HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Hogyan viselkedjünk a nagyurakkal?

2018.04.16. 20:06 zsuzsa.frisnyak

Kezembe került egy illemkönyv 1872-ből. Ha találkozol egy előkelőséggel, az alábbiakat célszerű betartani:

  •  Kerülj minden bizalmaskodást, a „kis szabadságot, vagy kényelmet”.
  • Öltözeted ne legyen pompásabb mint az előkelőé.
  • Az arckifejezésedből, mozdulataidból a tisztelet áradjon.
  • Előkelőkkel feleselni illetlen.
  • Rájuk csak figyelni és kevés szóval válaszolni szabad.
  • Úgy kell bánni velük, mint egy pártfogóval, ki téged kegyeivel elhalmoz.
  • Némelykor némi búskomorság látszata ömlik el az előkelőn, ezt hogy észrevettük, mutatni a legnagyobb illetlenég volna.”
  • Viselkedj komolyan.

urak_szolgak1848.jpg

 

A poén mindebben az, sikerült megfigyelnem  egy ilyen jelenetet élőben. A nyolc jó tanácsból hét bizonyosan megvalósult, egyedül a  búskomorságot, illetve a "búskomorság látszatát" nem sikerült felfedeznem.

Itt a vége, fuss el véle.

 

 

5 komment

Címkék: életmód 1870-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr278800654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2018.04.18. 07:55:52

Úgy hangzik, mint egy szervilitási útmutató, legalábbis manapság erre lenne jó. Nem is csodálkozom, hogy ma is előfordul.

Lovrin 2018.04.27. 11:36:16

Kedves Frisnyák Zsuzsa!

Még réges-régen írtam a Pesti vasúti baleset szócikket a wikipédiára, de azóta is zavar hogy nem tudom a történet végét: ki hibázott és mit? Az egyetlen forrásom a Vasárnapi Újság volt, akik szerint a Biedermann nevű fszt-t gyanúsították meg "a mozdonyvezető értesítésének elmulasztásával". Viszont akárhogy értesíti a mozdonyvezetőt, ha a váltók másik irányba álltak, meg aztán ki tudja Biedermann (keresztnevet se tudunk) valóban mulasztást követett-e el, vagy csak őt rángatták elő először.

Lehetne-e tudni többet erről a balesetről?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_vasúti_baleset

zsuzsa.frisnyak 2018.05.02. 11:16:21

@Lovrin: Ez nehéz ügy, az arcanumos adatbázisokban már keresgéltél?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.08.20. 09:25:59

Nefelejts, 1873. máj. 18.

— [A vasúti szerencsétlenséget] előidéző hanyagság okozóit a pesti királyi törvényszék erélyesen nyomozza. Az elővizsgálatot Weisz Mark teljesítette, és a valóságos vizsgálathoz szükséges adatok megszerzésével Sztrokay Boldizsár kir. ügyész, Lilian Szevér királyi biró és egy' jegyző van megbízva, kik Sárkány J. elnökkel a szerencsétlenség színhelyére kimentek, hogy közvetlen tudomást nyerjenek. A törvényszéki kutatások alapján eddig a kőbányai állomási főnökön és a főépitési vállalkozón kivül még két hivatalnokot tartóztattak le. Az állomási főnök, kinek neve Biedermann, 27 éves, prágai születésű, letartóztatása alatt már többször megkisérlette önmagát meggyilkolni, miért is különös felvigyázat alatt áll.
Magyar Ujsag, 1874. ápr. 3

— A műit évben Buda-Pest és Kőbánya közt történt szerencsétlen vasúti ügyben ma délelőtt Sárkány József a pesti királyi törvényszék elnöke a király nevében a következő Ítéletet hirdette ki: „Biedermann és Lehoczky két-két, Lobstein másfél, Nejedli egy évi, Si- kán és Pohle három havi börtönre Ítéltetik. A bűnösség czime vétkes mulasztás által okozott emberölés, illetőleg életbiztonság elleni vétség.“ Dienel Izidor kőbányai állomás főnök annak kimutatása alapján, hogy a működési szabályok ellenmondásokban vannak, tárgyi tény- álladék hiányából felmentetett. — A többiek részint a tányálladók meg nem állapithatása, részint bizonyítékok hiányából fölmentettek. A k. ügyész az elitéltek ellen hozott itéletskben megnyugszik, csak a Lobstein- ra rótt büntetést találja aánylag csekélynek ; a fölmentések ellen bejelentési fellebzését, ugyanezt teszik az elitéltek ügyvédei is.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.08.20. 09:30:06

Vasúti és közlekedési szemle, 1874. ápr. 2

A kőbányai vasúti szerencsétlenség.
A pesti kir. fenyítő törvényszék előtt márczius 30. kezdődött az ismert tavalyi borzasztó vasúti szerencsétlenség fölötti végtárgyalás, melynek — mint tudva van — 30 emberélet esett áldozatul, mig azonkívül még 20 ember súlyosan és 4 könnyebben megsebesült, mindnyájan krajnai munkások, kik vegyes vonattal Czeglédről Budapestre utaztak.
A végtárg-yalást maga a törvényszék elnöke, Sárkány József vezeti, előadója a tárgynak Frenreisz bíró, szavazó dr. Emmer közvádló Sztrókay Boldizsár kir. ügyész.
A tényállást, mely maga idejében bőven kifejtve lett, ezúttal csak röviden ismételjük.
Az osztrák államvaspályának Kőbánya-Pest közötti kettős vonalán az állatkert mögött, ott hol a vaspályavonalnak a pályaudvar felé irányult félkörében a hajlás kezdődik, a 2910. és 2909. hossz-szelvény közt m. é. május 6-ik napján d. e. 11 órakor, midőn a Czeglédről jövő 136. sz. vegyes vonalnak azon kellett volna jönni, Lobsteiu Jakab pályafőnök rendeletére és Lihoczky József pályafelvigyázó megfázásából
а
vasúti napszámosok áltállá sinpár kicserélés végett fölszedetett, miáltal a jobboldali vonal járhatlanná lett. Daczára annak, hogy ez történt ós hogy erről a kőbányai és pesti állomás értesitve lett, a mondott 136'. sz. vegyes vonat d. e. 11 óra 6 perczkor mégis a rendes jobboldalon szokott sebességgel közeledett a járhatlan helyhez és a munkások kiabálása és intése sem akadályozhatta többé, hogy a vonat tarhatlanul beleszaladt a sinektől megfosztott nyilt pályatalajba, melybe a mozdony mélyen belefúródott, mig az utána volt kocsik egymásra és egymásba tolattak és igy az azokban elhelyezett 22 utas rögtön agyonzuzatott, mig 27 további egyén megsebesült, melyek közt még 7 következő nap meghalt.
A vád ugyanis emeltetik :
1.
Biedermann
Gusztáv kőbányai vasúti közlekedési hivatalnok ellen, mert ő tudta, hogy a sinek fölszedettek Jés mégis „előttem is megfoghatlan feledékenységből" mint maga vallja, a vonatot a járhatlan jobb oldali vonalra intézte, holott a másik párhuzamos sinek állottak szabad rendelkezéséi-e.
2. Dienel Izidor kőbányai állomásfőnök, ki Lobstein Jakab kivánatára beleegyezését adta, hogy a sinek felszedessenek oly időben, midőn még- egy rendes vonat közlekedése váratott, holott a 37. számú utasítás 519. §, értelmében ezt csak a vonatok közlekedési ideje közti intervallumokban szabad foganatba venni.
Ugyanennek terhére esik az is, hogy az ő indítványa folytán a napdijas távirdász a kőbányai állomástól eltávolíttatván, annak teendőivel Csáder Tamás kőbányai állomási pályafelügyelő lett megbizva ós igy ez utóbbi is az utasitás világos megszegésével a 126. sz. vonatnak megérkezése és elindulása idején nem volt az ő hivatalos helyén. Végre pedig Dienel a rákosi állomást sem értesítette a sinek fölszedéséről.
3. Csáder Tamás ellen, a most mondottak okából, mert ő daczára azon mentségének, hogy főnöke által eredeti foglalkozásától el ós a távirati szolgálathoz parancsoltatott, az időben önszántából a távirdából is eltávozott és egy tiszai vonatvezetővel számolt.
4. Wavrenka József, kőbányai közlekedési hivatalnok, ki kötelessége ellenére a rákosi állomást a sinek fölszedéséről táviratilag nem értesitette.
5. Tichy József pályaőr a kőbányai váltónál, ki Írásban értesitve a sinek fölszedéséről, a 136. sz. vonatot mégis a jobboldali sinckre terelte.
6. Lobstein Jakab pesti vonalfőnök, ki a 17. sz. utasitás 43. és 66. §§. ellenére a sinek felszedését elrendelte, midőn a 136 sz. vonat rendes megérkezése váratott és hogy azt a 17. sz. utasitás 518. és 519., valamint az 1. sz. utasitás 58 §. rendeleteinek ellenére főnökeinek még- nem is jelentette, holott a közlekedési fölfiiggesztés iránti engedélyt — bár egy vonalon is — csak a közlekedési fönök a pályaföntnrtási főnöknek meghallgatásával rendelheti el. Továbbá, hogy ugyan a szerencsétlenség napján a sineket egy időben három helyen kiszedette: Palotánál, a pesti pályaudvarcsarnokban és az állatkertnél, mely utóbbi helyen Lihoczky József páyafölügyelőt bizta meg az ellenőrzéssel, a nélkül, hogy meggyőződést szerzett volna magának arról, váljon ez utasításainak eleget tett-e.
7. Lihoczky József csakugyan a reá hagyott kötelességet egészen el is hanyagolta, a mennyiben a munkálatok vágbevitelével ismét Burian János nevü munkavezetőt megbizta, ki megint, közönséges vasúti napszámos létére, a 1. sz. utasitás 43. §. azon rendelkezéséről, miszerint ily munkálatok esetén azok színhelyétől lej és fölfelé 300 öl távolságra megállási intőjelek kiteendők, ki nem taníttatván, azt kellőleg nem teljesítette, és azért ez mint 8-ik vádlott is szerepel, mert hacsak Burian vészjelt kellőleg- kitűzi, ugy a szerencsétlenségnek még mindig idejekorán eleje vétetett volna. Az utolsó vádlottak Sikán Frigyes,
Pohle
Antal és Nejevle Gusztáv tisztviselők.