A fővárosi metró históriája bővelkedik a nagy fordulatokban. A metróépítés körüli álmok   már az 1920-as években elkezdődtek. 1942-re elkészült a gyorsvasúti hálózat koncepciója.

 Az elképzelések szerint a metróhálózat négy vonalból fog állni. Lesz egyszer egy kiskörúti vonal (5 km), egy Ferenc József vonal (Városliget-Boráros tér, 7 km), egy pest-budai vonal (Bosnyák tér és Széll Kálmán tér között, 8,5 km), valamint egy nagykörúti vonal (Széll Kálmán tér és a Fehérvári út között, 8,5 km).

Az fővárosi közgyűlés úgy határozott, hogy az első két vonalat, amint vége lesz a háborúnak, megépíttetik. Úgy vélték, a leendő metróépítés lehetőséget teremt a nagyarányú közmunkára. Hamarosan elkezdődtek a földtani feltárások.

És máris 1949-ben vagyunk. Elkészült a kelet-nyugati metró terve.

 Elkészülnek az állomások tervei is.

Ilyennek tervezték a Blaha Lujza téri metrómegálló felszíni épületét. Ahogy látható, a tervezők nem számoltak a Nemzeti Színház elbontásával.

Teltek-múltak az évek, a metróépítés kiemelt politikai jelentőségű üggyé nőtte ki magát. Ezért is volt kínos, hogy 1953-ban szovjet nyomásra a metró építését le kellett állítani. A metró építésére 1953-ig elköltött összeget nem ismerem. Gerő Ernő 1953-ban egymilliárd forintra tette a költségeket, de olvastam már 5-20 milliárd forintos becslést is. Mennyi ez a pénz mai áron? Itt kiszámolható:

http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kalkulatorok

A párt 1963-ban döntött a metróépítés folytatásáról. Persze újratervezték a beruházást.

 Ez a metró 1963-ban elkészült új terve. Az ötvenes évekhez képest két új állomás (Astoria, Örs vezér tér) megnyitását is tartalmazta.

 Ilyennek álmodta meg Székely László az Astoria megállót.

A Blaha Lujza téri állomás Máriáss László alkotása.

A Deák téri metróállomás tervezője Czeglédi István volt.

A hetvenes évek metróépítési sikerei után 1977-ben elkészült egy hosszú távú koncepció:

 Ilyennek tervezték 2000-re a fővárosi metró- és gyorsvasúti hálózatot.