HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

A magyar lovas nemzet?

2012.07.05. 16:01 zsuzsa.frisnyak

Magyarország lóállományáról az első összeírások a 18. században készültek. Az 1780-as évek elején 450 ezer, 1820-ban 700 ezer, 1840-ben pedig hozzávetőlegesen 810 ezer ló élt hazánkban. 1884-ben 1,7 1895-ben és 1911-ben pedig körülbelül 1,9 millió lovat írnak össze  az országban.  Hogy mit is jelentett ez Európa többi országához képest, rávilágít az alábbi grafikon. (Az országnevek utáni évszámok a lószámlálások évét mutatják.)

lovakszama.jpg

Magyarországon a lovak népességszámhoz viszonyított aránya magas, csak Oroszország, Dánia, Orosz-Lengyelország, és Románia előz meg bennünket Európában. De mit is mutat valójában ez a grafikon? Számomra arról szól, hogy a 19. század ipari forradalmára az európai országok milyen különbözőképpen reagáltak. Voltak országok, amelyekben a lovak munkaerejét jelentősen átvették a gépek. Voltak szegény, gyengén fejlett országok, amelyekben nagy mennyiségben tartottak lovakat, és voltak szegény, gyengén fejlett országok, ahol elvétve fordultak elő a lovak. Mélyebben belemenni ebbe most nem akarok,  a lényeg: adott országban lévő lovak száma nem szól automatikusan egy ország fejlettségéről, de a szélsőségesen magas és alacsony értékek esetében illik némi gyanút táplálni.

vetogep1854.JPG

Magyarországon a lótulajdonosok a földbirtokkal rendelkező emberek voltak. Az összes ló fele a 10-50 hold közötti birtok tulajdonosainak kezében volt. A 10 holdnál kisebb birtokosok is tartottak még egy-két lovat, de nem a gazdaságukon belüli munkák ellátására, hanem inkább bérfuvarozás céljából. Ők voltak azok, akiket a a ló „anyagilag és erkölcsileg” is tönkretesz – mint ahogy azt 1855-ben megfogalmazzák – „mert először, hogy lova az istállóban ne álljon, azután szenvedélyből fuvarozásra szokván, elhanyagolja gazdasági dolgait, s útközben hamarább rákap a boritalra, minél fogva a nagy kocsis ember rendesen részeges szokott lenni”.

kormocbanya_szenasszeker_lovasfogat_reszlet_resize.jpg

 A 19. században a magyar városlakók személyszállító kocsik iránti igényszintje rendkívül alacsony, birtoklásuk, használatuk nem tartozik hozzá a hétköznapi élethez. 1889-ben 139 város összesített adatai szerint a városlakókra fajlagosan hét, míg a falusi lakosság esetében 13 személyszállító lovas kocsi esik.

varosiforgalom_budapest_berkocsiallomas_resize_resize.jpg

1889-ben Budapesten ezer lakosra alig tíz teherszállító lovas fogat esik (ugyanez Cegléden 48, Szentesen 50, Makón 64). Budapest fejlett iparvasúti hálózata, a fuvarozók viszonylag magas száma (1890-ben az ország 403 szállító iparosából 116-an a fővárosban működtek) nem teszi  múlhatatlanul szükségessé a vállalatoknak teherszállító kocsik birtoklását. De a  főváros ott van az ország személyszállító lovas fogatokkal leggyengébben ellátott városainak csoportjában is: Budapesten ezer lakosra alig öt személyszállító fogat esik. (Érdekességképpen: 2000-ben ezer fővárosi 333 személyautót birtokolt.)

lovaskocsi_szelmalom_resize.jpg

A 19. század embereinek gondolkodásban élő, eleven erővel van jelen a ló – ezt a lóval kapcsolatos megfigyeléseket összesűrítő és egy magasabb, általánosító szintre emelő közmondások is bizonyítják: ahol ló nincs, ott szamár is kedves, a fáradt lónak patkója is nehéz, a makacs ló ingyen is drága, a tarka lótól sohasem kérnek vámot, a lopott lóról a tenger közepén is leszállítanak, megkötötte magát, mint a nyakas ló, a mén ló ritkán rúgja meg a kancát, nehéz az agg lóból poroszkát csinálni, a fáradt ló is farka előtt jár. 

falusiszeker_resize.jpg

Magyarországon a lovak a hétköznapokból az 1960-as évek közepén tűntek el. 1959-ben 717 ezer. 1960-ban 490 ezer, 1962-ben 373 ezer ló volt Magyarországon.  Érdekes módon a lovak szinte teljes eltűnése a hétköznapokból a lónak a magyarság nemzeti tudatában betöltött magas presztízsű pozícióját (ti. a magyar lóra termett, lovas nemzet) nem érintette. Manapság ezen vélekedést a pusztai romantikára építő csikós–ménes attrakciók – immáron nemzetközi méretekben – terjesztik.

2007-ben 57 ezer ló élt Magyarországon.

Szólj hozzá!

Címkék: lovak közlekedéstörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr404631126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.