HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Vasúti híd Pest és Buda között

2013.05.27. 14:39 zsuzsa.frisnyak

Az 1860-as évek közepén járunk. A magyar fővárosban két vasútállomás működik, az egyik a mai Nyugati helyén álló Pest indóház, a másik pedig a déli vasúti. A két állomás között nincs vasúti összeköttetés. A vasúton Pestre érkező gabonát fuvarszekerekre kell rakodni, majd a fizetős Lánchídon és a fizetős Alagúton átszállítva, a budai indóházban ismételten be kell vagonírozni. A magyar gabona és az őrlemények versenyképességét a Pest-budai szállítási mizéria rontja.

Mi a megoldás? Építeni kell a Dunán egy a két pályaudvart összekötő vasúti hidat. A kérdés csak az, hol álljon az új híd?  És elkezdődött az ötletelés...

pesbuda_kozraktarak_vasutihidterv_resize.jpg

Az egyik javaslat a még nem létező Margit híd helyére képzelte az összekötő vasúti hidat. A terv nagy léptékben gondolkodott, mert nemcsak hídról, hanem rakodóházakról és vonatfogadó csarnokok építéséről is szólt. Ezeknek a beruházásoknak az lett volna az értelme, hogy az új létesítmény képes legyen a vízi úton érkező árucikkeket is továbbítani. (Néhány évtized múlva ezt a funkciót - a vasúti és vízi szállítási út összekapcsolását - a Duna-parti teherpályaudvar fogja megoldani.)

A bemutatott látványterven a Rózsadomb tetejéről, a Gül Baba türbéje körüli szőlőskertek irányából pillantunk a megálmodott vasúti hídra és a Duna-parti pályaudvarra. De merre vezettek volna a sínek? Erről szól a következő kép.

nyugati_deli_palyaudvar_osszekotese_terv1865.jpg

A pesti és budai pályaudvarokat összekötő pálya tervezett útiránya 1865-ben

Az összekötő vasútvonal a mai Dózsa György úti felüljáró környékén ágazik ki a Pesti indóházba (Nyugati) tartó  vasútvonalból, majd a Lipótváros ipartelepeit és a Dunát átszelve átjut Budára. Itt a vasúti pálya a Rózsadomb lankásabb lejtőire felfutva délnek fordul és a Széll Kálmán teret a Városmajor felől megkerülve jut be a Déli vasút budai állomásába.

Ez a terv irtóztatóan sokba került volna, nemcsak a megépítés, hanem a kisajátítás költségei miatt is. A városnak új, takarékosabb ötletre volt szüksége. A következő javaslat az volt, hogy az összekötő vasúti hidat építsük a mai Gellért tér közelébe. De erről majd máskor.

Itt a vége, fuss el véle.

19 komment

Címkék: vasúttörténet Budapest Duna 1860-as évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr695320248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.05.27. 23:14:23

Manapság egyre inkább ugyanezen viszonylat alagúttal való megvalósításáról ábrándoznak, realitása kevés, de hálózati szerepe nem lenne elhanyagolható...

KevinMulder 2013.05.28. 00:09:28

Kíváncsi vagyok, hogy a térképet hogy másolták 1865-ben ... sziszifuszi munka lehetett ...

négykarika 2013.05.28. 07:14:46

Csak én érzem úgy, hogy a látványterv és a nyomvonal nem igazán van szinkronban? Az egyik számol egy közbülső pillérrel a szigeten, a másikon ez nem nagyon látszik.

A látványterven ábrázolt izé érzésre egyébként a saját súlya alatt beleroskadt volna a Dunába, nemhogy egy vasúti szerelvény alatt - de ezt egy hidász majd megmondja pontosabban... :)

Csokis · http://csokis.blog.hu 2013.05.28. 07:43:17

@KevinMulder: Egy Gutenberg nevű illető akkor már 400 éve halott volt ugyan, de az általa kitalált dolog technikai része elég sokat fejlődött.

@négykarika: 1.) Lehet, hogy már akkor is tervezték a három sziget összekotrását. A látványterven még "művészkedtek", a nyomvonalat meg már mérnök csinálta.
2.) Valószínűleg igen. De valószínűleg már akkor is tanították a Királyi József Műegyetem elődjén, hogy "a papír mindent elbír". :-)

timargabor · http://kard.blog.hu 2013.05.28. 08:37:37

@négykarika: persze, egy ilyen szerkezetet acélból az akkori technikával nem lehetett volna önhordónak megépíteni, és a "púpos" szerkezet eleve a vasúti alkalmazhatóság ellen szól, de hát valószínűleg nem is mérnök raqjzolta.

Ennél érdekesebb viszont, hogy a térképen rajzolt összeköttetés nyugati ága végül - ha nem is pontosan így - megvalósult. 1938-ban a Margit körúti és az Alkotás utcai villamosvonalak összekötésével (a Várfok utca alatti "aluljáróval") összekötötték a szentendrei HÉV-et (és ezzel az esztergomi vasútvonalat) a Délivel.

aeidennis 2013.05.28. 08:38:18

Kedves Zsuzsa! Nagyon érdekes a kép! Még látszik, hogy milyen széles volt régen a Soroksári ág a lezárás (1872) előtt, a kép bal oldalán lévő sziget pedig nem a Margit-, hanem a Festő-sziget. dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/10/felhizlalt-margit-sziget.html Utóbbit a térképen már gondolatban hozzácsapták a Margitszigethez. Mai fejjel pedig szinte lehetetlen elképzelni, mennyi hajómalom dolgozott akkor még a Dunán.

zsuzsa.frisnyak 2013.05.28. 09:19:38

@doggfather: Ha a kérdés nekem szól... a máskor azt jelenti, még az idén, nyáron.

Robinzon Kurzor 2013.05.28. 10:20:52

Nagyon jó poszt, köszönet!

Csak egy apró fogalmazásbeli kötekedés: szerintem az 1860-as években még tudott a magyar fővárosban két vasútállomás működni, mert hogy Buda és Pest akkor még (1873-ig) külön város volt.

J.László 2013.05.28. 10:45:51

Furcsa lenne ma a város egy vasúti híddal a Margit híd helyén, ha megépítik.

Ez esetben talán a Nagykörút sem lett volna kialakítva, vagy legalábbis nem a mai formájában.

felucca 2013.05.28. 10:58:53

"...Ez a terv irtóztatóan sokba került volna, nemcsak a megépítés, hanem a kisajátítás költségei miatt is...."

Hát nem. Az Újlipótváros akkor még üres volt, nem kellett volnas emmit sem kisajátítani. A Rózsadomb alatt alagútban fut a vonal, legfeljebb az alagútszájaknál kellett volna egy pár négyzetméter szőlőt elbirtokolni. A híd meg ígyisúgyis megépült, csak nem itt. Azonos a költsége a megépült változattal, az alagút költsége nélkül persze.

kennyking 2013.05.28. 11:04:27

Jó a poszt, csak rövid.

Salgo 2013.05.28. 11:50:24

"elbirtokolni" ez mást jelent. Helyesen: kisajátítani.

felucca 2013.05.28. 12:12:32

@Salgo: Enteignen, azt kész-passz:)

gigabursch 2013.05.28. 14:52:40

@Csokis:
Csak annyiban van tévedés, hogy a térképeket - még a kőnyomatosokat is - messze nem azonos technológiával nyomtatták, mint a betűszedett anyagokat.

Amúgy könyvnyomtatás már bőven volt a husziták korában is, csak akkor még az inkvizíció hatékonyabb volt.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.06.01. 21:11:10

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Sőt, Berlinről ne is beszéljünk, ahol 4 vágány meg végig a városon felszínen, és jó.

teddybear01 2013.06.04. 01:05:04

@gigabursch: A gond ott van, hogy úgy néz ki, te nem ismered a korabeli nyomtatási technikákat.
A térképeket ekkor rézmetszettel sokszorosították. Pokoli munka volt, mert egyetlen elrontott karc miatt kezdhette elölről a grafikus. De ha kész volt a rézmetszet, a nyomdai eljárás gyakorlatilag megegyezett a könyvnyomtatással. Befestékezték a metszetet, majd a sajtóval papírlapra nyomtatták a térképet. Egy eredetiről így több száz, több ezer példányt tudtak nyomtatni.
A kőnyomatos viszont úgy készült, hogy egy csiszolt kőlapra zsírkrétával készítettek negatívot, majd ezt leöntötték folyékony vízfestékkel, a kő beszívta a festéket, és miután a fölösleg lecsurgott, rásimították a papírt, amin aztán a festék kirajzolta a pozitív eredeti képet. A kőnyomatossal, a technológiájából következően, korlátozott számú másolatot lehetett csak készíteni, de gyorsabb, és olcsóbb volt a rézmetszetnél.