Az Erzsébet híd építéséről készített fotókat már másfél éve megmutattam:
http://timelord.blog.hu/2015/07/24/kepek_az_erzsebet_hid_epiteserol
Mindez csak azért érdekes, mert időközben előkerült két fotó a híd terhelési próbájáról. Az újságok szerint 40 ezer ember súlyának megfelelő 130 ezer kőkockát helyeztek a hídra kilenc napra. Ez négyzetméterenként 450 kg terhelést jelentett.
A hídra helyezett kőkockák
Lássuk be, Körösladány nem sok vizet zavart az elmúlt évszázadokban. Magam is csak annyit tudtam róla, hogy az itt élők egy pazar trükköt találtak ki jó háromszáz éve. A trükk lényege a következő. Képzeld el, hogy egy hatósági eljárásban esküt kell tenned, hogy a föld, melyen állsz egykor a szülőfaludhoz tartozott. Muszáj hazudni, mert akarod a földet, mit tegyél hát, hogy ne kerülj a pokolra? Nos, a körösladányiak azt fundálták ki, hogy a falu földjét szórják a csizmájukba, felhúzzák, majd megesküsznek, hogy a föld, amelyen állnak Körösladányé volt egykoron..
Na de elég a locsogásból! Jöjjön az, amiért ez a poszt megszületett.
Egy fotót szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A kép az 1894-ben elkészült körösladányi Sebes-Körös hídról készült. A felvétel készítésének idejét nehéz megbecsülni, ti. nem tudom, hány évente festettek újra egy hidat egykoron, mennyit bírtak ki az akkori festékek. A fotó ugyanis arról szól, éppen festik a híd vasszerkezetét. A képen láthatjuk a hídszerkezet tetejére felmászó munkásokat, sőt figyelmes szemmel azt is észrevehetitek, hogy a hídpillér teteje melletti útpályán ott áll a többi munkás is.
De vajon mit árul el a munkásokról készített felvétel?
Az alábbi képsorozat az Erzsébet híd láncszemeinek gyártásáról és a híd felépítéséről szól. Jó szórakozást!
A diósgyőri vasgyárban készültek a híd több mint 11 méter hosszú láncszemei. A gyár havonta 195 darabot tudott legyártani
A most bemutatott fényképek egy 1896-os fotóalbumból származnak. A fényképek a Ferenc József híd építésének fázisait örökítették meg időrendben. Az első lépés a hídfők elkerítése és alapjainak lerakása volt. A hídfők alapjainak elkészülte után került sor a két hídláb helyének kicölöpözéséhez. A cölöplábakra egy-egy ideiglenes fahidat emeltek, hogy a munkások bátran járhassanak és kényelmesen szállíthassák a hídlábakhoz a követ és a vasat. Így kezdődött tehát a hídlábak építése. A folytatás pedig:
1895. június
Ez a sztori nem a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőről és a Dunakanyarba tervezett hídról, hanem egy megvalósult projektről szól.
1894-ben hadgyakorlatot rendeztek a Dunakanyarban, amelynek során osztrák és magyar katonai hidászok egy pontonhidat állítottak fel Visegrád és Nagymaros között. A hadgyakorlaton mintegy nyolcezer katona vett részt. A katonákat Visegrádon és környékén szállásolták el.
A hadgyakorlat legfőbb attrakciója a hídverés volt. A korabeli beszámolók szerint, a dunai hídveréshez hasonlót az osztrák–magyar hadsereg hadgyakorlaton még sohasem vitt véghez.
A nagymarosi oldalon a pontonhidat a révkikötőnél állították fel.
Rákóczi híd van már Magyarországon. Kettő is, ráadásul mindkettő a Tiszán.
Először, 1926-ban a vásárosnaményi Tisza-hidat nevezték el II. Rákóczi Ferencről. Az 1926-ban épült híd persze már elpusztult, de emlékeim szerint az újabb hidak változatlanul őrzik a Rákóczi nevet. Sőt, mintha egy emléktáblát is láttam volna minderről. Ma a vásárosnaményi Rákóczi híd a felújítására várakozik. Néhány hónapja még félpályás volt rajta a forgalom.
Érdekes módon a második, szintén Rákócziról elnevezett híd Vásárosnaménytól légvonalban alig 40 km-re szintén a Tiszán van, Cigánd és Dombrád községek között.
