HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Nagy hajókatasztrófák - az ELBE pusztulása

2012.01.21. 08:24 zsuzsa.frisnyak

A 19. század tengerhajózásának egyik jellemzője a szörnyű hajóbalesetek tömegesedése. A végzetes balesetek nemcsak emberi mulasztások miatt következtek be. Még nem léteztek biztonsági előírások a hajóépítő ipar számára, nem voltak normák a hajók terhelhetőségére (sok hajó pusztán azért süllyedt el, mert túl sok árut pakoltak bele), és persze nem volt időjárás-előrejelzés, a műholdas navigációról nem is beszélve. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1895. január 29-én futott ki Bremerhaven kikötőjéből az Északnémet Lloyd büszkesége, az ELBE gőzhajó, fedélzetén 384 utassal. A hajó még egy napja sem volt úton, amikor bekövetkezett a katasztrófa.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Január 30-án hajnalban az ELBE megközelítette a La Manche csatornát. Reggel fél 6 volt, viharos, de tiszta idő, amikor is a nagy óceánjáró gőzös összeütközött egy szénszállító gőzhajóval, a CRATHIE-vel. A túlélők későbbi elmondása szerint, az ütközés következtében az ELBE gépháza mellett beszakadt a hajófal, a hajó megrázkódott, a beömlő tengervíz eloltotta a gőzgépek tüzét. Szerencsés módon a CRATHIE csak kisebb sérülést szenvedett, viszont – és ez, az általam olvasott forrásokban ellentmondásosan szerepel – a hajó nem törődve az ELBE-val, segítségnyújtás nélkül távozott a helyszínről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Később a CRATHIE kapitánya, a bíróság előtt azzal védekezett, nem tudta, hogy az óceánjáró ilyen súlyosan megsérült. Mivel a tárgyaláson a hajó személyzete menteni próbálta magát, nehéz megítélni a vallomások hitelességét. A hajó személyzete nem látott és nem hallott semmit. Az is elhangzott, jó ideig a helyszínen maradtak, nem észlelték az ELBE pusztulását. A bírósági ítélet egyértelműen a CRATHIE-t tette felelőssé. A tárgyalás során például kiderült, hogy a szolgálatos első tiszt az esemény pillanatában nem tartózkodott a hídon, hanem kávézott és beszélgetett a személyzet tagjaival. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy az ELBE jelzőlámpái szabályszerűen égtek, és az erős hullámzás miatt jelzőrakétákat is felbocsátottak.

A bírósági tárgyalást Németországban feszülten figyelték, ti. élt egy félelem, hogy egy angol hajó személyzetének ügyét egy angliai bíróság nem fogja pártatlanul elbírálni, és esetleg az ELBE-t teszik felelőssé. De nem így történt. A német félelmeket az is erősítette, hogy a húsz túlélő közül tizenöten az ELBE személyzetéből kerültek ki.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Visszatérve az ELBE sorsához a maroknyi túlélő elbeszéléséből lehet rekonstruálni az eseményeket. Az ütközés robaja természetesen mindenkit felébresztett, és kitört a pánik. A gyorsan süllyedő hajóról alig három mentőcsónakot sikerült vízre bocsátani. Az első csónak azonnal felborult, a második csónak húsz túlélővel több mint hat órán át hánykolódott a tengeren. A harmadik csónak sorsát senki sem ismeri. A mentőcsónakok kötélzete összefagyott volt, a sebesen merülő óceánjáróról ezért nem sikerült többet leereszteni. A túlélőket egy angol hajó, a WILDFLOWER mentette ki és vitte Angliába.

A német személyzet fegyelmezetten – bár nem túl eredményesen – hajtotta végre az ELBE kapitányának mentési parancsait. Ezzel szemben az egyik túlélő utas, a cseh Jan Vevera a hajó legénységét gyávának nevezte, és azt állította, ilyen tisztek nem is valók tengeri hajóra, amikor a hajó süllyedni kezdett, oly rettenetes jajveszékelés hasította a levegőt, amelynek hatása sohasem múlhat el lelkéből. Más civil túlélők a személyzetet magasztalták. Az bizonyos, hogy a hajó kapitánya végig a helyén maradt. Kurt Gössel kapitány hősiessége  az amerikaiakat annyira megindította, hogy egy kisvárost neveztek el róla.
 

Az ELBE katasztrófájában 32 kivándorló magyar pusztult el.  A magyar áldozatok között volt az abaújszántói gőzmalom álnéven menekülő sikkasztója is, akinek partra vetett holttestét az angliai hatóságok megtalálták. Mondanom sem kell, voltak akik még az ELBE pusztulásából is igyekeztek pénzt csinálni. Az alábbi bemutató az esztergomiakat örvendeztette meg.
 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: balesetek közlekedéstörténet tengerhajózás Esztergom 1890-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr33603028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.