Ez a történet arról szól, hogyan viselkedtek őseink egy éles szituációban. 1869. február 3-án éjjel 11-kor vészes hír futott végig a fővárosban: ég az MTA palotája.

Hogyan tudták meg az emberek, hogy ég a palota? A tűz észlelői végigrohantak a környék utcáin és belekiabálták az éjszakába az újságot. A szokatlan zajra az emberek felébredtek, felverték a családtagjaikat, majd felöltöztek és elindultak a palotához.  A környékbeli vendéglőkből kitódultak az emberek. Sajnálatos módon az senkinek sem jutott eszébe, hogy a városháza tornyában elvileg őrködő tűzőrt is felverjék. A nép óriási tömegben rohant a tűzvész helyére. Gyülekeztek a katasztrófanézők.

A tűz észlelése után fél órával az Akadémia székházának teteje - pontosabban mondva annak egy része - lángba borult. A lángok alatti termek az Esterházy képtár gyűjteményét őrizték. "És e szörnyű helyzetben fecskendő vagy segély sehonnan se érkezett, s míg az összetódult tömeg egy része az óriási zűrzavarban lármázott és szidalmazta a városi hatóságot, azalatt többen felrohantak a palota lépcsőzetén, megmentendők a megmenthetőt. Keresték a képtárterem kulcsait is, de az általános rémülésben senki sem lelte meg."

A források ezen a ponton ellentmondásossá válnak. Az egyik infó szerint kulcs híján a képtár ajtaját kezdték locsolni őseink. A másik infó szerint bejutottak a képtárba és a festményeket elkezdték biztonságba helyezni egy közeli borbélyműhelyben.

Egy szónak is száz a vége, a hivatalos segítség sokára érkezett meg, "az első fecskendő Budáról (...) érkezett, míg az alig néhány lépésnyire fekvő városházától a tűz kiütése után csaknem másfél órával állított oda egy fecskendő a tömeg füttye, hahotája és szidalmazása kíséretében".

A székház egyik szolgálati lakásában lakott Telepy Károly a Képzőművészeti Társulat titkára is, (http://hu.wikipedia.org/wiki/Telepy_Károly) akinek "minden fehérneműje elégett a padláson, elégett ezenkívül néhai apósának Egressy Gábornak könyvtára s abban értékes levelek Vörösmartytól és Petőfitől."  Hogy került Telepy fehérneműje a padlástérbe? Nos, a kor szokásai szerint, a cselédek a padlástérben teregették ki és szárították meg a frissen mosott ruhaneműt. Az Esterházy képtár viszont megmenekült.

A tüzet csak reggelre sikerült eloltani.

Nem találtam arra forrást, kiderült-e pontosan mi okozta a tűzet. Talán a padlástéren meggyújtottak egy kisebb kályhát, hogy a száradó fehérnemű ne fagyjon csontkeménnyé? A sajtó valamiféle öngyulladást emlegetett, "az elkészült vízvezetéki csöveket a fagyástól óva mésszel és trágyával takarták be, azok az anyagok gyulladtak meg".  Eötvös József is nyilatkozott. Szerinte szerencsétlen véletlen, hogy a padláson lévő vízvezetéki csövekben nem volt víz, a "kútból felvezető csövek, melyek az égéstől messze esvén, még a tűz után is folyvást be voltak fagyva, e szerencsétlenségnél nem voltak használhatóak". 

Az eset után a fővárosi rendőrkapitány azzal védekezett, a tűzoltó fecskendők késői megjelenésének az volt az oka, hogy a városházi toronyőr későn jelezte a tüzet. A  jelentés szerint az első "vízipuska" a Lipótvárosból, a második a Terézvárosból, a harmadik a budai Ganz gyárból érkezett. Két vízipuska a székház belső udvarán dolgozott, a harmadik pedig kiszorult az utcára.