HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (45) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (30) 1950-es évek (26) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (65) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (19) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (65) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Erzsébet királyné hálókocsija, 1896

2017.02.11. 15:07 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. század második felében az európai uralkodócsaládok egy, vagy több udvari vonattal is rendelkeztek. Természetesen ezek a vonatok a legkorszerűbb technikai kivitelben készültek, belső berendezésükben viszont a történelmi hagyomány dominált. A század végének divatos stílusirányzata, a historizmus, a MÁV 1896-os udvari vonatában jelent meg. Ilyen historizáló berendezést kapott Erzsébet királyné új hálókocsija is.  Ennek a kocsinak a belsejéből mutatok két fotót. A XVI. Lajos stílusában készített szalonkocsiban a királyné lakosztálya négy helyiségből (szalon, hálóterem, öltözőszoba és WC) állt.

kiralyne_halo_resize_1.jpg

Erzsébet hálóterme. Mivel a királyné kedvenc színe a kék volt, a teremben a kék hangsúlyosan megjelent. Az oldalfalak alsó része világoskék, felső része pedig acélkék virágmintás selyemszövet borítást kapott. A bútorokat acélkék színű szövettel kárpitozták. A mennyezetes ágyat hímzett selyempaplannal borították, a baldahin ékszínkék selyemszövetből készült. A látványos ágy mellett szinte eltörpül a többi bútor. Ebből a hálóteremből nyílt a királyné öltőzőszobája.

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet MÁV Erzsébet királyné udvari utazás 1890-es évek

Köpködni és nyálazni tilos!

2017.02.06. 20:01 zsuzsa.frisnyak

 

Az első világháború előtti évtizedekben létező, a hétköznapi cselekedeteket korlátozó hatósági előírásokból jöjjön néhány apróság. A gyerekeknek például 1900-ban tiltották meg, hogy az alsóvezetékes villamossal rendelkező utcákban karikázzanak. Amúgy, az alsóvezetéket 1887 óta ismerték Budapesten. 1889-től megbüntették azt, aki egy dróttal belenyúlt az alsóvezeték csatornájába.

fortepan_29730_resize.jpg

Karikázó gyerek (lelőhely: fortepan)

1 komment

Címkék: villamos közlekedéstörténet Budapest 1890-es évek 1900-as évek

Bumfordi intermodalitás: Mohács 140 éve

2016.10.30. 18:48 zsuzsa.frisnyak

 

Hogyan nézett ki a vasúti, vízi, közúti közlekedés összehangolása a 19. században? Mából nézve az intermodalitás kérdése, az ezzel kapcsolatos cselekvések és nem cselekvések szeretnivalóan bumfordiak. Mivel tudnám ezt bemutatni? Nektek Mohács kell. És persze nekem is.

 

1870.jpg

 

Így nézett ki a magyar vasúthálózat 1870-ben. Mohács Pest után az első kikötő, amelynek van vasúti kapcsolata. A Dél-Dunántúlon 1857-től 1867-ig egyedül a Mohács-Üszög közötti vasútvonal működött. A Pécs környéki szénbányákból ezen a vonalon szállították a szenet a mohácsi kikötőbe. És most jöjjenek az életképek, milyen volt Mohács intermodális csomópont?

11 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Duna 1860-as évek 1870-es évek Mohács

Személyszállító postabusz

2016.06.14. 10:17 zsuzsa.frisnyak

 

Egyszer volt hol nem volt, 1911 volt. Ebben az évben a Magyar Posta tizenegy személyszállító postabuszt vásárolt. A tizenegy busz közül egy - vagy, talán kettő - Igló és a tőle 26 km-re fekvő Merény között hozta-vitte a postát és szállította az utasokat. A postabusz közbenső egyik állomása Feketehegy-fürdő volt, itt készült az alábbi pazar fotó.

feketehegyfurdo_autobusz.jpg

A postabusz az üdülőhely szanatóriuma előtt. A felvétel valószínűleg a legelső postabusz megérkezése alkalmából készült. A buszt zenével köszöntötték.

 

2 komment

Címkék: turizmus posta közlekedéstörténet 1910-es évek Feketehegy-fürdő

Az első vasúti alagút Magyarországon

2016.06.01. 21:21 zsuzsa.frisnyak

 

Elkészült a világ leghosszabb vasúti alagútja az Alpokban. Talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az első magyarországi vasúti alagútra, amely Pozsonynál épült meg. A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat  1848-ban adták át forgalomnak.  Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit:  "Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor benyomást keltett kedélyünkben"

Magyarul, féltek az utasok. Nem csodálom. Az utazókat még sokáig megdöbbentette az alagút „bámulatos szerkezete".

vasut_alagut_pozsony_kosarjelzo_orhaz_resize.jpg

A vasúti őr a kutyájával a pozsonyi alagútnál

Hogyan készült egy alagút a reformkorban? 

Legelsőként - az alagút tervezett irányában - 110-125 méterre egymástól, öt kutat ástak. Ezeken a kútaknákon keresztül megkezdődött a munka. A kutakba leeresztették a munkásokat, akik elkezdték az oldalirányú ásást. A kiásott földet, a szétrepesztett köveket, és a talajvízet is kutakon keresztül húzták a felszínre. Az alagút ásása egyszerre tehát több munkaterületen zajlott. Három kútnál gőzgépet is be kellett állítani a szivattyúk és emelőgépek meghajtására.

A lényeget az alábbi rajzok mutatják.

4 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Alagút Pozsony 1840-es évek

Hogyan tájékozódtak az utasok a Keletiben?

2016.05.20. 09:30 zsuzsa.frisnyak

 

A Keleti pályaudvar történetének első harminc évében az utazók egyszerűen megkérdezték a kapustól: melyik vágányra érkezik, vagy honnét indul az őket érdeklő szerelvény. A Keleti utasforgalmának emelkedésével ez a szóbeliség egyre tarthatatlanná vált. Milyen ütemben nehezedett az utastájékoztatással megbízott kapusok munkája? Vessetek egy pillantást a grafikonra, szerintem mindent elárul.

keleti_felszallo_utasok_szama.jpg

A Keleti pályaudvaron vonatra szálló utasok száma 1892-1910 között

A Keleti pályaudvar első elektromos utastájékoztató rendszerét 1911-ben szerelték fel. A berendezéseket a Siemens-Halske cég szállította.

keletipalyaudvar1912.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet technikai kultúra Budapest 1910-es évek

Mi a viccesebb? Egy karikatúra, vagy annak a bírálata?

2016.05.19. 12:03 zsuzsa.frisnyak

 

1956 elején jelent meg az alábbi karikatúra a Ludas Matyi címlapján. A rajzon  magyar bányászokat látunk, akik a mozgó vonatra segítik fel késve érkező kollégájukat. Bár erősen akarják, sem a parasztasszonynak, sem pedig a mögötte loholó parasztembernek nincs esélye elérni a vonatot. A távolodó szerelvényt egy a rohanástól izzadó értelmiségi nézi kétségbeesetten. A karikatúra címe: Hányan maradtak le?

karikatura1956_ludasmatyi_resize.jpg

2 komment

Címkék: politikai kommunikáció karikatúra közlekedéstörténet vasúttörténet Bebrits Lajos 1950-es évek

Hány kerékpáros élt Budapesten egykoron?

2016.04.16. 19:48 zsuzsa.frisnyak

 Segítség gyanánt: 1900-ban Budapest népessége 732 ezer fő.

 

 1910-ben Budapest népessége 880 ezer fő.

 

4 komment

Címkék: kerékpározás közlekedéstörténet Budapest 1900-as évek

25 év szünet után újra kinyit a Közlekedési Múzeum

2016.03.31. 13:47 zsuzsa.frisnyak

 

Az 1944-ben lebombázott Közlekedési Múzeum ötven évvel ezelőtt (1966. április 2.) nyitotta meg újból a kapuit.

A múzeum az 1945 utáni években a lét- és nemlét határán egyensúlyozott. A fosztogatók elleni védekezésül befalazott ablakok, az igénytelenségig lepusztított falak azt sugalmazták, nincs itt már semmi, ami értékes.

kozlekedesimuzeum1.jpg

A gyűjtemények sorsa 1944-ben

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet múzeumügy Bebrits Lajos 1950-es évek 1940-es évek

Lóvasúti indóház a Városligetben

2016.03.19. 12:41 zsuzsa.frisnyak

 

Az első lóvasúti vonal 1868-ban érte el a Városligetet. A pálya végpontja a mai Dózsa György út és a Városligeti fasor találkozásánál volt. A lóvasúti végállomás épületét 1869-ben kezdték el építeni. A végállomást multifunkcionálisra tervezték: egy olyan épületet képzeltek el, amely nemcsak az utazók, hanem a városligeti bulizók kiszolgálására (táncos rendezvények tartására alkalmas terem, kávéház és fagylaltozó) is alkalmas. Pest városa egyetértett az ötlettel és engedélyt adott: "egy legalább ezer ember számára való vendéglő" építésére, várótermekkel.

A lóvasúti indóház elkészült tervei persze jóval realistábbak voltak. Nem volt benne sem ezer ember számára alkalmas vendéglő, sem pedig fagylaltozó. Az épület a Városliget szabadidős jellegét viszont tükrözte.

varosliget_lovasuti_varocsarnok.jpg

Milyen volt az épület beosztása?  A középső lépcsőn belépő utasok egy központi csarnokba léptek. Ebből balra nyílt egy szolgálati helyiség, és a jegypénztár. Jobbra  voltak az illemhelyek és egy trafik. Az épület középső traktusának két oldalán egy-egy nyitott oldalú, fedett csarnok kapott helyet. Idővel az oldalsó csarnokok egy részét beépítették.

2 komment

Címkék: lóvasút közlekedéstörténet urbanizáció Budapest 1860-as évek Damjanich utca