HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Lóvasúti indóház a Városligetben

2016.03.19. 12:41 zsuzsa.frisnyak

 

Az első lóvasúti vonal 1868-ban érte el a Városligetet. A pálya végpontja a mai Dózsa György út és a Városligeti fasor találkozásánál volt. A lóvasúti végállomás épületét 1869-ben kezdték el építeni. A végállomást multifunkcionálisra tervezték: egy olyan épületet képzeltek el, amely nemcsak az utazók, hanem a városligeti bulizók kiszolgálására (táncos rendezvények tartására alkalmas terem, kávéház és fagylaltozó) is alkalmas. Pest városa egyetértett az ötlettel és engedélyt adott: "egy legalább ezer ember számára való vendéglő" építésére, várótermekkel.

A lóvasúti indóház elkészült tervei persze jóval realistábbak voltak. Nem volt benne sem ezer ember számára alkalmas vendéglő, sem pedig fagylaltozó. Az épület a Városliget szabadidős jellegét viszont tükrözte.

varosliget_lovasuti_varocsarnok.jpg

Milyen volt az épület beosztása?  A középső lépcsőn belépő utasok egy központi csarnokba léptek. Ebből balra nyílt egy szolgálati helyiség, és a jegypénztár. Jobbra  voltak az illemhelyek és egy trafik. Az épület középső traktusának két oldalán egy-egy nyitott oldalú, fedett csarnok kapott helyet. Idővel az oldalsó csarnokok egy részét beépítették.

2 komment

Címkék: lóvasút közlekedéstörténet urbanizáció Budapest 1860-as évek Damjanich utca

Ütős fotók a rózsahegyi vasútállomásról

2016.02.29. 12:23 zsuzsa.frisnyak

 

A fortepan legfrissebb feltöltésébe bekerült egy igen-igen ütős kép is a rózsahegyi vasútállomásról. Nézzétek.

fortepan_96229_rozsahegy_vasutallomas_resize.jpg

A felvételen egy nyugis kisvárosi vasútállomást látunk, amelyet csak időnként ver fel a gőzmozdonyok hangja,  és melyet nem ostromolnak meg az utasok. A látszat ellenére az 1890-es években az állomáson évente 60-70 ezer ember szállt fel a vonatra. Az utasok természetesen nem pusztán a rózsahegyi lakosok közül kerültek ki, hanem a környékbeli falvakból is. A városnak adott némi helyzeti energiát a tutajozás és faúsztatás is, a hídon túl jól látszanak a tutajok. 

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Rózsahegy

Körösladány, munkások, híd

2016.02.04. 12:39 zsuzsa.frisnyak

 

Lássuk be, Körösladány nem sok vizet zavart az elmúlt évszázadokban. Magam is csak annyit tudtam róla, hogy az itt élők egy pazar trükköt találtak ki jó háromszáz éve. A trükk lényege a következő. Képzeld el, hogy egy hatósági eljárásban esküt kell tenned, hogy a föld, melyen állsz egykor a szülőfaludhoz tartozott. Muszáj hazudni, mert akarod a földet, mit tegyél hát, hogy ne kerülj a pokolra? Nos, a körösladányiak azt fundálták ki, hogy a falu földjét szórják a csizmájukba, felhúzzák, majd megesküsznek, hogy a föld, amelyen állnak Körösladányé volt egykoron..

Na de elég a locsogásból! Jöjjön az, amiért ez a poszt megszületett.

Egy fotót szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A kép az 1894-ben elkészült körösladányi Sebes-Körös hídról készült. A felvétel készítésének idejét nehéz megbecsülni, ti. nem tudom, hány évente festettek újra egy hidat egykoron, mennyit bírtak ki az akkori festékek. A fotó ugyanis arról szól, éppen festik a híd vasszerkezetét.  A képen láthatjuk a hídszerkezet tetejére felmászó munkásokat, sőt figyelmes szemmel azt is észrevehetitek, hogy a hídpillér teteje melletti útpályán ott áll a többi munkás is.

korosladanyi_hid.jpg

De vajon mit árul el a munkásokról készített felvétel?

5 komment

Címkék: híd közlekedéstörténet technikai kultúra útkaparó

A fővárosi pályaudvarok fejlesztése a szocializmusban

2016.01.23. 19:45 zsuzsa.frisnyak

 

A szocialista Magyarországon normális ember jószántából nem olvasott közlekedéspolitikai koncepciókat. Ember volt a talpán, aki az ingerszegény szövegek formális panelmondatai közé elbújtatott lényeget kihámozta. Ez a dokumentum, amelyet szeretnék bemutatni nektek, nem ilyen. Olyan vasutasok írták, akik értettek ahhoz, amit csinálnak. A szöveg 1958-ban készült és arról szól, hogyan kellene a vasút működését korszerűsíteni Budapesten. A koncepció alkotói nem aprózták el, ötven évre (!) előre gondolkodtak.

deli_palyaudvar_jegypenztar_sany0383_resize.JPG

5 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Budapest Kádár-korszak

Taxisbajok 70 éve

2016.01.19. 11:59 zsuzsa.frisnyak

 

Milyen volt a taxizás hetven évvel ezelőtt? Az alábbi, 1946-os karikatúrák a taxizást az erőszak és a hiány dimenziója közé helyezik. A kriminalitásig fokozott erőszakosságban az utasok és a taxisok egyaránt részt vesznek, az utasok és taxisok viselkedése között nemigen van különbség. A hiány hasonlóképpen sokoldalú. Nemcsak az alkatrészek hiányoznak, hanem a taxikhoz való hozzáférés is korlátozott.

Úgy gondolom, hogy a bemutatott rajzok mondandóját tovább erősíti közreadásuk silány minősége. A nyomdafestékkel takarékoskodó, rossz minőségben kinyomtatott újságrajzok egy lecsúszó ország imázsát sugallják. Ezt a rejtett érzetet tovább erősíti az utasok viselete. Jómódú emberek, méltatlan körülmények.

Ami pedig a taxisbajokat illeti, nos mindezeknek a pártállam fog hamarosan véget vetni. A magántaxisokat 1950-ben arra kötelezik, hogy adják el személyautójukat az államnak. Több mint hétszáz magántaxistól veszik el ilyen formán a járművét. A kényszer-értékesített személyautókért az állam átlagosan 2500 forintot fizet a magántaxisoknak. 

dscn4728_taxi.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: humor karikatúra közlekedéstörténet Budapest 1940-es évek

Ingerült utasok, káromkodó kalauzok

2016.01.03. 17:37 zsuzsa.frisnyak

 

A második világháború utáni években pesti villamosokkal utazni nem volt sem kényelmes, sem gyors, sem pedig biztonságos. A közlekedést a túlzsúfolt villamoskocsik, a lépcsőn lógó utasok, és a tujázó fiatalok jellemezték. A budapesti ostromban megsérült 1860 villamoskocsiból 1945 augusztusára 1114 darabot forgalomba állítottak. A provizórikus javítások miatt a működőképes villamoskocsik száma már 1946-ban csökkenni kezdett: 820-930 villamoskocsival kellett az utazóközönséget kiszolgálni.

A túlzsúfolt járatok egyik következménye: 1945-46-ban irgalmatlanul sok volt a baleset. 1946 első három hónapjában például 502 testi sérüléssel járó baleset történt, ebből ötvenen meghaltak, 254-en pedig súlyosan megsebesültek. Ugyanezen idő alatt 498 esetben ütközött egy villamos egy másik járművel, 131 esetben pedig kisiklott a villamoskocsi. 

A villamoskalauzoknak alapvetően két feladata volt. Elvileg minden megállóban le kellett szállniuk a kocsikról, majd az utasok felszállása után síppal indítani a szerelvényt. Elvileg a megállók közötti időben a végig kellett járniuk a kocsit és jegyet adni a bérlettel nem rendelkező utasoknak. Gondolhatjátok, hogy a zsúfolt kocsikban a kalauzok egyik feladatuknak sem tudtak eleget tenni. Nem mertek leszállni a villamosról, mert semmi nem garantálta, hogy vissza is tudnak lépni. Ami pedig a jegyváltást illeti, hasonló volt a helyzet. Nem volt mit tenni, a kalauzok lecövekeltek az egyik ablak mellé, kihajoltak az ablakon és úgy indították a szerelvényt.

nikon_278_villamos_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: villamos karikatúra közlekedéstörténet Budapest 1940-es évek

Az útépítés eszközei 250 éve

2015.11.03. 14:55 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi festményt 2002-ben fedeztem fel a Louvre-ban, bevallom, korábban nem ismertem a képet. Jól emlékszem, hogy akkoriban erről a Vernet festményről szinte alig volt infó az interneten. Na, de jöjjön a lényeg. Miért is olyan remek ez a kép közlekedéstörténeti szempontból?

vernet_la_construction_d_un_grand_chemin_1774.jpg

Egy 1774-es luxusberuházás: útépítés

4 komment

Címkék: útépítés közlekedéstörténet technikai kultúra Franciaország útburkolatok

Vasúttal Bejrút és Damaszkusz között

2015.08.30. 01:38 zsuzsa.frisnyak

 

A Bejrút és Damaszkusz közötti keskenynyom-távolságú vasutat 1895-ben adták át a forgalomnak. Ez volt az első vasút, amely elérte Damaszkuszt. Ettől kezdve a tengeri kikötő és a szír kereskedőváros között karavánok helyett vonatok szállították az árucikkeket és az utasokat. Költségtakarékosság miatt (hosszú alagutak megépítése helyett) a vonal mintegy 30 kilométeres szakasza fogaskerekű volt. A vasútvonal megnyitása előtti hónapokban egy fényképész végigjárta a 140 km hosszú vonalat. Pazar fényképek következnek.

bejrut_vasutallomas.jpg

Bejrút vasútállomása még utasok és forgalom nélkül. A képen látható hintó a fotóst és a felszerelését szállította

5 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Közel-Kelet 1890-es évek

Hogyan épült a szuezi csatorna?

2015.08.06. 14:31 zsuzsa.frisnyak

 

Az 1869-ben világraszóló buli keretében megnyitott szuezi csatorna politikai és kereskedelmi jelentőségéről úgy érzem felesleges írnom. Könnyű elképzelni, hogy az Ázsia és Európa  közötti szállítási útvonal lerövidülése milyen gazdasági előnyökkel járt. Könnyű átérezni, hogy a csatorna birtoklása milyen hatalmi befolyást, és milyen anyagi hasznot jelentett.  Nem véletlen, hogy a csatorna megnyitó ünnepségén Ferenc József is megjelent. 

A szuezi csatorna építése az 1860-as évek világpolitikai jelentőségű nagyberuházása. A most bemutatott felvételek egy 1867-ben készített francia fotóalbumból származnak.

01_11.jpg

1 komment

Címkék: közlekedéstörténet Egyiptom 1860-as évek

Képek az Erzsébet híd építéséről, 1899-1902

2015.07.24. 16:21 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi képsorozat az Erzsébet híd láncszemeinek gyártásáról és  a híd felépítéséről szól. Jó szórakozást!

lancgyartomuhelyben1899.jpg

A diósgyőri vasgyárban készültek a híd több mint 11 méter hosszú láncszemei. A gyár havonta 195 darabot tudott legyártani

10 komment

Címkék: híd közlekedéstörténet Budapest 1900-as évek

süti beállítások módosítása