HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

A Margit híd Budapest életében

2011.08.28. 08:00 zsuzsa.frisnyak

 

Napokon belül elkészült a Margit híd felújítása. A híd sztorijának van néhány olyan mozzanata, amely felett a guglizható írások elsiklanak. Most ezekkel foglalkozom. 

Az alábbi térkép Budáról készült 1876-ban. Abban az évben, amikor a hidat átadták a forgalomnak.

 

 A térképen jól látszik, hogy Buda fejlődése szempontjából a Margit híd ideális helyszín. Egyrészt az északra kinyúló területektől a Lánchíd meglehetősen messze esik. Másrészt a híd a beépített budai övezet térbeli összeszűkülésének határára került. Joggal feltételezhetjük, hogy az új híd a budai oldalra gyakorolt hatása robbanásszerű lesz. A hídfőtől közel fekvő rózsadombi, szemlőhegyi üres telkek ára a javuló közlekedés miatt megemelkedik. Megnő az építési kedv, új utcák nyílnak stb.

Az élet – és a városfejlődés – azonban nem igazolja ezt a feltételezést.

 

A térkép az 1885-ös állapotot mutatja, tíz évvel a Margit híd megnyitása után. A beépített övezet nem változott, változatlanul szőlőtáblák (?) uralják a hegyoldalakat. Talán a domborzati viszonyok nem kedveznek a villaépítésnek?

Ismét ugrás az időben előre húsz évvel. A 20. század elején járunk.

  

 A helyzet alig-alig változott, bár rózsadombi utcák száma kissé szaporodott.  A rózsadombi léthez még mindig kevés fővárosinak van kedve. Most pedig következzen néhány fénykép.

 

A híd budai hídfője az 1890-es években. A felvétel legérdekesebb részlete a parasztházas utcasor. A falusi házak és az emeletes bérpaloták kontrasztra érzékletesen mutatja a Margit híd megnyitása gerjesztette lassú idő és térbeli folyamatot. Középen a hídon áthaladó lóvasút sínpárja, balra bérkocsisok lóitató állomása. Feltűnően gyér a forgalom. A hídon a lóvasút 1879-től közlekedik, villamos 1894-től. Most pedig forduljunk meg, és vessünk néhány pillantást a pesti oldalra.

  

  

Íme a pesti oldal a Margit-hídról nézve. A hídpálya szemmel láthatóan keskenyebb, mint manapság. Néhány lovas és némi szekér halad át a hídon. De hol vannak a közlekedő tömegek?

A 19. században a Margit híd személy- és teherforgalma meg sem közelítette a Lánchídét, körülbelül negyede, harmada volt annak. A 19. században a Margit híd legnagyobb éves forgalma 4 millió volt (ugyanekkor a Lánchídé 11 millió).

A pesti oldal iparnegyed. Szó sincs lakóövezetről, bérpalotákról. Ellenben van kosz, bűz, zaj, rendezetlenség.

  Itt pedig a pesti iparnegyed látképe. Az iparnegyedet a korábban bemutatott parasztházak–bérpaloták kontrasztjához hasonló ellentét (emeletes gyárak, falusi viskók, földszintes sufnik és műhelyek) jellemzi. A rakpart kiépítetlen. Az összkép kedvezőtlen.

 

Már 1908-ban járunk. A pesti hídfő északi oldala szinte építési területnek látszik, pedig nem az. Ilyen egy fővárosi kikötő, ha nincs kiépítve. És még egy érdekesség  – a híd most is szinte üres.

Itt az ideje némi számolásnak.  

A Margit híd 1899 előtti legnagyobb éves forgalma 4 millió fő. Egy napra vetítve ez körülbelül napi 11 ezer átkelést jelent. Ez óránként 458 utazás mindkét irányban. Percenként tehát a legforgalmasabb évben is csak hét–nyolc utazó (gyalog, lóháton, járművön) kelt át a hídon. Vagy másképp fogalmazva: egy irányba minden percben átlagosan négyen léptek fel a Margit-hídra. Nem csoda hát, hogy nincsenek zsúfolt forgalmú hídi felvételek. 

Mindez persze játék a számokkal, mert nem vettem figyelembe az éjszakát, a vasárnapot és az ünnepnapokat. De azért tanulságos.

2 komment

Címkék: történelem közlekedéstörténet Budapest Margit híd Rózsadomb 1870-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr873182331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.05.20. 11:07:03

Erre csak most bukkantam rá. Nagyon jó, a képek is érdekesek, és a számok is meggyőzőek, köszönöm.

Albu 2014.09.17. 16:10:05

Talán a Bem (Pálffy) térre lenne jobb, de nem ezen múlott a tömeg hiánya. Amúgy a Lánchídtól induló zugligeti lóvasút is a Bem József (Királyhegy) utcán kanyarodott el a Duna-partról a hegy felé.

A Nagykörút korabeli nagy forgalma (1-2 perces követési idő) a Nyugatiig tartott, ott volt a nagy végállomás.

*

Vajon mikor lett alsóvezetékes villamosból felsővezetékes? A hídon készült kép állítólag 1895-ös, van rajta vágány, de nincs felsővezeték.

Egy biztos: nem voltak középen oszlopok soha korábban.