HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (48) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (29) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (89) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (24) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (69) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (3) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Dunavíz a Déli pályaudvaron

2019.02.12. 10:04 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. században a Déli pályaudvar fűtőházának vízellátását a Duna biztosította. Ne arra gondoljatok, hogy a pályaudvar rácsatlakozott az ívóvízhálózatra. A víz egy önálló csővezetéken át érkezett. A Déli Vasútnak két dunai szivattyúháza működött. A régebbi szivattyú a Fő utca 5. sz. alatti épületben üzemelt. Az újabbik a Margit rakpart 3. szám alatt. A Fő utcai szivattyúházból a vizet egy az alagúton át lefektetett vezetékbe pumpálták.

kemenyek_lanchid_mellett1876korul.jpg

Ezen a fortepanos képen két Lánchíd melletti kéményt látunk. A magasabbik  a Fő utca 3. szám alatti budai vízhajtó gép- és bérházhoz tartozott. Az alacsonyabbik kémény pedig a Déli pályaudvar szivattyúháza  (Fő utca 5.) Nem nehéz elképzelni, milyenné tette a működő gőzgépek zaja, a kéményekből kiáramló füst és korom ezt a környéket. Mondanom sem kell, hogy gőzgépek mellett lakások is voltak az épületekben. 

6 komment

Címkék: vízgazdálkodás vasúttörténet Duna 1860-as évek vízügyek Déli pályaudvar

Téli vonatozás. Úti kalandok a régmúltból

2019.01.12. 19:27 zsuzsa.frisnyak

 

A magyarországi vasutak téli működéséről szóló adatok az 1870-es évek elejétől szaporodnak meg. Nemcsak a magyar államigazgatás új hatóságai aktivizálták magukat (beleszólva a téli közlekedésbe), hanem már működik a MÁV, egyre jobban terjednek a vasutak. 

A téli közlekedés ez idő tájt kevésbé technikai, jóval inkább szervezési kérdés volt. A forgalom fenntartásának érdekében nagy szerepe volt a múltbéli tapasztalatoknak és a jelenbéli megfigyeléseknek. Érdekes módon ezeket a megfigyeléseket írásban is rögzítették: mely szakaszon keletkeztek a hófúvások, mely szerelvények mekkora és milyen típusú hóban tudnak haladni. Ezekből tudjuk, hogy egy csökkentett terheléssel haladó vonat egy sínfej feletti 20–30 cm-es hófúváson még könnyedén áthaladt. Ezzel szemben a 40–50 cm magas, összetömörödött, és megfagyott hóbuckákat egy gőzmozdony csak akkor tudta átszelni, ha nem vontatott szerelvényt. A még ennél is magasabb, szélcsendes helyeken összetömörődő hóakadályokkal egy gőzmozdony önmagában már nem tudott megbírkózni. A hófúvások miatt keletkező nagy akadályokhoz elengedhetetlen volt a hóeke, vagy hóhányó és az emberi élőmunka.

A vasúti hóeltakarítás históriája a hólapátolástól hamar eljutott a nagyobb teljesítményű eszközök használatáig. A hóekék használatáról már 1851-ben született rendelkezés (tilos azokat személyszállító vonatok elé kötni). A hóeke egy fagerendákból ácsolt, vaslemezekkel fedett ék alakú homlokfallal rendelkező szerkezet volt.

hoeke_resize_1.jpg

5 komment

Címkék: időjárás vasúttörténet Nyíregyháza 1870-es évek

Elkészült Magyarország vasúttörténeti alaptérképe

2018.01.17. 11:53 zsuzsa.frisnyak

Jó hírem van.

Munkahelyemen, az MTA BTK Történettudományi Intézetében egy nagy térinformatikai projekt keretében (bővebben: http://www.gistory.hu/g/hu/gistory/otka ) elkészült Magyarország vasúttörténeti alaptérképe. A térképet profi geográfusok rajzolták meg, az adatstruktúra kitalálása és felépítése pedig az én feladatom volt.

alapterkep.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: térképészet vasúttörténet kutatási eredmény

Ahová a király is gyalog jár. Árnyékszékek a vonatokon

2018.01.10. 16:53 zsuzsa.frisnyak

 

A vonatokon lévő árnyékszékek szagos históriájában nincsenek nagy események. A vasúttörténet első évtizedeiben a személyszállító kocsikba nem építettek be illemhelyet. Az utasok a poggyász- vagy kalauzkocsikban elhelyezett, kívülről megközelítető árnyékszéket használhatták, természetesen akkor, ha a vonat állt. Könnyű elképzelni, milyen kényelmetlen lehetett a pályára hulló végtermékek nyilvánossága, és milyen nagy az egészségügyi kockázata. Természetesen a vonatkísérő személyzet is ezeket az árnyékszékeket használta, azzal a különbséggel, hogy a kocsik oldaljárdáihoz hozzászokott vasutasok az illemhelyet menet közben is meg tudták közelíteni, ha a szükség úgy hozta.

 

 

 kalauzkocsi_arnyekszekkel_resize.jpg

12 komment

Címkék: vasúttörténet 1880-as évek 1870-es évek

Vasúti baleset 1902-ben: folyóba zuhant vonat

2017.07.23. 13:55 zsuzsa.frisnyak

 

Két érdekes fotót mutatok 1902-ből. A felvételeket a MÁV zágrábi üzletvezetőségének ismeretlen munkatársa készítette Konjscina vasútállomás közelében. Szerkesztettem egy térképet, lássátok, hol is történt ez a vasúti baleset.

 konjscina.jpg

A baleset  a Csáktornya-zágrábi helyi érdekű vasút (másképpen: zágoriai hév) 1886-ban megnyílt Zapresictől Csáktornyáig tartó vonalán esett meg. A patakokkal és folyókkal is gazdagon ellátott völgyben a vasúti pályát a folyó mellé építették. 1902 júliusában az esőzések a Konjscina és Zlatár-Bistica között a vágányzatot alámosták, emiatt egy áthaladó személyvonat 17-én kisiklott és felborult.  A balesetben senki sem sérült meg.

8 komment

Címkék: vasúttörténet MÁV 1900-as évek

Erzsébet királyné hálókocsija, 1896

2017.02.11. 15:07 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. század második felében az európai uralkodócsaládok egy, vagy több udvari vonattal is rendelkeztek. Természetesen ezek a vonatok a legkorszerűbb technikai kivitelben készültek, belső berendezésükben viszont a történelmi hagyomány dominált. A század végének divatos stílusirányzata, a historizmus, a MÁV 1896-os udvari vonatában jelent meg. Ilyen historizáló berendezést kapott Erzsébet királyné új hálókocsija is.  Ennek a kocsinak a belsejéből mutatok két fotót. A XVI. Lajos stílusában készített szalonkocsiban a királyné lakosztálya négy helyiségből (szalon, hálóterem, öltözőszoba és WC) állt.

kiralyne_halo_resize_1.jpg

Erzsébet hálóterme. Mivel a királyné kedvenc színe a kék volt, a teremben a kék hangsúlyosan megjelent. Az oldalfalak alsó része világoskék, felső része pedig acélkék virágmintás selyemszövet borítást kapott. A bútorokat acélkék színű szövettel kárpitozták. A mennyezetes ágyat hímzett selyempaplannal borították, a baldahin ékszínkék selyemszövetből készült. A látványos ágy mellett szinte eltörpül a többi bútor. Ebből a hálóteremből nyílt a királyné öltőzőszobája.

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet MÁV Erzsébet királyné udvari utazás 1890-es évek

Vasút a Balaton északi partján

2017.01.19. 13:06 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott felvételek a Balatvidéki Vasút építéséről (Szabadbattyán és Veszprém közötti szakasz) készültek. A Börgönd-Szabadbattyán-Polgárdi-Akarattya-Alsóörs-Balatonfüred-Badacsony-Tapolca közötti vasútvonalat és rá csatlakozó veszprémi szárnyvonalat a helyiérdekű vasutak szabványa szerint a MÁV 1907-1909  között építette.  A 133 km hosszú vonalat 1909 nyarán adták át a forgalomnak. 

A pálya vonalvezetése azonban rendkívül különösre sikeredett. Mivel a Déli Vasúttársaság magántulajdonban volt, a Balatonvidéki Vasút vonalát az építtető államnak úgy kellett meghatároznia, hogy az az állami tulajdonban álló vasúthálózathoz csatlakozzon, tehát  az új vonal forgalma ne a Déli Vasút forgalmát növelje, hanem az állami bevételeket szaporítsa. Földrajzilag az lett volna a helyes, ha a Balaton északi partjára haladó vasútvonal Székesfehérvártól indult volna ki, de Székesfehérvár a magántulajdonú Déli Vasút vonalán feküdt. Az állam a Balatonvidéki Vasút kiinduló pontját emiatt nem a természetes helyére (Székesfehérvárra) tette, hanem a  Budapest-Pécs közötti vasútvonal Pusztaszabolcs állomására. A tényleges vasútépítés azonban csak a Székesfehérvár-Paks közötti helyiérdekű vasút Börgönd állomásától kezdődött meg. 

05_szabadbattyan_athidalas.jpg

Szabadbattyán

2 komment

Címkék: vasúttörténet Veszprém Balaton Veszprém megye

A vasútikocsi-gyártás fellegvára Magyarországon

2016.12.03. 14:11 zsuzsa.frisnyak

 

Rajongás nélkül szólni a most bemutatott két, finom részletekben bővelkedő ábrázolásról? Erre én képtelen vagyok. Nézzétek, micsoda perspektíva tárul elénk! A füstölgő gyárkémények, a racionális térkihasználás, az üzemcsarnokok bővülő sora - ékes bizonyítéka a vasútijármű-gyártás magyarországi felfutásának. Hol is járunk valójában? Nos, a Kőbányai úton, a Ganz járműgyártással foglalkozó telepén.

 

ganz01_1867.jpg

Az Első Magyar Vasúti Kocsigyár 1867-ben a Kőbányai úton.  Jobbra a sinek a Losonci (Józsefvárosi) pályaudvarba haladnak. A gyárat a Ganz 1880-ban megvásárolta

 

3 komment

Címkék: járműgyártás vasúttörténet Budapest Ganz 1860-as évek 1890-es évek Első Magyar Vasúti Kocsigyár

A MÁV első udvari kocsija Ferenc Józsefnek

2016.11.13. 17:49 zsuzsa.frisnyak

 

A MÁV első, a királyi pár számára készített udvari kocsija 1871-ben készült el az Első Magyar Kocsigyárban.  A sötétzöldre festett, tetején a magyar korona fából faragott másával, és mindenféle aranyozott díszítményekkel bőven ellátott jármű hihetelenül feltünő lehetett. Nézzétek!

 

udvari_kocsi_mav1871_resize.jpg

17 komment

Címkék: vasúttörténet MÁV Gödöllő Ferenc József 1870-es évek

Emeletes vasúti kocsik Magyarországon

2016.11.05. 15:36 zsuzsa.frisnyak

 

Az emeletes vasúti kocsik magyarországi históriája rövid és meglehetősen hiányos. A különleges vagont  Franciaországban találták ki - állítólag az 1850-es években -  és a Párizs környéki elővárosi forgalomban (például Párizs és Versailles között) használták. Az emeletes kocsik járatása a vasúttársaságok hasznát növelte, mert egységnyi holt teherre több élő teher (azaz utas) esett, tehát a szállítás önköltsége csökkent. Az utasoknak persze mindez nem volt annyira jó, de tekintettel arra, hogy rövid útirányokban használták, a kényelmetlenség kibírható maradt. Az emeletes kocsik elleni francia panaszok az alacsony belmagasságról, az emelet gyenge szellőzéséről és a nyughatatlan járásáról szóltak. Ez utóbbit az emeletes kocsik magasan fekvő súlypontja okozta.

Mi köze van mindennek Magyarországhoz? A francia érdekeltségű Osztrák Államvasút 1873-ban vásárolt néhány emeletes kocsit, és ezek közül nyolcat Magyarországon járatott. Egy ilyen emeletes kocsiról készült az alábbi fotó.

 

emeleteskocsi.jpg

Emeletes kocsi az 1891 utáni években, már a MÁV tulajdonában

19 komment

Címkék: vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek Osztrák Államvasút