Olyan nagyon természetközeli, természetbe simuló a ház és a bútorzat is.

Akarattyai magaspart Kenese felé nézve. A képen nem látszik, bal kéz felől lenntebb a vasúti alagút.
A régi időknek is megvolt a maga harmóniája, mert a természet, így az emberi is harmóniára törekszik. Akkor még a fűnyító egy fantasztikus dolog volt, de a fű mégis rövid, pedig lehet, hogy sarlóval, vagy kaszával vágták. Az épületek rusztikája nem művi, bár abban a korban hétköznapi volt. Persze rendesen túl vagyok már a húszon, nem is egyszer, talán azért látom természetesnek a képeket.

Elgondolkodtató, hogy a mai modern világ technikai lehetőségei ellenére miért nem tudja ugyan olyan békésen jól érezni magát az ember? Pedig manapság ugyan ezeket a körülményeket sokkal kevesebb befektetéssel létre tudjuk hozni. Elvileg a nyaralásból több idő juthatna a pihenésre, de mégsem így van. Valami gond van a felfogással.

@F.M.J.: Nem, ez nem a balatonakarattyai magaspart. Onnan tudom biztosan, hogy a diadobozban voltak más - itt nem szereplő - képek is. A fotó a mai balatonvilágosi vízkivételi mű környezetében készült. A képen hátul halványan az aligai móló látható.

@Frisnyák Zs.: Megtévesztő hasonlóság. Én sosem jártam a világosi térségben, hiszek neked, de az akarattyai vasútvonalkorrekciónál végeztem kitűzési munkákat a '90-es években, és ezt a látványt sokszor megcsodáltam. A képen meg mertem volna esküdni, hogy a bal alsó sakokban a MÁV gyermeküdülő strandja látszik a fák között.
Kopnak az emlékek :(.

@F.M.J.: Nem is tudtam, hogy volt vonalkorrekció Akarattyánál. Az omladékos partfal miatt?

@Frisnyák Zs.: A partfal talajmechanikai jellemzői nagyon is indokoltak volna egy komoly geotechnikai átgondolást, de "jószokáshoz" mérten másodrangú indokokkal nyúltak a kérdéshez. A pálya vonalvezetésének kiépítési sebessége nem tette lehetővé a gyorsabb közlekedést. Most nem térek ki a műszaki okokra. Ezért a korrekció célja olyan vonalvezetés kialakítása volt, ami a szakmára vonatkozó műszaki paraméterek között megengedi a sebességemelést. Természetesen ezt is sikerült átgondolatlanul véghezvinni, ugyanis a lejtviszonyok végülis a gyakorlatban csupán a lejtmenetnél tették lehetővé a gyorsítást, az emelkedőn a mozdonyok egyszerűen nem tudták felvenni a kitűzött menettempót, idővel pedig végre kiderült, hogy a talaj még egyirányba sem bírja hosszú távon a megemelkedett dinamikus terhelést.
Összegzés: ismét kapott a kupac egy pofont, mint általában, de legalább jó drága volt.

@F.M.J.: Hűha! Van egy 1910 körüli fotóm erről a partszakaszról a vasútvonallal, lennének kérdéseim róla. Elküldeném emailben, ha adsz egy címet.

@zsuzsa.frisnyak: A blogomon keresztül tudsz e-mailt küldeni. Ahhoz nem lehet csatolni, de fogok válaszolni és onnan már megy a dolog. Ha nem baj, ide nem szívesen tenném közszemlére az elérhetőségemet. Nem biztos, hogy csak tőled kapnék levelet.

Kb. az utolsó kép kivételével simán elhinném, hogy ezek manapság készült képek - max. a képek színvilága, illetve a mobilok hiánya szúrna szemet...

@bioLarzen: Az utolsó kép miért kivétel?

@Frisnyák Zs.: Tudja franc, szerintem a haj miatt... arról látszik - legalábbis szerintem - hogy 60-as évek.

Fortepanon vagy e fotósorozat ugyanerről a villáról: www.fortepan.hu/?search=Balatonvil%C3%A1gos