A MÁV az 1920-as évek elején egyik válságból a másikba zuhant. Kezdődött a trianoni veszteségekkel (jármű, hálózat, személyzet), majd folytatódott a szén- és anyaghiánnyal, az inflációval, a menekült vasutassággal stb. Ripsz-ropsz kiderült, a világháború előtti módon a MÁV tovább nem működtethető.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az 1920-as években az államvasút mindkét elnöke (Láner Kornél és Samarjay Lajos) nagy tudású vasúti szakember volt. Az ő munkájuk révén az 1920-as évek második felében, egy nagyívű koncepció alapján elkezdődött a MÁV modernizációja. A modernizációnak személyzeti, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi elemei is voltak (a hegyeshalmi fővonal villamosítása, a 424-es univerzális gőzmozdonyok forgalomba állítása, a mellékvonali motorkocsiüzem, a gyors-sínautóbuszok, a háztól-házig tartó fuvarozás bevezetése, a filléres gyorsvonatok kitalálása stb).
Az alábbi, 1925-ben megjelent karikatúra sorozat a MÁV racionalizációját figurázza ki a maga túlzó eszközeivel. Olyan pillanatban született a rajz, amikor a modernizáció híre már köztudott volt, de eredményeit még nem igazán lehetett látni.
Itt a vége, fuss el véle.
