Mit tegyél, egy tökéletes vasúti utazás érdekében? Nyolc szabályt kell betartanod.
Mit tegyél, egy tökéletes vasúti utazás érdekében? Nyolc szabályt kell betartanod.
Olvasom a Heti Válaszban (http://hetivalasz.hu/itthon/vacsora-az-alagut-tetejen-39435), hogy az I. kerületi önkormányzat újra épületet állít a budai alagút tetejére. A cikk szerzője szerint az 1850-es évek végén, a 60-as évek elején már állt az alagút tetején egy vendéglő, de a századfordulón már nem volt meg.
Az étterem működésének idejét ennél pontosabban is be lehet lőni.
Ez a kép 1869-ben készült.
Rákóczi híd van már Magyarországon. Kettő is, ráadásul mindkettő a Tiszán.
Először, 1926-ban a vásárosnaményi Tisza-hidat nevezték el II. Rákóczi Ferencről. Az 1926-ban épült híd persze már elpusztult, de emlékeim szerint az újabb hidak változatlanul őrzik a Rákóczi nevet. Sőt, mintha egy emléktáblát is láttam volna minderről. Ma a vásárosnaményi Rákóczi híd a felújítására várakozik. Néhány hónapja még félpályás volt rajta a forgalom.
Érdekes módon a második, szintén Rákócziról elnevezett híd Vásárosnaménytól légvonalban alig 40 km-re szintén a Tiszán van, Cigánd és Dombrád községek között.
A Kádár-rendszerben a közlekedési tárca két esetben (1968, 1972) is elvi építési engedélyt adott egy badacsonyi libegő megépítésére.
Az eset érdekessége, hogy az elvi építési engedélyt mindkét esetben olyan szervezet kérte, amelynek egy libegő működtetése nem igazán tartozott a kompetenciájába. Elsőként az 15. számú AKÖV vállalat (később 15. sz. Volán), másodjára pedig a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút gondolta úgy, libegőt épít a Badacsonyra. A terveket az UVATERV készítette el.
Az elképzelések szerint az egyköteles pályán négyüléses kocsik közlekedtek volna. Az induló állomást nem a Balaton partjára, hanem a vasútvonal mellé tervezték. A középső állomást a Kisfaludy-ház környékére került volna. A végállomás pedig a hegy tetejére került volna.
A rendelkezésre álló források sajnos nem adnak arra választ, a GYSEV miért gondolta, hogy forgalmi területétől távol, a Balaton partján beszáll a libegő-bizniszbe. A papírokban mindössze annyi szerepel: „a kötélpálya építésének célja az idegenforgalom emelése és az új közlekedési rendszer műszaki kérdéseinek tanulmányozása”.
Az új közlekedési rendszer műszaki kérdéseinek tanulmányozása? A János-hegyi libegő ekkor már két éve működött. Építési, technológiai, és üzemeltetési kérdésekről tehát már voltak tapasztalatok Magyarországon. Furcsa ez az ügy.
A libegőépítés terve 1973-ban – minden különösebb cécó nélkül – a süllyesztőbe került.