HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Téli vonatozás. Úti kalandok a régmúltból

2019.01.12. 19:27 zsuzsa.frisnyak

 

A magyarországi vasutak téli működéséről szóló adatok az 1870-es évek elejétől szaporodnak meg. Nemcsak a magyar államigazgatás új hatóságai aktivizálták magukat (beleszólva a téli közlekedésbe), hanem már működik a MÁV, egyre jobban terjednek a vasutak. 

A téli közlekedés ez idő tájt kevésbé technikai, jóval inkább szervezési kérdés volt. A forgalom fenntartásának érdekében nagy szerepe volt a múltbéli tapasztalatoknak és a jelenbéli megfigyeléseknek. Érdekes módon ezeket a megfigyeléseket írásban is rögzítették: mely szakaszon keletkeztek a hófúvások, mely szerelvények mekkora és milyen típusú hóban tudnak haladni. Ezekből tudjuk, hogy egy csökkentett terheléssel haladó vonat egy sínfej feletti 20–30 cm-es hófúváson még könnyedén áthaladt. Ezzel szemben a 40–50 cm magas, összetömörödött, és megfagyott hóbuckákat egy gőzmozdony csak akkor tudta átszelni, ha nem vontatott szerelvényt. A még ennél is magasabb, szélcsendes helyeken összetömörődő hóakadályokkal egy gőzmozdony önmagában már nem tudott megbírkózni. A hófúvások miatt keletkező nagy akadályokhoz elengedhetetlen volt a hóeke, vagy hóhányó és az emberi élőmunka.

A vasúti hóeltakarítás históriája a hólapátolástól hamar eljutott a nagyobb teljesítményű eszközök használatáig. A hóekék használatáról már 1851-ben született rendelkezés (tilos azokat személyszállító vonatok elé kötni). A hóeke egy fagerendákból ácsolt, vaslemezekkel fedett ék alakú homlokfallal rendelkező szerkezet volt.

hoeke_resize_1.jpg

 

kassa_hoeke_resize.jpg

Jobbra egy hóeke a kassai vasútállomáson, 1870-es évek

Érdekesség, hogy léteztek lóvontatású vasúti hóekék is, de ilyenről képet még nem láttam. A töredékes adatok szerint nagy valószínűséggel a Magyar Északkeleti Vasút használt lóvontatású hóekét. A lóvontatású szerkezet napi 20-24 km-t haladt és a sínszegekről tisztította le a havat.

Voltak helyzetek, amikor a hóeke nem volt elegendő és egy nagyobb teljesítményű hóhányógépet kellett bevetni.  A hóhányó egy olyan önálló gőzkazánnal felszerelt kocsi, amelynek az elején lévő lapátkerekét a kocsiban lévő gőzkazán forgatta. A hóhányógép nem volt önjáró, kazánja kizárólag a lapátkereket működtette.

 

hohanyo.jpg

A 19. század végére a MÁV két hóhányógéppel rendelkezett. Rendkívüli esetben két, sőt három gőzmozdonnyal kellett a hóhányógépeket megtolni, így a két méternél nem magasabb összefagyott hóakadályokat is fel tudta számolni. Laza hóakadály esetén a hóhányógépek óránként négy kilométernyi pályát szabadítottak fel.

Az utasok a hófúvások miatti forgalmi akadályok miatt szenvedtek a legtöbbet. Ha egy személyszállító vonat a nyílt pályán akadt el, messze a lakott településektől és járható utaktól - akkor nem maradt más, mint az idegtépő várakozás, a vasúttársaság szidalmazása és a panaszkodás.  1872 januárjából ismerünk egy jó kis sztorit.

Az Alföldön nagy, kiterjedt hóvihar tombolt. Két személyvonat Nyíregyházától nem messze, a mai Görögszállás (régen Királytelek) mellett elakadt. A hóban rekedt utasok behúzódtak a vasúti őrházakba és a környékbeli tanyákra. Az utasok kiszabadítására a vasút Nyíregyházán lovasszánokat bérelt fel, de a mentőakció sikertelenül végződött. A hóakadályok miatt a szánok nem tudtak közlekedni. Következő nap lovasfutárok - nagy kerülővel  -  élelmiszert vittek az utasoknak. A megmenekülés négy nap múlva következett el, amikor is az utasokat sikerült a szánokkal Nyíregyházára beszállítani. A továbbutazásról persze még szó sem lehetett.

Fegyvernek környékén egy harmadik személyvonat is megrekedt. Itt a hóakadályt három hóekével próbálták felszámolni.  A vasúttársaság kénytelen volt több mint ezer munkást felfogadni a pálya megtisztítására, sőt még a katonaságot is bevetették.

Kérdezhetnétek, miért nem maradtak az utasok a vonatban? Csak kényelmesebb lehetett ott várakozni, mint egy tanyasi rozzant házban együtt a háziakkal. A vonatokon ez idő tájt még nem volt gőzfűtés, az utasok gyakorlatilag nagykabátban, dideregve és összefagyva utaztak.

vonatban1884.jpg

A MÁV-nak 1873-ban alig négy kocsija rendelkezett kályhafűtéssel. 1884-ben a személyszállító kocsik 30%-ban még mindig nem volt semmiféle fűtés. A gőzfűtés bevezetése előtti évtizedekben a kocsik fűtésének kizárólag annyi volt a célja, hogy egy olyan „mérsékelt meleget” állítsanak elő, amely megóv a felfázástól. Nem volt cél, hogy a nagyobb téli ruhadarabok feleslegessé váljanak az utazás alatt, a bundák és télikabátok elhelyezésére amúgy sem volt elegendő hely a kocsikban. 

A kényelmesebb, melegebb és talán kiszámíthatóbb téli vonatozás feltételrendszere az 1890-es évtizedre szilárdult meg. De ez, már egy másik történet.

Itt a vége, fuss el véle.

 

5 komment

Címkék: időjárás vasúttörténet Nyíregyháza 1870-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr2214558170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2019.01.13. 20:49:23

Meglep, hogy a hóhányógép nem volt önjáró.
Technikailag nem lehetett volna kivitelezni, hogy a gőzkazán a mozdonyt is és a hóhányó lapátkerekeket is egyszerre hajtsa?

Frisnyák Zs. 2019.01.13. 21:08:44

Igen jó észrevétel, persze a választ nem tudom. Azt gyanítom, hogy ez nem technikai, inkább anyagi kérdés lehetett. Nyilván olcsóbb volt egy nem önjáró hóhányógép.

rezgaras 2019.01.13. 23:36:11

Voltak önjáró hóhányók, Svájcban és Amerikában is. Úgy tudom, nálunk nem. A Közlekedési Múzeumban viszont volt egy modell (majd meg lehet megint nézni, ha újra kinyit a múzeum), aminek ha jól emlékszem még kazánja sem volt, hanem az őt toló mozdonytól kapta a gőzt. Egyébként az önjáró kivitel sem nagyon mehetett egyedül. Ahogy itt is szó volt róla, több mozdony is tolta. Egyedül nem nagyon lett volna elég súlya nagyobb hóakadályokhoz.

Celldömölkön a "parajosban" áll egy hóhányógép. Csatolva van hozzá egy szerkocsi is, lehet, hogy hozzá tartozott, hiszen a gépen nincs sok hely a szénnek és a víznek.

Frisnyák Zs. 2019.01.13. 23:44:43

@rezgaras: A Közlekedési Múzeumnak négy-öt hóeke modellje van, jól emlékszel. Emlékeim szerint ezekből egy volt kiállítva.

rezgaras 2019.01.14. 09:50:55

@Frisnyák Zs.: Soltész József: "A Kózlekedési Múzeum M=1:5 méretarányú vasúti járműmodell gyűjteménye" c. cikke felsorolása szerint 5 hóeke és egy hóhányógép modellje van meg. De a hóekék közül a cikk írása idején egy sem volt kiállítva, csak a hóhányógép. Én sem láttam a hóeke modellek közül soha egyet sem.