HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Április elsejék egykoron

2015.04.01. 22:43 zsuzsa.frisnyak

 

1965. április elsején a Ludas Matyi szerkesztősége az alábbi címlappal emlékeztette olvasóit az útra, amelyet Magyarország az elmúlt húsz év alatt bejárt.

dscn3315_1945aprilis_romok_resize.jpg

Az alábbi fotó 1989. április elsején készült. Bevásárló honfitársaink hozzák haza a hűtőládákat Ausztriából.

4 komment

Címkék: turizmus humor technikai kultúra Kádár-korszak 1960-as évek

A horizontális vízkerekek völgye

2014.12.21. 14:07 zsuzsa.frisnyak

 

Sajnálatos módon a legősibb szerkezetű - horizontális kerekű - vízi malmokat a mai Magyarország területén nem lehet megnézni. Ezért a különleges élményért Herkulesfürdő környékére, Ógerlistyéig (ma Eftimie Murgu) kell utazni. A Rudaria patak völgyében fekvő falucskában 23, jobbára ma is használt apró vízimalom sorakozik. Az alacsony kapacitású malmok egy-egy nagycsalád, vagy rokonság tulajdonában álltak.

SANY0045_resize.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: találmányok tárgykultúra technikai kultúra Bánság

Pénzcsinálás Kossuth hangjából

2014.10.03. 00:29 zsuzsa.frisnyak

 

Pontosan 124 évvel ezelőtt, 1890. október 3-án a budapesti újságíróknak egy különleges élményben volt részük,  Kossuth Lajos néhány nappal korábban fonográffal rögzített beszédét hallgathatták meg. Az aradi vértanúk szobrának felavatása alkalmából írt beszéd tartalma különösebben senkit sem érdekelt - hiszen ez is csak egy beszéd a beszédek tengerében - Kossuth hangja viszont felkeltette az újságírók figyelmét. A sajtómunkásokat a rögzítés technikája, Kossuth ismerős, de rég elfeledett hanghordozása, a beszéd érthetőségének minősége kötötte le.

Erről az eseményről készült az alábbi karikatúra. A rajz a kétértelműségre építő nyelvi humorból táplálkozik. Kossuth hangját ugyanis nem a cenzúra foglalja le, hanem a meghallgatásra váró és sorban álló újságírók.

fonografkossuth1890_resize.jpg

A szervezők Kossuth hangját levitték Aradra is, a beszédet pénzért bárki meghallgathatta.

A korabeli leírásokból tudni lehet, hogy Kossuthot a felvétel érzelmileg megindította, "rázta a zokogás".  Arról, hogy a hallgatóságban keltett-e mindez erős felindulást, sajnos nem maradt adat. A három hengerre rögzített beszéd első két hengere - valószínűleg a leggyakrabban lejátszott darabok - elpusztultak. A beszéd utolsó részét tartalmazó harmadik hengerre már kevesebben voltak kíváncsiak. És ez a magyar örökségvédelem mázlija.

A legritkábban játszott hengert a Széchényi Könyvtár őrzi.

 

 

 

1 komment

Címkék: fonográf technikai kultúra 1890-es évek Kossuth Lajos

New York a magyar sajtóban

2014.09.12. 21:02 zsuzsa.frisnyak

 

manhattan1870ben_resize.jpg

A 19. századi magyar sajtóban New York izgalmas, és rettentő modern városként jelent meg. Olyan város, amelynek nevéről még az írni-olvasni nem tudók is hallottak - ha máshonnét nem kivándorolt rokonaiktól - bár a nevét helyesen kiejteni nem tudták (Nevjork, Neviork).  "Köztudomású, hogy a New York-i kikötő a legszebb a világon. (...) Nemsokára Fort Lafayette és Fort Richmond közelébe érkeztünk, mely erősségpár az öbölszorost két partról uralván, leghatalmasabb az egész köztársaság területén (...)

1 komment

Címkék: sajtótörténet közlekedéstörténet technikai kultúra New York

"Ismét csökkent már az áram"

2014.02.15. 21:17 zsuzsa.frisnyak

1946-ban vagyunk. Az új fizetőeszköz, a forint bevezetése előtti hónapokban egyre jobban erősödik az infláció. A fizetések nem tartanak lépést a pénz elértéktelenedésével, annak ellenére, hogy a dolgozók már nem havonta, hanem hetente kapják meg a fizetésüket. Jegyre lehet élelmiszert vásárolni, a kenyér fejadag napi 15 dekagramm.

Nehéz helyzetben vannak a fővárosi közüzemek és közlekedési vállalatok is. A költségeik növekednek,  a vásárlóik fizetőképessége csökken. A bevételek már nem fedezik a kiadásokat. A politika a hatósági árak bevezetésével, a közüzemi szolgáltatások árainak csökkentésével, illetve az ármaximalizálás eszközével is próbálja az infláció  növekedését mérsékelni.

Ebben a szituációban született az alábbi viccesnek szánt képregény.

2.jpg

3 komment

Címkék: technikai kultúra Budapest 1940-es évek

Minden, ami Panama

2014.01.08. 23:04 zsuzsa.frisnyak

02_6.jpg

A száz éve működő Panama-csatorna története közel 140 évre nyúlik vissza. A csatornaépítés 1880-as évtizedét az építőmunkások szenvedése (és tömeges elhalálozása), a vállalkozók kapzsisága és a befektetők által megvásárolt politikusok cinkos hallgatása jellemezte. A tőkehiánnyal küszködő francia csatornaépítő társaság egyre újabb és újabb részvényeket bocsátott ki, sőt egy Panama-sorsjátékot is szervezett. Behálózták a francia kormány és az országgyűlés "gyönge jellemű" tagjait, és persze megfizették a "kapzsibb természetű" hírlapszerkesztőket is. A most bemutatott 1882-1889 közötti fényképek egy a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzött albumból származnak. Akkor készültek, amikor még senki sem tudta, mit is jelent a panamázás.

2 komment

Címkék: történelem tengerhajózás technikai kultúra

Budapest és a távírdák

2014.01.03. 21:24 zsuzsa.frisnyak

A telefon előtti világban a kommunikáció leggyorsabb - és persze a legdrágább - formája a táviratozás volt. Pesten az első távírda állomás 1850-ben a Károly-kaszárnyában nyílt meg. Budán csak három év múlva, 1853-ban kezdte meg a működését egy kisebb távírda. A budai várban berendezett távírda eleinte magánszemélyek sürgönyeit nem is fogadta.

A hírek áramlásának a sebessége varázslatos élményt jelentett őseinknek. Sajnos, a táviratozás e korai időszakából igen kevés adat maradt fenn. 1855-ben egy nagy pesti jégeső után Bécsből - távirattal - rendelték meg a táblaüvegeket. Vagy például egy 1859-es színházi kritika szerint, a Nemzeti Színházban nagyobb sikert lehetne elérni, ha az aktuális színdarab helyett pusztán a a legfrissebb távirati sürgönyöket olvasnák fel a nézőknek.

Távírdavezetékeket nemcsak az állam, hanem magánszemélyek, és vállalatok is létesítettek. Legelsőként egy a mai Váci utca - Kristóf tér sarkán álló gyógyszertár, a tulajdonos emeleti lakása és a laboratóriuma között készült el a vezeték. 

nikon 461_kozpontitavirda_resize.jpg

A budapesti központi távírda állomás a mai Petőfi Sándor utcában, a főposta épületében működött.  A képen a sürgönyfeladás termét látjuk 1874-ben. A hivatalnokok a sürgönyök szövegét csőpostával továbbították az épület emeletén üzemelő gépterembe. Táviratokat éjjel-nappal fel lehetett adni.

11 komment

Címkék: távíró urbanizáció technikai kultúra Budapest

Rádióműsor-szolgáltatás 1963-ban

2013.10.20. 12:15 zsuzsa.frisnyak

radiozas_SANY0401_resize.JPG

Alig ötven éve Magyarországon még nem lehetett a Kossuth és Petőfi rádiók műsorát az egész ország területén fogni.  A Kossuthot csak az ország területének 70, az utóbbit pedig alig 45%-án lehetett hallani. Mondanom sem kell, zivatar és vihar esetén a helyzet még rosszabb volt.  A vezeték nélküli műsorszolgáltatás helyzetéről szól az alábbi két, 1963-ból származó térkép.

5 komment

Címkék: rádiózás technikai kultúra Kádár-korszak 1960-as évek

Hogyan terjedt a telefon Budapesten?

2013.08.02. 18:32 zsuzsa.frisnyak

Az első hazai telefonhálózat igen hamar  – az 1877-es világelső bostoni hálózat után négy évvel ­– 1881-ben megkezdte működését Budapesten. A telefónia korai időszakában - az előfizetők alacsony száma miatt - térképeken is lehet ábrázolni (lásd a fehér pöttyöket) a telefon terjedését. Nézzük, mi derül ki mindebből.

A telefon terjedése az első években egy olyan a szárazföldre ki-kicsapó hullámverésre emlékeztet, melynek visszahúzódása után a fövenyben csillogó víztócsák maradnak. A terjedés nem mutat térbeli egyenletességet. Nem sugaras szerkezetű, nincs központja, de van terjedési iránya. Ez az irány inkább északi és északkeleti, mintsem déli, délkeleti.

telefonelofizetok_1abra_resize.jpg

1881. február 10.  Előfizetők száma: 23.

21 komment

Címkék: telefon urbanizáció technikai kultúra Budapest 1880-as évek

Munka az Athenaeum nyomdában, 1869

2012.09.19. 16:00 zsuzsa.frisnyak

Az alábbi, 1869-ben megjelent rajzok a belvárosi Athenaeum nyomda életébe és az ott folyó munkába nyújtanak bepillantást. A vállalkozás 326 alkalmazottal működött, akik között - mint ahogy az alábbi képek is mutatják - nők is jócskán voltak. Az elkészített rajzsorozat a technikai kultúra iránt érdeklődő, a világra nyitott művelt magyarok számára készült. És gondolom, jó reklám volt az Athenaeumnak is.

nikon 815_021.jpg

Az Athenaeum legfontosabb épülete a mai Egyetemi Könyvtárral szemközti oldalon, a Ferenciek terén állt. Az épület a belváros zegzugos utcáinak rendezése során - nagyjából az Erzsébet híd építésével egy időben - tűnt el.  Ebben az épületben voltak az irodák, a földszinten balra pedig a kiadóhivatal. A kiadóhivatal intézte az újságok előfizetését, a reklamációkat és innét postázták a megjelent lapokat. Ez igen-igen stresszes feladat lehetett. Gondoljunk bele: naprakész nyilvántartások vezetése kézírással lúdtollal, golyóstoll és írógép nélkül...

A földszint jobboldal egyik szobájában volt a pénztár, amelyet betörés ellen vasrácsokkal és egy Wertheim-szekrénnyel védtek. A pénztáros feladata volt, hogy napjában többször is a főpostára menjen a beérkező pénzes-levelekért. A vidéki újság-előfizetők ugyanis pénzes-levélben küldték el az előfizetési összeget. A pénztárost persze őrző-védő ember is kísérte. A pénztáros az előfizetők adatait, és a befizetett összegeket egy nagykönyvbe bevezette.

A nyomdagépek nem ebben az épületben dübörögtek.

4 komment

Címkék: ipari forradalom nyomda technikai kultúra Budapest 1860-as évek

süti beállítások módosítása