tolteni. Ugy az irasaval, mint az olvasasaval. Egyaltalan hogyan boffent fol most ez igy ropke 56 ev tavlatabol? Total ertelmetlen es felesleges hangulatkeltes annak a fenyeben, hogy a mai media mennyire polarizalt politikailag.

Kora Délutáni Kornél 2012.11.11. 22:35:37

Mai szemmel tényleg nem túl határozott a fogalmazása, de valójában zseniális: aki akarja, érti, aki nem akarja, nem érti, szükség esetén le lehet tagadni az egészet. :)

Igazán kíváncsi vagyok, hogy az M1, a Magyar Nemzet és a többi propagandaeszköz "újságírói" mit fognak írni, ha már nem lesz, aki megmondja nekik. Érdemes ezügyben 1994-es újságokat olvasni, az akkori szűkölő kutyák egy része ma még kormánypárti újságíró.

KDK

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.11.11. 23:28:48

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Nyilván nem voltál Hofinak élő előadásán, csak azt láttad, amit a tévé leadott (megfelelő vágás után).

Élőben bizony túlment néha a határon, és mondott olyat, amit nem lett volna szabad. Állt is emiatt a szőnyeg szélén olykor.

@Frick László Emlékzenekar:
Nyilván.
Falun mindenki hős forradalmár volt.

(Konkrétan: a nagy büdös lófaszt. Szartak magasról az egészbe. Esetleg ha szemét tahó volt a párttitkár, akkor azt megverték ez alatt a 2 hét alatt párszor, de egyébként semmi. Ja, meg megnőtt a feketevágások száma, mondván, hogy "na, ebből már nem visz el Rákosi" (mert a zsír stb. egy részét le kellett adni hízóvágáskor) (vagy Nagy Imre, a padláslesöpörtető miniszter, az egyik legvéresebb szájú Sztálin-fiú, akit vidéken utáltak, mint a szart -1956-ban is -, mert ő taszította az éhség szélére őket, hiába dolgozták magukat halálra, meg ő erőltette a téeszesítést).)

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.11.11. 23:30:37

Ja, felhívnám a tisztelt hozzászólók figyelmét, hogy a cikk szerzője nő.

Ez ugye elég sok mindent megmagyaráz.
A gondolkodás képességének hiányát például mindenképpen.

Frick László Emlékzenekar 2012.11.12. 01:46:24

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Maga itt a gondolkodás doktoraként tűnik föl. Akkor majd megmagyarázza nekem, mi az oka annak, hogy ebben a korszakban, ha az mondom, hogy nem vajsárga (vagy bugyirózsaszín vagy nem ekrü) akkor "persze, fekete, mi??" -kell bőgni. Mér' mindig csak két váltó van. Csak kettő lehetséges máma, kettésikamikálni mindent.

1956-ban nem forradalom volt, hanem irányított anarchia forradalmi jellegű kitüremkedésekkel. Anarchia- az anarchisták nemes értelmezésébe is. Az anarchia nem csak káosz... Budapesten csupa rekedt ember, mint focimeccs után, csoportokban vitatkoztak az emberek és az átlagember minden csoportban az ott uralkodó vezér-hangnemhez igazodott és egy délután a "forradalom" valamennyi irálya mellett-és ellene volt. Akarta is meg nem is, a forradalmat főleg kirobbantó "ifjútörök" kommunisták mellé ... de mit beszélek magának, hiszen valószínűsítem, hogy maga ismeretek helyeettz is gondolkodási műveletekkel operál s ha az operál szót használom, kizárólag orvosi_műtőben tevékenykedést képzelhet el...

Vidéken főleg opportunisták voltak az emberek. Ez így volt a mongol, a török, majd a törökkor végén a tatár rablógyilkosbandák fosztogatása alatt is.Ahol kevesen vannak,. könnyen átláthaó terepően, ott sokkal nehezebb ugrálni, moint egy sűrű erdőben, ahol el lehet illanni secperc... Budapesten mondok valamit, befordulok két sarkon és olyan emberk közé lyukadok, akinek fingja sincs rólam. Ha helyilakos is vagyok. Most elég csak a Lónyai utcán lemenni. néhány lépés világokat választ el, százmilliós automata teremgarázsos luxuslakások és szlöm egybevalósága.

1956. senkit nem lepett meg, 1945-ben értelmes emberek kb 10 évet adtak Rákosiéknak, a hülyék meg elhitték, hogy a "pártrendszer, meg a demokrácia és lófasz". Az értelmes emberek tudták, hogy az újáépítésig van szükség csak az egész társadalmiszalámmira, utána Rákosiék leszeletelik. Ki lehetett számítani kb az államcsőd időpontját, mint ahogy ki lehettt számítani 2006-2007 körül is. Többféle megoldást doolgoztak ki arra a képletre, amit Szabó Lajos könyvtáros és filozófus 1951-ben így fogalmazott meg:

"A mai rendszer legnagyobb gondja az, hogyan szabadulhatna meg a marxizmustól anélkül, hogy a hatalmát elveszítené." A marxizmusól sokféleképpen is meg lehet szabadulni, pl úgy, ahogy Dr Goebbels (megint egy doktor! :D ) de úgy is, ahogy Valgyimir "Lenin" Uljanov kitanálta. Meg Kádár és Szuszlov is kitalálták, hogyan lehet feltisztítani a hadserege6t és a belüügyet a többezer 1945 elpőtt végzett tiszttől, hogy kéne a "bújkáló horthystákat" kiugratni a bokorból, elintézni Mindszentit "érintés nélkül" (teháthogy saját magát írja ki a tüörténelemből, nem sikerült, de a Mindszety-beszédet nem, hanem a hamisitványos interpertációját adták be a nebulóknak...) Ja és nemmellékesen a lelkiismeretfurdalásos Nyugat és a testvéri Szovjetúnió nagyvonalúan szanálták a magyar áűllamcsődöt, ebből lett a Kádári Csoda.

Hoffmann Géza operett-színés és Moldova György, a dramaturg szakort végzett közepesnél gyöngébb képességű író egyforma technikával dolgozott. Hoffmann nagyon ügyes ember volt, rendkívül jól alkalmazta az édes-ópofa egy csibész vagyok!és a cinuks semmibenhívés módszereit. Moldova komoly jegyzeteket készített meg magnóüfelvételeket, Hoffmann ugyanezt csonálta a kocsmákban, összegyűjtötték a proletárhumor kicseit. Annyi ember ment pocsékba, ki egy Őze Lajsot piált szét magában, ki két mérnököt, ki egy fél latinovicsot Bródy Jánossal. John Lemnonok itták szét a májukat vidéki művházigazgatóként és Stephen Hawkingok rohadtak el elebvenen vidéki gimnáziumtanárként, míg Dr Kőzepess lajóss eléggé szépen előrehjaladt. Ezt hívták kontraszelekciónak. Az emberek beültek Hoffmann művés6zúr előadásaira és kurvára elájultak attól a humortól, amivel minden gyár munksöltözője és budija, sofőrplaccok és remizek, piacik és tömegrendevények gyülekezőhelyei, nehéz fizikai munkával töltött órák, amikor az ember már csak piával meg ökörködéssel bírja a megfeszített melót.. tengődtek tova... Hoffmann ezeket fölszedte, összeállította, színész volt a mesterség mesteri tudásával, rögtönzésekben variálta a gyűjtemémnyét és mindenki összhatotta magát a gyönyörűségért 50, 100 vagy 150 Ft-ért, amit ingyen is összeszdhetett kórházfolyosón vagy ha valamiért lerohadt a ruszki troli a Király utcában és az biztos, hogy ennek az őseleven humornak valamelyik forrása, egy pepitazakós zugantikvitásos vagy egy börtönviselt ügyvéd vagy egy bukott szövetkezeti főkönyvelő vagy egy részeg melós kitalált.

Hoffmann a Mercedes autókat preferálta, mert ezek 4-5-6 év haknizást is bírtak, elmentek nagyjavítás nélkül 400 majd később már 600ezer kilométert is, szerette a dús kajákat meg a nőket, a piát, tudta, hogy mitől döglik a légy - Latinovits mellett kezdte az ipart Debrecenben bonvivánként és szarfaszúbakai [honvéd sorkatonai]katonahumorral futott föl, de a seregben hátszeles és hazajárógép és ezredirnok volt.

Mindenki őtőle van oda, pedig volt Ősz Ferencünk, meg Boncz Gézánk... és még Siegfried Brachfeld se semmi vót...

Ma már nemsok lehetőség van TUDNI mi volt, de jó sok kép maradt fönt... és ezeken csillogó szemű embereket lehet látni a legaljasabb Rákosi korban, szportszemn zakóban és búúrzsojjá nyakkendőben ül egy építész a sok egyen fehérköpenyes szocialista mérnök között és krúdy gyulai ravaszkásan soömolyog a fékyképezőgépbe, meg a lenyalt hajú vagány Bécsből, sportolók máltal csempészett Ray Ban napszemüvegbe, aminek láttán igazoltatni léptek hozzá a zsernyákok ésígytovább.

Nem olyan emberek éltek még a Rákosi korszakban, akik csak a gondolatától is bekakiltak valami elnyomásnak... nem úgy játszott a korabeli média az emberekkel, mint cica az egérkével, ezt mutatják a máig fennmaradt pesti viccek (megint Hoffmannra mutatok)

Frick László Emlékzenekar 2012.11.12. 01:51:42

Ebben a karikatúrában "digitálisan" többféle értelem is fűződik [4D] - A Hírcsárda meg analóg [1D]és síkolgikus[ 2 D] és nem fáraszt bennünket a gondolkodással, hanem kiszolgálóan szájbarág és élveztet. Olyan szellemi környezetbe vaéó, ahol akkora ínség van a humorban, hogy mint az istenhátamegetti falusiak, gyön a Pesti Kabaré (a statiszták a rádiókabaréból, akinek néha jut két mondat a poen előtt, föladni a poent) és igyekeznek a naftalinszagú műbűrkabátokban, hogy dojólesz most, hődenevetni fogunk és ghát ugye.. még nincs is min, már rötyögnek, mert dojólesz, ha már adtunk a jegyért 2Ft50-et... (egy negyedórabért)

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.11.12. 08:20:34

@Budapesti Szeretkezési Vállalat:

Tudta azért, hogy mit szabad. Ha rendszeresen átlépte volna a határt, eltűnt volna a színpadról örökre, ne legyen efelől kétséged.
süti beállítások módosítása