HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Egy balsikerű kirándulás Rákospalotára

2014.05.29. 18:32 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi 1879-ből származó képregény nem a sztorija, hanem az ábrázolás apró részletei miatt érdekes. Egy népes fővárosi család a rákospalotai nyaralóövezetbe - azaz a palotai erdőbe - készül kiruccanni. Előbb lekésik a vonatot, majd extra bénázással lekésik a gőzhajót. A képregény attól válik izgalmassá, hogy a fiktív sztorit a rajzoló valós terekbe helyezte. Az első két képen a mai Nyugati pályaudvart látjuk páratlan nézőpontból. Egy a vágányfogadó csarnokba nyíló folyosón vagyunk, melynek végében ott lóg a vonatindító harang. A folyosó egyik ajtaján pedig a felirat: ITT. Az ITT jelentése: illemhely.  A valóságban persze az illemhelyet a vasúton a "férfiak", vagy a "nők" felirattal jelezték. Vajon miért választotta a rajzoló ezt a feliratot? Miért jobb az ITT, mint az, hogy férfiak?  Érzésem szerint mindez remek példa az apró képi csavarra. Valami hirtelenjében új jelentés kap és mindez humorossá teszi az egészet. (Ezt a művészi kifejezőeszközt az indexes napirajz alkotója is mesterien használja.)

A képregény harmadik és negyedik rajza már a Gellért heggyel szemközt fekvő hajóállomáson játszódik. A  Duna-gőzhajózási Társaság járatára várakozó, és egymástól elkeveredő családtagok jelenetében a korábbi képi bravúrt a rajzolónak már nem sikerült megismételnie.

01_resize_3.jpg

12 komment

Címkék: humor hajózás vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek

Birkanyíró, kendertörő, horgász, halász satöbbi

2014.02.07. 13:30 zsuzsa.frisnyak

Nem hiszem, hogy szerémségi nép kétszáz évvel ezelőtti élete sokakat felvillanyozna. A kezembe került azonban egy térkép, amelynek apró részleteitől - és az ábrázolás mondandójától  - elgyengültem. Az alábbi nagyméretű térkép legalján lévő címerpajzs két oldaláról van szó. A valóságban ez néhány centiméteres részlet, ezért erős nagyításban fogom megmutatni. 

szeremidiakovari_egyhazmegyek1826.jpg

3 komment

Címkék: hajózás gazdaságtörténet munkakultúra 1820-as évek mezőgazdálkodás Szerémség Száva

Logisztikai központ Szegeden, 1805

2013.12.23. 10:23 zsuzsa.frisnyak

1805-ben járunk. A napóleoni háborúk miatt nagy a nyugat-európai kereslet a gabona, és a szarvasmarha iránt. Úgy látszik, hogy az alföldi termelők meggazdagodásának útjában egyedül a hosszú és költséges szállítás áll. Túl hosszú az az út, amíg az áru eljut a felvevőpiacára. A szegedi Vedres István főmérnök azonban tudja a megoldást: építeni kell egy olyan mesterséges vízi utat, amely közvetlenül összeköti Szegedet és Pestet. Az új csatorna lerövidítené a szállítás idejét, hosszát és költségét. Egységnyi idő alatt jóval több áru juthatna el az Alföldről Bécsbe. (Ebben gondolkoztak a Ferenc-csatorna építői is, de erről majd máskor.)

Vedresnél kevésbé kreatív emberek megelégedtek volna a csatornaépítés részleteinek kidolgozásával. Vedres azonban ennél nagyobb kaliberű fickó volt, és olyan tervet dolgozott ki, amely nemcsak az árutermelők, hanem Szeged városának meggazdagodását is elősegítette volna.

Nézzük miről volt szó.

A Szeged-Pest csatorna megépítése mellett egy logisztikai központot kell létesíteni Szegeden. A központot Vedres a Tisza-partján álló szegedi vár átépítésével képzelte el. A várfalak tetejére gabonaraktározásra alkalmas épületeket kell emelni. A logisztikai központban futnának össze négy irányból (Pest, Temesvár, valamint Bácska és Csongrád megyék) az országutak, itt áll a tiszai hajóhíd, és itt kötnek ki az Erdély felől érkező tutajok is.

 Az alábbi rajz, bár dilettáns munka, a lényeget mégis képes érzékeltetni.

DSCN4027_resize.jpg

Könnyen elképzelhető, Szegednek milyen prosperitást hozott volna ez a terv.

Szólj hozzá!

Címkék: hajózás Tisza Szeged 1810-es évek

A magyar Argo-akciók

2013.06.19. 18:57 zsuzsa.frisnyak

Az Argo-akciók helyszíne a reformkori Argo gőzhajó volt. Mielőtt rátérnék a kalandok listájára, képzeljétek el a következő szituációt.

Sok pénzt akarsz keresni a dunai áruszállítással, de ez csak úgy fog sikerülni, ha gőzhajókat állítasz forgalomba. Azon álmodozol, hogy a Bécsben összevásárolt portékát gőzhajóval leviszed a Dunán a torkolatig, majd egy másik, tengeri gőzhajóval eljuttatod Konstantinápolyba. Ott a jó áron eladott bécsi árucikkekért más termékeket vásárolsz és azokat pedig a császárvárosban értékesíted. Mindehhez nem kell más, csak gőzhajó és személyzet. Ez lesz az üzleti terved. Kérdés csak az, hogyan kezdesz hozzá?

Nos, őseink a következőket találták ki. Nem egyetlen gőzhajót járatnak a Duna torkolatáig oda-vissza, hanem felosztják szakaszokra a folyamot, és minden szakasznak lesz egy menetrend szerint közlekedő gőzhajója. Mindez persze azzal jár, hogy a Konstantinápolyba szánt cuccot többször is át kell pakolni, viszont a gőzhajók sűrűn fordulnak fel és le, tehát a közbeeső állomások közötti áruforgalmat is megkaparintják.

Ennek az üzleti tervnek másodikként megépített gőzhajója volt az Argo.

alduna2.jpg

Az 1833-ben elkészült 50 lőerős gőzgéppel felszerelt, alacsony merülésű gőzhajó a Duna alsó szakaszán - kb. Orsovától Galacig (ma Galati) - teljesített szolgálatot. A képen az Argo a ruszcsuki kikötőben áll. A gőzhajónak eredetileg nem volt vitorlázata, az 1840-es években az üzemeltetési költségek leszorítása végett kapott árbocot és vitorlákat.

Most pedig következzék az Argo-akciók listája.

Szólj hozzá!

Címkék: hajózás Tisza Széchenyi István Duna Margit-sziget Vác Vaskapu 1830-as évek Sándor Móric

Horthy István Hajóslaktanya

2012.12.08. 11:07 zsuzsa.frisnyak

A most bemutatott fényképek a Horthy István Hajóslaktanya 1943. november 14-i ünnepélyes felavatásán készültek. A Magyar Folyamhajózási Rt. újpesti telepén, az északi összekötő vasúti híd közelében járunk. A szokványos avatóünnepség képei a korabeli protokolláris rendezvények forgatókönyvébe is betekintést nyújtanak. Az eseményt merev és erősen strukturált térhasználat jellemzi, a manapság megszokottnál jóval formálisabbak a külsőségek.  Mindezek ellenére az MTI az ünnepséget "bensőségesnek" minősítette.

horthyistvan_hajoslaktanya.jpg

16 komment

Címkék: hajózás protokoll Duna Újpest Horthy Miklós 1940-es évek Horthy István

A Vaskapu szabályozása

2012.05.26. 08:10 zsuzsa.frisnyak

A Vaskapu hajózási akadályainak felszámolása a 19. század végének legnagyobb állami beruházása volt. Az 1890-1898 közötti munkálatok során több mint 25 millió köbméternyi követ és földet mozgattak meg hat munkaállomáson.  85 építőmunkás szenvedett halálos balesetet. Sőt, ebbe halt bele a mű legfontosabb szervező-koordinátora és akarnoka Baross Gábor is. Voltak meddő viták, határidő és költségvetés túllépés. És persze előbb avatták fel (1896), mintsem teljes egészében elkészült (1898) volna. A teljes költsége 31 millió korona volt, ez az összeg körülbelül akkora, mint amennyit a MÁV 15 év alatt költött beruházásokra.

 

A munkálatok nagyságrendjét ez a kép plasztikusan érzékelteti. A metszeten a Grében hegy Dunába mélyen benyúló lerobbantott részét egy pontozott félkörív jelzi. Ez alig 327 ezer köbméter volt, a teljes földmunka, kevesebb mint két százaléka.

16 komment

Címkék: hajózás közlekedéstörténet MÁV Duna Orsova udvari utazás Baross Gábor Vaskapu 1890-es évek

"Doctor a big thing, Titanic is sinking"

2012.04.09. 08:08 zsuzsa.frisnyak

 

A Titanic elsüllyedését a világ legismertebb katasztrófái között tartjuk számon. A Titanic túlélőit kimentő Carpathia gőzhajó egyik orvosa Lengyel Árpád, egy hónappal az esemény után, 1912. májusában előadást tartott Budapesti Orvosi Kaszinóban. Lengyel beszámolója később nyomtatásban is megjelent. Ebből álljon itt néhány jellemző részletet.

  „Sohasem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amidőn ébresztőm magából kikelve rohant szobámba, hogy felkeltsen, s bár még akkor ő maga sem tudta, hogy miről van szó, viselkedésével elárulta, hogy valami nagy balesetet sejt a Carpathia személyzetének éjjeli egy óra tájban való mozgósításából. Az első pillanatban azt hittem, hogy talán – amint gyakran megesik – egy betegünkhöz hívnak, de alighogy hozzáfogtam az öltözködéshez, már jön az angol orvos is hozzám és mondja:

1 komment

Címkék: hajózás balesetek kivándorlás Titanic Lengyel Árpád Carpathia 1910-es évek

Gyorsnaszádok Magyarországon

2011.10.20. 19:07 zsuzsa.frisnyak

A miniszterelnök erőteljes hasonlata – mely szerint a magyar állam olyan, mint egy gyorsnaszád – adta az ötletet, néhány naszádos képet bemutatni. A naszád olyan hadihajó, amely gyors, olcsón felépíthető és működtethető, és – ahogy azt a wikipédia megjegyzi – képesek bosszantani (tehát nem legyőzni) az ellenséget, valamint „korlátozott hatótávolságuk miatt a partközeli vizeket ellenőrzik”.  Ennek fényében talán mégsem olyan szellemes az a hasonlat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy naszád lövést ad le a Dunakanyarban Visegrád és Nagymaros közelében 1595-ben. A parton egy magyar nemesasszony és egy vitéz ügyet sem vet a hajóra és az ágyúlövésre. A naszád a lövés ellenére – amely talán figyelmeztető jelzés lehet – úgy gondolom, nem áll harcban.

2 komment

Címkék: történelem hajózás naszádok Duna Nagymaros Visegrád Komárom