HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

A MÁV első udvari kocsija Ferenc Józsefnek

2016.11.13. 17:49 zsuzsa.frisnyak

 

A MÁV első, a királyi pár számára készített udvari kocsija 1871-ben készült el az Első Magyar Kocsigyárban.  A sötétzöldre festett, tetején a magyar korona fából faragott másával, és mindenféle aranyozott díszítményekkel bőven ellátott jármű hihetelenül feltünő lehetett. Nézzétek!

 

udvari_kocsi_mav1871_resize.jpg

17 komment

Címkék: vasúttörténet MÁV Gödöllő Ferenc József 1870-es évek

Emeletes vasúti kocsik Magyarországon

2016.11.05. 15:36 zsuzsa.frisnyak

 

Az emeletes vasúti kocsik magyarországi históriája rövid és meglehetősen hiányos. A különleges vagont  Franciaországban találták ki - állítólag az 1850-es években -  és a Párizs környéki elővárosi forgalomban (például Párizs és Versailles között) használták. Az emeletes kocsik járatása a vasúttársaságok hasznát növelte, mert egységnyi holt teherre több élő teher (azaz utas) esett, tehát a szállítás önköltsége csökkent. Az utasoknak persze mindez nem volt annyira jó, de tekintettel arra, hogy rövid útirányokban használták, a kényelmetlenség kibírható maradt. Az emeletes kocsik elleni francia panaszok az alacsony belmagasságról, az emelet gyenge szellőzéséről és a nyughatatlan járásáról szóltak. Ez utóbbit az emeletes kocsik magasan fekvő súlypontja okozta.

Mi köze van mindennek Magyarországhoz? A francia érdekeltségű Osztrák Államvasút 1873-ban vásárolt néhány emeletes kocsit, és ezek közül nyolcat Magyarországon járatott. Egy ilyen emeletes kocsiról készült az alábbi fotó.

 

emeleteskocsi.jpg

Emeletes kocsi az 1891 utáni években, már a MÁV tulajdonában

19 komment

Címkék: vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek Osztrák Államvasút

Vasutasok bérharca egy képregényben, 1890

2016.11.02. 13:43 zsuzsa.frisnyak

 

A minta bakter című, négy rajzból és a hozzá csatlakozó költeményből álló képregény 1890-ben jelent meg az egyik élclapban, egy olyan időszakban, amikor a MÁV alkalmazottai magasabb fizetésért harcoltak morgolódtak. A rajz azt sugallmazza, a vasutasok lógnak, nem érdemelnek több zsozsót. 

A vasutasok azt állították, egyre nagyobb a vasúti forgalom, és a napi munkaterhelés észrevehetően megnőtt. Mindez így is volt, 1890-től a erősen megélénkült a vasúthasználat. A MÁV alkalmazottainak munkájával, és az elvégzett munka színvonalával a közlekedési tárca vezetője, Baross Gábor azonban nem volt elégedett. A fizetésemelés ügyét nem támogatta, ráadásul meg is sértette a MÁV alkalmazottak delegációját. Baross a küldöttséget ugyan fogadta, de az előre megírt beszéd felolvasását félbeszakította, és - a fizetésemelés indokoltságát alátámasztó érvek meghallgatása nélkül - elutasította a vasutasok kérését. Ezt a viselkedést a vasutasok nem feledték. 1892-ben, a miniszter váratlan haláláról a MÁV Hivatalos Lapban nem emlékeztek meg. 

 vasut_bakter1_kepes_vers1890_resize.jpg

4 komment

Címkék: karikatúra vasúttörténet MÁV Baross Gábor 1890-es évek

Bumfordi intermodalitás: Mohács 140 éve

2016.10.30. 18:48 zsuzsa.frisnyak

 

Hogyan nézett ki a vasúti, vízi, közúti közlekedés összehangolása a 19. században? Mából nézve az intermodalitás kérdése, az ezzel kapcsolatos cselekvések és nem cselekvések szeretnivalóan bumfordiak. Mivel tudnám ezt bemutatni? Nektek Mohács kell. És persze nekem is.

 

1870.jpg

 

Így nézett ki a magyar vasúthálózat 1870-ben. Mohács Pest után az első kikötő, amelynek van vasúti kapcsolata. A Dél-Dunántúlon 1857-től 1867-ig egyedül a Mohács-Üszög közötti vasútvonal működött. A Pécs környéki szénbányákból ezen a vonalon szállították a szenet a mohácsi kikötőbe. És most jöjjenek az életképek, milyen volt Mohács intermodális csomópont?

11 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Duna 1860-as évek 1870-es évek Mohács

"A vasúti főosztályon viszonylag simán vonult végig az ellenforradalom"

2016.10.22. 15:02 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbiakban a MÁV ismeretlen vezetőjének beszámolóját olvashatjátok arról. mi történt a forradalom napjaiban a vezérigazgatóságon. Az aláírás és dátum nélküli dokumentum a forradalmat követő megtorlás idején keletkezett. Egy az eseményeket bagatelizáló,  emberséges és józan hangvételű doksival van dolgunk. Írója rendes ember volt.

 

"A Vasúti Főosztályon már október 23-át megelőzően lehetett hallani olyan dolgokat, amelyek segítették az ellenforradalom kibontakozását. Rendszeresen érkeztek a hírek a Petőfi-köri vitákról, melyen több vasutas dolgozó is résztvett. A Főosztályon a legolvasottabb újság az Irodalmi Újság volt ebben az időben. Ezek az események a Pártbizottságra is hatással voltak annyira, hogy egyes vezetőségi tag a korábban politikai okok miatt eltávolítottak, illetve bírói úton elítéltek védelmére kelve, támadták a vasút vezetőit és követelték említettek vizsgálat nélküli rehabilitálását. Egyesek addig mentek, hogy ilyeneket törvényellenesen szolgálatba is állítottak. Ilyen előzmények után szinte csodálkozni lehet azon, hogy a Vasúti Főosztályon viszonylag simán vonult végig az ellenforradalom.

Szólj hozzá!

Címkék: vasúttörténet Budapest MÁV 1950-es évek

Utazó bűnözők Balatonszentgyörgyön

2016.09.13. 23:24 zsuzsa.frisnyak

 

Egyszer volt, hol nem volt, 1888. december 30-a volt. A balatonszentgyörgyi állomásra rendben befutott a vonat Nagykanizsáról. Miután a szerelvény továbbment, és az állomás is elcsendesedett, két, a vonatról imént leszálló  házaló kereskedő szép sorban végig járta a szolgálatban lévő altiszteket. Kurrens árucikket, zsebórákat kínáltak a vasutasoknak.

A két kereskedő jól ismerte a potenciális vevőkört. Tudták, hogy a forgalomban dolgozó vasutasoknak szükségük van zsebórára, mert ezek használatát a vasúttársaságok előírták. Azt is tudták, hogy a munkavégzéshez szükséges zsebórákat viszont a vasutasoknak kellett megvásárolniuk, nem pedig a munkaadónak. A két kereskedő tehát leszállt a vonatról, és a bolti ár harmadáért, alig négy forintért ezüst remontoir zsebórákat kínáltak.

203-balatonszentgyorgy_vasutallomas.jpg

Az üzlet mindenkit érdekelt, de az alacsony ár gyanút keltett. Az állomás területén bizniszelő kereskedőkre felfigyelt a balatonszentgyörgyi állomásfőnök is. Azzal az ürüggyel, hogy ilyen olcsón ő is akar vásárolni egy ezüst órát, behivatta az irodájába a kereskedőket. Hogy mi hangozott el pontosan a forgalmi irodában, azt nem tudom. Azt azonban igen, hogy a kereskedők az olcsó árat egy váratlan pénzzavarral próbálták megindokolni. Mindez nem volt meggyőző, az állomásfőnök pedig olyat tett, amit ma senki sem tenne. A vasúti szolgákkal megkötöztette a kereskedőket és táviratozott a nagykanizsai rendőrségnek.

9 komment

Címkék: egészségügy vasúttörténet bűnügyek Esztergom Nyíregyháza Nagykanizsa 1880-as évek 1910-es évek utazástörténet

Az első vasúti alagút Magyarországon

2016.06.01. 21:21 zsuzsa.frisnyak

 

Elkészült a világ leghosszabb vasúti alagútja az Alpokban. Talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az első magyarországi vasúti alagútra, amely Pozsonynál épült meg. A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat  1848-ban adták át forgalomnak.  Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit:  "Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor benyomást keltett kedélyünkben"

Magyarul, féltek az utasok. Nem csodálom. Az utazókat még sokáig megdöbbentette az alagút „bámulatos szerkezete".

vasut_alagut_pozsony_kosarjelzo_orhaz_resize.jpg

A vasúti őr a kutyájával a pozsonyi alagútnál

Hogyan készült egy alagút a reformkorban? 

Legelsőként - az alagút tervezett irányában - 110-125 méterre egymástól, öt kutat ástak. Ezeken a kútaknákon keresztül megkezdődött a munka. A kutakba leeresztették a munkásokat, akik elkezdték az oldalirányú ásást. A kiásott földet, a szétrepesztett köveket, és a talajvízet is kutakon keresztül húzták a felszínre. Az alagút ásása egyszerre tehát több munkaterületen zajlott. Három kútnál gőzgépet is be kellett állítani a szivattyúk és emelőgépek meghajtására.

A lényeget az alábbi rajzok mutatják.

4 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Alagút Pozsony 1840-es évek

Frigyes főherceg kisvasúti kocsija

2016.05.24. 13:29 zsuzsa.frisnyak

 

Érkezett egy kérdés, amely a kisvasút és a luxus kapcsolatát pedzegette. Ez bizony nehéz kérdés!  Magyarországon a keskenynyom-távolságú vasutak létesítését és működtetését az olcsóság jellemezte. A luxus fogalmával egyetlen kisvasúti kocsit lehet jellemezni - pontosabban szólva - én egyet ismerek.

frigyesfoherceg_mezeivasutja_diszkocsi_760mm_resize.jpg

Frigyes főherceg magyaróvári uradalmának volt egy lóvontatású, majdnem 33 kilométeres vágányhálózattal rendelkező mezei vasútja, amelyhez tartozott az alábbi parádésvagon.  A kisvasúti kocsit a főherceg a Magyar-Belga Fémipari Részvénytársaságtól rendelte meg. Az uradalmi vasút központja a Hanságban volt, vágányzata pedig a hegyeshalmi vasútállomáshoz csatlakozott. Mást erről nem tudok.

Itt a vége, fuss el véle.

 

9 komment

Címkék: lóvasút vasúttörténet technikai kultúra 1900-as évek Frigyes főherceg

Hogyan tájékozódtak az utasok a Keletiben?

2016.05.20. 09:30 zsuzsa.frisnyak

 

A Keleti pályaudvar történetének első harminc évében az utazók egyszerűen megkérdezték a kapustól: melyik vágányra érkezik, vagy honnét indul az őket érdeklő szerelvény. A Keleti utasforgalmának emelkedésével ez a szóbeliség egyre tarthatatlanná vált. Milyen ütemben nehezedett az utastájékoztatással megbízott kapusok munkája? Vessetek egy pillantást a grafikonra, szerintem mindent elárul.

keleti_felszallo_utasok_szama.jpg

A Keleti pályaudvaron vonatra szálló utasok száma 1892-1910 között

A Keleti pályaudvar első elektromos utastájékoztató rendszerét 1911-ben szerelték fel. A berendezéseket a Siemens-Halske cég szállította.

keletipalyaudvar1912.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet technikai kultúra Budapest 1910-es évek

Mi a viccesebb? Egy karikatúra, vagy annak a bírálata?

2016.05.19. 12:03 zsuzsa.frisnyak

 

1956 elején jelent meg az alábbi karikatúra a Ludas Matyi címlapján. A rajzon  magyar bányászokat látunk, akik a mozgó vonatra segítik fel késve érkező kollégájukat. Bár erősen akarják, sem a parasztasszonynak, sem pedig a mögötte loholó parasztembernek nincs esélye elérni a vonatot. A távolodó szerelvényt egy a rohanástól izzadó értelmiségi nézi kétségbeesetten. A karikatúra címe: Hányan maradtak le?

karikatura1956_ludasmatyi_resize.jpg

2 komment

Címkék: politikai kommunikáció karikatúra közlekedéstörténet vasúttörténet Bebrits Lajos 1950-es évek

süti beállítások módosítása