HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Emeletes vasúti kocsik Magyarországon

2016.11.05. 15:36 zsuzsa.frisnyak

 

Az emeletes vasúti kocsik magyarországi históriája rövid és meglehetősen hiányos. A különleges vagont  Franciaországban találták ki - állítólag az 1850-es években -  és a Párizs környéki elővárosi forgalomban (például Párizs és Versailles között) használták. Az emeletes kocsik járatása a vasúttársaságok hasznát növelte, mert egységnyi holt teherre több élő teher (azaz utas) esett, tehát a szállítás önköltsége csökkent. Az utasoknak persze mindez nem volt annyira jó, de tekintettel arra, hogy rövid útirányokban használták, a kényelmetlenség kibírható maradt. Az emeletes kocsik elleni francia panaszok az alacsony belmagasságról, az emelet gyenge szellőzéséről és a nyughatatlan járásáról szóltak. Ez utóbbit az emeletes kocsik magasan fekvő súlypontja okozta.

Mi köze van mindennek Magyarországhoz? A francia érdekeltségű Osztrák Államvasút 1873-ban vásárolt néhány emeletes kocsit, és ezek közül nyolcat Magyarországon járatott. Egy ilyen emeletes kocsiról készült az alábbi fotó.

 

emeleteskocsi.jpg

Emeletes kocsi az 1891 utáni években, már a MÁV tulajdonában

A kilenc méter hosszú kocsiban 73 ülőhely volt. Az alsó szint önálló kupékból, az emelet viszont egyetlen teremből állt. A szintek belmagassága 1920 mm volt. Az emeleten ezt a belmagasságot persze csak a terem közepe érte el.  A járművet gyertyás lámpákkal világították meg, fűtés nem volt benne.

És most jön a nagy kérdés, miért nem terjedtek el az emeletes kocsik Magyarországon? Erre vonatkozóan korabeli írásos forrást még nem találtam. Az azonban bizonyos, hogy az 1870-es években az Osztrák Államvasútnak nagyobb tervei voltak az emeletes kocsikkal. Ez abból látszik, hogy a vasúttársaság által kezelt két helyiérdekű (Valkány-Perjámos és Vojtek-Németbogsán) engedélyokmányaiban még szerepel: a vonalon emeletes kocsikat is lehet használni. Tíz évvel később ugyanez már fel sem merült a Kiskunfélegyháza-Csongrád közötti vonal esetében.  Vajon mi történhetett? Úgy gondolom, az emeletes kocsik sorsa a vasutak általános kihasználtságával függ össze.

A 19. században a vasutakat népünk nem használja napi munkába járásra. Az agglomerálódás és az ezzel járó elővárosi közlekedés nyomait csak a század végén - néhány főváros környéki település esetében - tudjuk számszerűen kimutatni. A személyvonatok általános kihasználtságára jellemző, hogy átlagosan az ülőhelyek 40%-a foglalt.

Volt azonban egy olyan időszakos forgalom, amelyben az emeletes kocsik járatása racionális lehetett. Nyári hétvégeken az Osztrák Államvasút kiránduló vonatokat indított Pestről Rákospalotára. A fővárosiak tömegesen áramlottak a palotai erdő árnyas szórakozóhelyeire. A kirándulókat szállító különvonatokban az emeletes kocsik bizonyára jó szolgálatot tettek. 

 

 

19 komment

Címkék: vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek Osztrák Államvasút

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr6611932357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2016.11.05. 20:53:28

Nahát, nem is gondoltam volna, hogy a 19. században már járt emeletes vasúti kocsi Magyarországon!

zsuzsa.frisnyak 2016.11.05. 21:54:25

@kugi: Igazad van, ez tényleg különleges.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.11.06. 18:00:37

irigy vagyok a képre, hogy Te találtad meg! ;)
szuper téma, nekem új volt, köszönöm.

Frisnyák Zs. 2016.11.06. 19:10:58

@JTom: Kösz. Eszembe voltál néhány hete, de képtelen vagyok felidézni, melyik képről és mit szerettem volna megkérdezni.

Lector Oris 2016.11.06. 21:20:10

Nagyon érdekes volt, köszi! Erről egyáltalán nem tudtam.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.11.06. 21:26:07

@Frisnyák Zs.: bármikor ide írhatsz:

ritkanlathatotortenelem@yahoo.com

üdv

Rollende Landstrasse 2016.11.07. 21:36:51

A képen szereplő vasúti kocsi 1:5 léptékű modellje a Közlekedési Múzeumban volt látható. Remélem, az új múzeumban is kiállítják.

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2016.11.07. 22:00:27

Ez tényleg érdekes, nem is gondoltam volna. Az mondjuk vicces, hogy az alsó szinten megmaradt a külön oldalajtós megoldás, az emelet viszont már "hosszátjárós" lett.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.11.08. 18:22:40

@SomiTomi: Pedig van benne racionalitás. A modern kocsikat is a sűrűn elhelyezkedő széles ajtók jellemzik, hogy az utascsere gyors legyen. Ez fontos az elővárosi közlekedésben. A felső szinten mindez csak különleges "peronok" alkalmazásával lett volna lehetséges, ami ugye a költségoldalát tekintve talán sosem térült volna meg minden állomáson való kialakítást figyelembevéve. Összességében tehát elmés a megoldás, persze a maga idejében szemlélve.

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2016.11.09. 22:54:59

@F.M.J.: A külön oldalajtós megoldást azért furcsállom, mert ezeknél a kocsiknál belül nincs átjárás a fülkék között (a kalauznak menet közben a kocsi oldalán lévő keskeny lépcsőn kellett végigmenni). Ez az utascserét is lassítja, mert a a peronról kell szabad ülőhelyet keresni. A hosszátjárós kocsin viszont menet közben végigjárható (többnyire az egész vonat is), így a vonat vígan roboghat már, mire az utolsó utas is leül (vagy feladja, és megáll az előtérben).

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.11.10. 08:40:44

@SomiTomi: Gondolom egyikünk sem élt a vagon használatának idejében :). Én is csak a fantáziámra hagyatkozom. A következtetésemet a jelenlegi elővárosi szerelvényekre alapoztam, és most is fenntartom.
Ami a nézetkülönbségünket illeti, talán az ülések számában, az utazási időben, illetve az utazásról alkotott elképzelésekben kell keresni az okokat. Akkor, az utazási sebesség alacsony volt, viszonylag gyenge vágánygeometriai jellemzőkkel, ebből adódóan az utazás alaphelyzete viszonylag hosszadalmasan ülve töltött időt jelentett. Pl. egy 20-30 km-es út eltarthatott úgy 30-50 percet. Ugyan ez manapság 10-20 perc, ebből adódóan nem feltétlenül kell leülni, nem kell annyi ülés, van hely folyosóra, meg nagy átszállólehetőségekre is.
Érdekes adalék, hogy így is egy légtérbe kerül minden, ami korábban az emberek elvárásaival talán komolyan ütközhetett volna. Persze mindez csupán elmélkedés, de talán érdekes vitaalap.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2016.11.16. 12:51:43

Én negyven kilométerről ingázom, nap mint nap, állva. Biztosíthatok mindenkit, hogy nem tíz-húsz perc hanem hétszer-négyszer annyi !
Hollandiában és Csehországban láttam emeletes vonatot, abszolút jó lenne nálunk is.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.12.04. 10:53:53

Ó, ha lenne ábrázolás, amint Palota állomáson emeletes vasúti kocsi álldogál... :)

Frisnyák Zs. 2016.12.04. 11:36:35

@Palotabarát: Még jobb lenne, ha az emeletes vasúti kocsi mellett tolongnának a palotai erdei mulatozásból hazafelé tartó kéjutazók.

Frisnyák Zs. 2016.12.04. 12:52:43

@Palotabarát: Nem is tudom, én ezt a képet sohasem tekintettem kéjutazósnak... inkább egy látványosságot megtekintő nézőközönségnek. Vannak adataid arról, hogy már 1848 előtt is jártak a pestiek kirándulni Palotára? Szóval úticél volt a palotai erdő?

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.12.04. 12:57:26

@Frisnyák Zs.: Pont a beszélgetésünk kapcsán kezdtem el böngészni az Életképek c. folyóirat 1847-es digitalizált számait. Az ott közölt beszámolók alapján a válaszom egyértelműen igen: volt olyan hétvége 1847-ben, amikor tízezren utaztak ki Palotára (a lap szerint). Az Életképek több '847-es számában is visszatér a témára, vagyis Palota népszerűségére, az ottani vendéglátóhelyekre.
Sajnos pont ez a kép nincs fent a digitalizált számok közt, el fogok menni a FSZEK-be és kikérem az Életképeket, hogy megnézhessem közelebbről is.

Szóval igen, egyértelműen népszerű volt Palota már '847-ben is (Buza helytörténeti könyvében azt írja, hogy népszerűbb volt, mint a Svábhegy)

Frisnyák Zs. 2016.12.04. 13:23:28

@Palotabarát: Meggyőztél. A vasútállomás mögötti nagy épület mi lehetett?

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.12.05. 09:13:07

@Frisnyák Zs.: Valószínűleg a Parkvendéglő, ami a mai Szilágyi utcában volt, de már rég nem áll, ha igaz 1923-ban porig égett. Mások arra esküsznek, hogy a későbbi Brunovszky épülete - ez azonban nem valószínű, még ha vannak is hasonlóságok a mai épület és a rajzon szereplő között.