A 116 éves Közlekedési Múzeumot ért bombatámadások - melyek között számomra legfájdalmasabbak a magyarok által  virtuálisan véghezvitt és gyakorlati eredményeket hozó attakok voltak, de melyek pusztításáról idegrendszerünk és e blog hangulatának megóvása céljából most inkább nem mesélnék - szóval a bombatámadások közül a legkönnyebb arról beszélni, ami 1944-ben történt a múzeummal.  Végül is ezt nem mi követtük el, hanem az amcsik tették. Na de félre az iróniával, jöjjön a lényeg.

1944-ben két alkalommal egy-egy bombatalálat érte a Közlekedési Múzeumot. Az első támadás során a hosszcsarnokra (amelyben ma a vasúttörténeti kiállítás látható) zuhant egy 500 kilogrammos bomba. Érdekes módon a második bombatalálat pontos helyét nehezebb belőni, valahol a hosszcsarnok és a kupolacsarnok közötti részen, a Hermina út felőli oldalról érte a múzeum épületét. A két támadás során rettentő károkat szenvedett el a múzeum. A vasúti gyűjteménynek 75%-a elpusztult.

Minderről ma nyílt egy ügyes kamarakiállítás a Közlekedési Múzeumban. Olyan tárgyakat láthattok, melyeket hetven éve muzeológusokon kívül más nem látott.

1944-es háborús sérült modell. Eredetileg az 1896-os millenniumi kiállításra készítették, a MÁV Ab(h) I-II. osztályú 909. pályaszámú vasúti személykocsijáról. Néhány részlet belülről:

A kiállításban látható még, mennyi maradt a Karakán vitorlázógépből, vagy abból a repülőgépből. melyet az olasz kormány ajándékozott Magyarországnak a lezuhant Justice for Hungary helyett.

Száz szónak is egy a vége, a kiállítást érdemes megtekinteni. A tanulságok levonásától most eltekintenék, hosszú-hosszú listát lehetne írni minderről. Gratuláció a múzeum munkatársainak!