HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Vasárnapi munkaszünet: rémpillantás a jövőbe

2014.11.09. 11:29 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott képregény 1890-ben jelent meg az egyik élclapban. A hat rajzból álló sorozat abból a félelemből táplálkozik, hogy a bevezetés előtt álló vasárnapi munkaszünet élhetetlenné teszi majd a városokat, és a fővárosba vasárnaponként felruccanó kirándulók még a legelemibb szolgáltatásokat sem fogják megkapni. Mindez persze nem így történt. Az 1891-ben a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

A 19. században ez egy munkásvédő intézkedés volt, mert össztársadalmi érdek a legnehezebb munkával foglalkozók testi és szellemi épségének fenntartása. A törvény célja "nem valamely felekezeti érdek, vagy kizárólagos vallási motívum".  Mindazonáltal a kormány azt remélte, hogy a törvény a hitéletre is üdvös hatással lesz. Hogy ténylegesen volt-e ilyen hatása, azt nem tudom.

1890_1_resize.jpg

1 komment

Címkék: humor karikatúra munkakultúra Budapest 1890-es évek

A mérsékelt ellenzéktől az alkotmányrevízióig. Képregény 1879-ből

2014.09.08. 11:01 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi, tizenkét rajzból álló rajzsorozat 1879-ben készült. Alkotója a politikai közbeszéd unos-untalan használt címkézéseit hétköznapi élethelyzetekbe helyezte. Az olvasók imádták ezt a fanyar nézőpontváltást, nem véletlenül.  A férfi-nő kapcsolatok alapszituációiban a politikai panelek új és friss jelentéssel ruházódtak fel. Jó szórakozást!

 01mersekelt_ellenzek_resize.jpg

2 komment

Címkék: humor karikatúra 1870-es évek

Vasúti kalauz - borravalós állás

2014.09.03. 13:32 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. században a vasúti kalauzok megbecsülése, társadalmi elismertsége furcsa sajátosságokat mutat. A fizetési rangsorban a kalauzok meglehetősen alul álltak, viszont ez volt az egyetlen borravalós vasúti állás. A rendszeres borravalót persze nem minden kalauz tudta elérni, mindehhez az is kellett, hogy nagy távolságú, első osztályú kocsikkal is közlekedő személyvonatokra osszák be őket.

De miért fizettek az utasok borravalót a kalauznak? Az utasok helyének kijelölése - ki melyik kupéban, kivel összezárva utazik - a kalauzok feladata volt. Az utasok önkényes beszállását a kalauzok azzal is igyekeztek ellehetetleníteni, hogy az üres utasfülkéket lezárva tartották.  Az utasok tehát nem tudtak akárhová letelepedni. A helykijelölés mellett a kalauzok az első osztályú utasok kisebb kéréseit is igyekeztek teljesíteni, friss napilapot, vagy innivalót szereztek, és összehozták a kártyázni vágyókat. Mindezt pedig az utasok honorálták.

vasut_kalauz_utazo_1892_resize.jpg

2 komment

Címkék: humor karikatúra vasúttörténet 1880-as évek 1890-es évek

Szent István napi örömök

2014.08.19. 15:36 zsuzsa.frisnyak

 

Az augusztus 20-i körmenetre tartó különvonatokat a magyar vasúttársaságok az 1860-as évek első felétől kezdtek indítani. A kedvezményes áru különvonatokat kéjvonatoknak nevezték. Miért kéjvonat? Azért mert a vonat kéjutazókat szállított. A kéjutazás jelentése: utazás passzióból, szórakozásból. Másfajta kéjről tehát szó sem volt.

A kéjvonatok tehát olcsóbbak voltak, mint a normál személyvonatok, első osztályú vagonokat viszont nem tartalmaztak. A Szent István napi kéjvonatokkal az alsóbb néposztályokat célozták meg.

tvv1877reklam.jpg

Az idő múlásával és a vasúthálózat terjedésével a Szent István napi kéjvonatok száma is egyre szaporodott. A vidékről felutazó honfitársaink többségének azonban augusztus 20-a nem egynapos kirándulást jelentett. Az alacsony menetsebességek és az akkori Magyarország jóval nagyobb távolságai azt eredményezték, hogy egy nap alatt oda-vissza nemigen lehetett lebonyolítani a kéjutazást. A vidékről érkező kéjutazók elszenvedett gyötrelmeiről szól az alábbi, 1906-os képregény.

Szólj hozzá!

Címkék: humor képregény vasúttörténet Szent István utazástörténet

Egy balsikerű kirándulás Rákospalotára

2014.05.29. 18:32 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi 1879-ből származó képregény nem a sztorija, hanem az ábrázolás apró részletei miatt érdekes. Egy népes fővárosi család a rákospalotai nyaralóövezetbe - azaz a palotai erdőbe - készül kiruccanni. Előbb lekésik a vonatot, majd extra bénázással lekésik a gőzhajót. A képregény attól válik izgalmassá, hogy a fiktív sztorit a rajzoló valós terekbe helyezte. Az első két képen a mai Nyugati pályaudvart látjuk páratlan nézőpontból. Egy a vágányfogadó csarnokba nyíló folyosón vagyunk, melynek végében ott lóg a vonatindító harang. A folyosó egyik ajtaján pedig a felirat: ITT. Az ITT jelentése: illemhely.  A valóságban persze az illemhelyet a vasúton a "férfiak", vagy a "nők" felirattal jelezték. Vajon miért választotta a rajzoló ezt a feliratot? Miért jobb az ITT, mint az, hogy férfiak?  Érzésem szerint mindez remek példa az apró képi csavarra. Valami hirtelenjében új jelentés kap és mindez humorossá teszi az egészet. (Ezt a művészi kifejezőeszközt az indexes napirajz alkotója is mesterien használja.)

A képregény harmadik és negyedik rajza már a Gellért heggyel szemközt fekvő hajóállomáson játszódik. A  Duna-gőzhajózási Társaság járatára várakozó, és egymástól elkeveredő családtagok jelenetében a korábbi képi bravúrt a rajzolónak már nem sikerült megismételnie.

01_resize_3.jpg

12 komment

Címkék: humor hajózás vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek

Botrány nélkül, unalomban, bús az ember élete

2014.04.05. 10:23 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi, 1881-ben megjelent humoros költemény a pártok között kóválygó őseink közérzetet fogalmazza meg.

valasztasi_vers1881.jpg

1 komment

Címkék: humor politikai propaganda 1880-as évek

A pesti nők tizenkét pontja

2014.03.14. 11:39 zsuzsa.frisnyak

A márciusi tizenkét pont humoros változata a pesti nőkre hangolva egy 1848-as újságból.

Image66.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: humor 1840-es évek

Belpolitikai haragszomosdi 1862-ből

2014.02.01. 12:37 zsuzsa.frisnyak

Az alábbi, 1862-ben megjelent humorosnak szánt vers a politikai ellenfelet felcímkéző sértett politizálás gyakorlatát figurázza ki. Közvetett módon a vers azt sugalmazza: ez pusztán gyerekes viselkedés, nem valódi törésvonalakról van szó. Hmmm.

DSCN2926_haragszomrad.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: humor politikai kommunikáció 1860-as évek

Rembrandt festményből Rákosi karikatúra

2014.01.20. 15:39 zsuzsa.frisnyak

A mai sztori egy klasszikus műveltségű, de nevét a nyilvánosságban fel nem vállaló karikaturistáról, illetve a politikai propaganda sulykolására használt - ritkán vicces - élclapok sajátos kapcsolatáról szól.

1946-ban vagyunk, a társadalom traumatizált, a közélet hisztérikus, a pártok és politikusok pedig egymás kinyírásával foglalkoznak.  A politikai helyzet érzékeltetésére a karikaturista egy világhírű, 1632-ben készült Rembrandt festményt aktualizált. A szokatlan témájú festményen egy boncolást láthatunk, melyet a boncmester tanítványai elmélyülten figyelnek.

Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Anatomy_Lesson_of_Dr._Nicolaes_Tulp

rembrandt_1632.jpg

Mindez karikatúrába átfordítva a következőképpen nézett ki.

DSCN4750_rembrandt_rakosi_resize.jpg

A boncasztalon fekvő demokráciát a politikai pártok vezetői állják körül. A hulla (?) mellkasán a szociáldemokraták híres jelvénye, a kalapácsos ember. A résztvevők konzíliumot tartanak. Egyenrangúak és egyformák. A rembrandti kompozícióból a rajzoló a mester és tanítványai (vagy főnök és beosztottai) felállást azonban már nem merte átvenni. Miért nem? Mert ebben a kontextusban, ezt már a politikai felelősség képi ábrázolása lenne.

Erre pedig sem a rajzolónak, sem pedig az rajzot megjelentető újságnak nem volt bátorsága.

Itt a vége, fuss el véle.

Szólj hozzá!

Címkék: humor politikai kommunikáció karikatúra 1940-es évek

Vezető elvtárs sajtótájékoztatója

2013.12.06. 00:18 zsuzsa.frisnyak

Az alábbi 1965-ös karikatúrában Várnai György a szebb jövőről szóló, hurrá-optimista sajtótájékoztatók légkörét ragadta meg. Figyeljétek meg a behunyt szemmel mosolygó, a buborékfújásba önfeledten belefeledkező, a valóságtól elrugaszkodott vezető elvtárs viselkedését és a vele szemben álló, munkájukat végző sajtótudósítók meghökkent arckifejezését.

DSCN3324_sajtoertekezlet_resize.jpg

A rajz a fiatal Várnai remek megfigyelőképességét, fanyar és lényegre tapintó  iróniáját tükrözi. Humor ez, a javából.

5 komment

Címkék: sajtó humor karikatúra Kádár-korszak 1960-as évek

süti beállítások módosítása