Ami most jön, az a legkevésbé sem szórakoztató, sokkal inkább elborzasztó. Indulataimat visszafogva, következzék egy szemléletes példa politikusaink teljesítményéréről egy az ország emberi erőforrásait feltáró speciális mutatóval összefüggésben.
Az egyetemisták száma százezer lakosonként négy időpontban: 1920, 1950, 1970 és 2000.
Az Osztrák-Magyar Monarchiából megalakult három, történelmileg eltérő gazdasági és kulturális fejlettségű ország (Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország) sorsát érdemes megfigyelni.
1920-ban a magyar egyetemisták aránya átlag körüli. Ausztriában és Csehországban fejlettebb a felsőfokú oktatás, megfelelően gazdasági helyzetüknek. 1950-ben a nemzetközi mezőnyben Magyarország az átlag alá csúszik, bér nálunk is nagyobbat zuhant Ausztria és Csehország - mégsem lehet ennek örülni.
1970-re ugyanis Magyarország jóformán a lejtő aljára kerül.
2000-re annyi az eredményünk, hogy sikerül leelőznünk Csehszlovákiát. Hurrá.
A táblázat lelőhelye: A Transatlantic History of the Social Sciences: Robber Barons, the Third Reich and the Invention of Empirical Social Research
letölthető: http://www.freebookspot.es/Comments.aspx?Element_ID=187130