HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Hogyan tájékozódtak az utasok a Keletiben?

2016.05.20. 09:30 zsuzsa.frisnyak

 

A Keleti pályaudvar történetének első harminc évében az utazók egyszerűen megkérdezték a kapustól: melyik vágányra érkezik, vagy honnét indul az őket érdeklő szerelvény. A Keleti utasforgalmának emelkedésével ez a szóbeliség egyre tarthatatlanná vált. Milyen ütemben nehezedett az utastájékoztatással megbízott kapusok munkája? Vessetek egy pillantást a grafikonra, szerintem mindent elárul.

keleti_felszallo_utasok_szama.jpg

A Keleti pályaudvaron vonatra szálló utasok száma 1892-1910 között

A Keleti pályaudvar első elektromos utastájékoztató rendszerét 1911-ben szerelték fel. A berendezéseket a Siemens-Halske cég szállította.

keletipalyaudvar1912.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet technikai kultúra Budapest 1910-es évek

Hány kerékpáros élt Budapesten egykoron?

2016.04.16. 19:48 zsuzsa.frisnyak

 Segítség gyanánt: 1900-ban Budapest népessége 732 ezer fő.

 

 1910-ben Budapest népessége 880 ezer fő.

 

4 komment

Címkék: kerékpározás közlekedéstörténet Budapest 1900-as évek

Lóvasúti indóház a Városligetben

2016.03.19. 12:41 zsuzsa.frisnyak

 

Az első lóvasúti vonal 1868-ban érte el a Városligetet. A pálya végpontja a mai Dózsa György út és a Városligeti fasor találkozásánál volt. A lóvasúti végállomás épületét 1869-ben kezdték el építeni. A végállomást multifunkcionálisra tervezték: egy olyan épületet képzeltek el, amely nemcsak az utazók, hanem a városligeti bulizók kiszolgálására (táncos rendezvények tartására alkalmas terem, kávéház és fagylaltozó) is alkalmas. Pest városa egyetértett az ötlettel és engedélyt adott: "egy legalább ezer ember számára való vendéglő" építésére, várótermekkel.

A lóvasúti indóház elkészült tervei persze jóval realistábbak voltak. Nem volt benne sem ezer ember számára alkalmas vendéglő, sem pedig fagylaltozó. Az épület a Városliget szabadidős jellegét viszont tükrözte.

varosliget_lovasuti_varocsarnok.jpg

Milyen volt az épület beosztása?  A középső lépcsőn belépő utasok egy központi csarnokba léptek. Ebből balra nyílt egy szolgálati helyiség, és a jegypénztár. Jobbra  voltak az illemhelyek és egy trafik. Az épület középső traktusának két oldalán egy-egy nyitott oldalú, fedett csarnok kapott helyet. Idővel az oldalsó csarnokok egy részét beépítették.

2 komment

Címkék: lóvasút közlekedéstörténet urbanizáció Budapest 1860-as évek Damjanich utca

A fővárosi pályaudvarok fejlesztése a szocializmusban

2016.01.23. 19:45 zsuzsa.frisnyak

 

A szocialista Magyarországon normális ember jószántából nem olvasott közlekedéspolitikai koncepciókat. Ember volt a talpán, aki az ingerszegény szövegek formális panelmondatai közé elbújtatott lényeget kihámozta. Ez a dokumentum, amelyet szeretnék bemutatni nektek, nem ilyen. Olyan vasutasok írták, akik értettek ahhoz, amit csinálnak. A szöveg 1958-ban készült és arról szól, hogyan kellene a vasút működését korszerűsíteni Budapesten. A koncepció alkotói nem aprózták el, ötven évre (!) előre gondolkodtak.

deli_palyaudvar_jegypenztar_sany0383_resize.JPG

5 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Budapest Kádár-korszak

Taxisbajok 70 éve

2016.01.19. 11:59 zsuzsa.frisnyak

 

Milyen volt a taxizás hetven évvel ezelőtt? Az alábbi, 1946-os karikatúrák a taxizást az erőszak és a hiány dimenziója közé helyezik. A kriminalitásig fokozott erőszakosságban az utasok és a taxisok egyaránt részt vesznek, az utasok és taxisok viselkedése között nemigen van különbség. A hiány hasonlóképpen sokoldalú. Nemcsak az alkatrészek hiányoznak, hanem a taxikhoz való hozzáférés is korlátozott.

Úgy gondolom, hogy a bemutatott rajzok mondandóját tovább erősíti közreadásuk silány minősége. A nyomdafestékkel takarékoskodó, rossz minőségben kinyomtatott újságrajzok egy lecsúszó ország imázsát sugallják. Ezt a rejtett érzetet tovább erősíti az utasok viselete. Jómódú emberek, méltatlan körülmények.

Ami pedig a taxisbajokat illeti, nos mindezeknek a pártállam fog hamarosan véget vetni. A magántaxisokat 1950-ben arra kötelezik, hogy adják el személyautójukat az államnak. Több mint hétszáz magántaxistól veszik el ilyen formán a járművét. A kényszer-értékesített személyautókért az állam átlagosan 2500 forintot fizet a magántaxisoknak. 

dscn4728_taxi.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: humor karikatúra közlekedéstörténet Budapest 1940-es évek

Ingerült utasok, káromkodó kalauzok

2016.01.03. 17:37 zsuzsa.frisnyak

 

A második világháború utáni években pesti villamosokkal utazni nem volt sem kényelmes, sem gyors, sem pedig biztonságos. A közlekedést a túlzsúfolt villamoskocsik, a lépcsőn lógó utasok, és a tujázó fiatalok jellemezték. A budapesti ostromban megsérült 1860 villamoskocsiból 1945 augusztusára 1114 darabot forgalomba állítottak. A provizórikus javítások miatt a működőképes villamoskocsik száma már 1946-ban csökkenni kezdett: 820-930 villamoskocsival kellett az utazóközönséget kiszolgálni.

A túlzsúfolt járatok egyik következménye: 1945-46-ban irgalmatlanul sok volt a baleset. 1946 első három hónapjában például 502 testi sérüléssel járó baleset történt, ebből ötvenen meghaltak, 254-en pedig súlyosan megsebesültek. Ugyanezen idő alatt 498 esetben ütközött egy villamos egy másik járművel, 131 esetben pedig kisiklott a villamoskocsi. 

A villamoskalauzoknak alapvetően két feladata volt. Elvileg minden megállóban le kellett szállniuk a kocsikról, majd az utasok felszállása után síppal indítani a szerelvényt. Elvileg a megállók közötti időben a végig kellett járniuk a kocsit és jegyet adni a bérlettel nem rendelkező utasoknak. Gondolhatjátok, hogy a zsúfolt kocsikban a kalauzok egyik feladatuknak sem tudtak eleget tenni. Nem mertek leszállni a villamosról, mert semmi nem garantálta, hogy vissza is tudnak lépni. Ami pedig a jegyváltást illeti, hasonló volt a helyzet. Nem volt mit tenni, a kalauzok lecövekeltek az egyik ablak mellé, kihajoltak az ablakon és úgy indították a szerelvényt.

nikon_278_villamos_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: villamos karikatúra közlekedéstörténet Budapest 1940-es évek

Mit kínált a turistáknak Pest-Buda 1842-ben?

2015.10.23. 23:13 zsuzsa.frisnyak

 

A vasút előtti időkben Magyarországra utazni legegyszerűbben a Dunán lehetett. Nem véletlen, hogy a legtöbb reformkori útleírás, sőt az útikönyvek is egy dunai gőzhajózás köré csoportosították mondandójukat. 1842-ben a szokatlan utazási helyszíneket kedvelő világjáróknak egy olyan illusztrált, leporelló formátumú térkép készült a Dunáról, melynek segítségével az utazók a gőzhajó fedélzetén követni tudták a tájat. A képekkel illusztrált térképet egyúttal szűkszavú - a lényegre koncentráló - bédekkerként is lehetett használni. Rögtön meg fogjátok érteni, miképpen. Nézzünk egy konkrét példát.

Milyen nevezetességeket kínált a külföldieknek Pest-Buda? Erről készült az alábbi panorámarajz.  

pestbuda_1_resize.jpg

Most pedig jöjjenek a részletek.

1 komment

Címkék: turizmus idegenforgalom Budapest 1840-es évek

Képek az Erzsébet híd építéséről, 1899-1902

2015.07.24. 16:21 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi képsorozat az Erzsébet híd láncszemeinek gyártásáról és  a híd felépítéséről szól. Jó szórakozást!

lancgyartomuhelyben1899.jpg

A diósgyőri vasgyárban készültek a híd több mint 11 méter hosszú láncszemei. A gyár havonta 195 darabot tudott legyártani

10 komment

Címkék: híd közlekedéstörténet Budapest 1900-as évek

Az Építészeti Múzeum 110 éves ötlete

2015.04.23. 19:57 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi terv 1905-ben készült egy ötletpályázatra. A tervező az Építészettörténeti Múzeumnak egy 150 méter hosszú, három oldalszárnyból álló, az oldalszárnyakat egy központi kupolacsarnokkal összekötő palotát álmodott meg. 

epiteszi_muzeum1905_fohomlokzat.jpg

6 komment

Címkék: kultúrtörténet urbanizáció Budapest 1900-as évek

Hány gépjárműve volt a fővárosnak 1913-ban?

2015.04.03. 15:23 zsuzsa.frisnyak

 

A válasz: 18 darab. Autó három tisztviselőnek (polgármester, alpolgármester és tiszti főorvos) járt a munkájához. Ezen kívül a városnak volt még néhány iratszállító kocsija, két kenyérszállító autója, egy hússzállító gépjárműve. A köztisztasági hivatal rendelkezett még egy aszfaltmosóval, és egy utcaseprővel. 1913-ban a tűzoltóságnak még nem voltak gépkocsijai. Jut eszembe, a szemétszállításból is hiányoztak a gépjárművek. De lássuk a részleteket.

barczy_istvan_polgarmester_resize.jpg

Bárczy István polgármester és az automobilja a mai József Attila utcában (helyesen: Városház utcában, köszönöm vízbe mártott testnek). Budapest polgármesterének 1910-ben vette meg a város az első autót.

29 komment · 1 trackback

Címkék: közlekedéstörténet Budapest 1900-as évek

süti beállítások módosítása