HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Milyen lesz a Margit híd?

2011.08.31. 12:49 zsuzsa.frisnyak

Hogyan fog fejlődni Budapest az új híd megnyitásával? Ezek a kérdések 1870 után rendre felmerültek a hazai közgondolkodásban. Érdekes módon a híd területfejlesztő hatásáról józanul - bár nem tévedések nélkül - gondolkodtak őseink.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1874-ben vagyunk, a híd építése már elkezdődött. Napvilágot lát az első rajz, milyen lesz a híd és környezete. A képen világosan látszik, hogy a Duna mindkét oldalán az újpesti kikötő magasságáig tervezik a rakpart kiépítését. A szeszélyesen kanyargó folyó ettől a kezdőponttól lesz kőfalakkal határolt mederbe szorítva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 1874-ben úgy képzelték, a pesti oldalon a híd mindkét oldalát emeletes bérpaloták fogják övezni, majd egy-két utcával arrébb kezdődik az iparnegyed a maga kéményeivel, nyüzsgő forgalmával. Ez az elképzelés ilyen formában nem valósult meg. A híd pesti hídfőjénél a lakóövezet csak az első világháború utáni évtizedekben épült ki, a terület az ipari termelésé maradt. Az alsó- és felső rakpart kiépítése is elmaradt.

De mi terveztek a budai oldallal?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Margit híd budai hídfőjétől északabbra eső terület a gyáriparé. Füstölgő kémények, árurakodásra alkalmas hosszan kiépített rakpart jellemzi a területet. A Hajógyári-sziget inkább félszigetnek látszik, de a hajógyárhoz tartozó jellegzetes favázas csarnok kivehető. A tervezők nem gondolkodtak a Rózsadomb, Szemlőhegy stb. villanegyedében.

Az is tisztán kivehető, hogy a rendezési terv készítői nem törekedtek az épülő Margit híd hiteles ábrázolására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ilyennek képzelték a Margit-hidat 1874-ben. Legszembetűnőbb, hogy a hídfő vámházait nem a híd tengelyébe, hanem annak két oldalára helyezte a rajzoló. Ez a hídvámszedés napi gyakorlatától gyökeresen eltér, nem hiszem, hogy bárki is komolyan gondolta volna. A vámszedőket ti. mindig oda kellett állítani, ahol a közönség ténylegesen átkel, annak érdekében, hogy senki se tudja kikerülni a fizetést. A rajzon már feltüntették a szigetre levezető szárnyhidat is, ez persze csak 1900-ban készült el. 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltelt egy év, 1875-ben vagyunk. A kép a Margit szigeti nézőpontból mutatja be a még mindig épülő hidat. Nem az építés pillanatnyi állapotát látjuk, hanem egy fantáziarajzot, milyen lesz a budai várhegy látványa a híddal a sziget felől nézve. Rejtélyes okból kifolyólag Magyarországon senkit sem érdekelt a Margit híd építése, egyetlen rajzot vagy fényképfelvételt sem ismerünk erről a témáról.

 

 

 

 

 

 

 

Ismét eltelt egy év, már 1876-ban vagyunk. A híd elkészült egy év határidő-csúszással. Mondanom sem kell, hogy a határidő-csúszás körülményeit az állami számvevőszék vizsgálta.

A késedelmes teljesítés okai az alábbiak voltak:

  • az eredeti határidőhöz képest késői szerződéskötés,
  • a Duna szokatlanul magas vízállása 1874-ben,
  • a vállalkozók robbantó kamrák elhelyezésében a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal hosszadalmasan tárgyaltak, és a kísérletek eredményét be kellett várniuk,
  • a vállalkozók több munkát kénytelenek elvégezni,
  • a híd feljárói és rakparti áthidalásaival összefüggő tárgyalások a főváros és a
  • kivitelezők között elhúzódtak.

 

Most pedig jöjjön néhány kép a frissen átadott Margit hídról.

 

 

 

 

 

 

 

 

A hídnak itt már a jól ismert formáját látjuk. A következő két kép viszont kevésbé közismert részleteket mutat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A híd közepén, ott ahol megtörténik az irányváltás, a híd világítása megváltozik. Testes faragott kőoszlopokra helyezett kandelábereket látunk és a Szent Koronáról készített meglehetősen nagynak tűnő szobrot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezen a képen még inkább hatalmasnak tűnik a korona.

Legvégül következzen egy kép a Margit híd forgalmáról az átadásának évében (1876).  Az átkelésért mindenkinek fizetnie kellett. A tarifa ugyanakkora volt, mint a Lánchídnál. Gyalogosok egy krajcárt, egy üres teherszállító kocsi 10 krajcárt fizetett. Érdekesség, hogy a díjszabály ki volt dolgozva a lábon hajtott jószágokra (szarvasmarha, juh, kecske, sőt baromfi) is. Nehéz elképzelni a jelenetet, amint éppen áthajtanak egy libanyájat a Margit-hídon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedéstörténet Budapest Margit híd 1870-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr483192924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.