HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Egy romlatlan ifjú néger, pesti strandon Afrikát lel

2015.07.22. 15:06 zsuzsa.frisnyak

 

"Egy romlatlan ifjú néger, pesti strandon Afrikát lel" - ez a címe az alábbi 1946-os képregénynek. A sztori annyira blődli - meg különben is meleg van - szóval, nem akarom szöveggel túlragozni. Meg különben is, nyakig ülünk a sűrű lében.

kanikula1946_01_resize.jpg

kanikula1946_02_resize.jpg

Itt a vége, fuss el véle.

 

 

 

3 komment

Címkék: humor karikatúra fürdőkultúra 1940-es évek

Debrecen erkölcseiben egyszerű, ép és egészséges

2015.01.24. 11:46 zsuzsa.frisnyak

 

Nem tudom, hogy vagytok vele, éreztetek-e már város iránt irracionális, érthetetlen és rejtélyes vonzalmat, de én így vagyok Debrecennel. Pedig nem éltem soha Debrecenben, és nincsenek ott barátaim. A vonzalmamnak  nincs magyarázata, de van valósága. Na de, mi is következik mindebből? Amikor azt olvastam egy 1846-os újságban, hogy Debrecen erkölcseiben egyszerű, ép és egészséges, azon nyomban kedvem (és időm) támadt belemerülni a város viselt dolgaiba. A jó hír az, hogy Debrecennek kifejezetten jó volt a sajtója a korszakban. Pozitív a kontextus, és áthatja a reménykedés a közeli szebb jövőben: a debreceni bíró pár év múlva Pesten fog ebédelni és otthon vacsorázni.

Lássunk néhány részletet.

Már van utcavilágítás a városban, három artézi kút is működik, sőt a Szent Anna utcában egy ültetett sétány is emeli a városképet. A polgárok két kaszinóba szerveződtek, melyeket közkeletűen csak nadrágos kaszinónak, vagy gatyás kaszinónak hívnak. Nadrágos kaszinó volt az úribb, gazdagabb, előkelőbb. Eredetileg az olvasás népszerűsítésére és a "jobb ízlésű társalgás" terjesztésére alapították, amely célok számomra azt mutatják, lehetett ebben még némi deficit. A nagy sikert a nadrágos kaszinó mégsem ezekben a célokban érte el, hanem abban, hogy az egyesületi tagdíjakból befolyt jövedelmet befektették a városi infrastruktúrába. A nagyerdei gőzfürdő pedig  "a lakosság nagy kényelmére és mulatságára szolgál".

debrecen_nagyerdo_furdo.jpg

1844-ben szokatlan körülmények között fejezték ki a civisváros polgárai politikai érzelmeiket. Megjelent egy mutatványos a városban, aki optikai mutatványokkal szórakoztatta a fizetővendégeket. Az optikai mutatvány abból állt, hogy egy ún. varázslámpával képeket világított egy vászonra. A vetített képes bemutatón a korszak politikusainak portéi is  sorra kerültek, de a mázolmányokra a közönség gúnykacajjal reagált.

1 komment

Címkék: fürdőkultúra Debrecen 1840-es évek Kossuth Lajos

A Balaton a szocializmusban

2014.08.09. 21:52 zsuzsa.frisnyak

 

A balatoni nyaralótelepek szolidan rendezett stílusukat, középosztályi státuszukat az 1950-es években elveszítették. A tömeges, turnusokban zajló üdültetésre átrendezett települések nehezen tudtak megbirkózni a hirtelenjében megváltozott viszonyokkal. A vállalati üdülőkben éjjel-nappal üvöltő hangszórók, a sétányok megrongált padjai, a feldúlt virágágyások mellett „nemcsak a strandfürdőn, hanem az üdülőhelyek egész területén fürdőruhában, szinte pucéran sétálgatnak az emberek”. Mindez eltörpült a települések lerobbant infrastrukturális állapota mellett. 1956-ra a balatoni szállodák második és harmadik emeletére már nem megy fel a víz, az évente félmillió látogatót fogadó Tihanyban nincs nyilvános WC, és még egyetlen autós kemping sincs a magyar tenger partján. Ez utóbbi még senkinek sem hiányozhatott, hiszen maroknyi kiválasztottnak volt csak magánautója Magyarországon.

 

balatonterkep.jpg

Az idegenforgalom színvonala az 1960-as években lassú növekedésnek indult. Megnőtt a szállások férőhelyeinek száma (1960-ban 53 ezer, 1975-ben már 242 ezer), és tovább nőtt a Balatonon nyaralók száma. A vasúti menetrend is érezhetően javult. 1952-ben például Nyíregyházáról Siófokig a menetidő 9 óra 39 perc volt. Tíz év múlva, 1962-ben ugyanezen távolságot a vonat 7 óra 20 perc alatt befutotta.  1963-ban megszűnik a balatoni gőzhajózás. A balatoni hajók száma: 21 db. 

125 komment

Címkék: turizmus fürdőkultúra Balaton Kádár-korszak Rákosi-korszak

Vicces balatoni jelenetek 1899-ből

2013.06.29. 10:50 zsuzsa.frisnyak

balaton1898_1.jpg

A most bemutatott, 1899-ből származó karikatúrasorozatot a balatoni fürdőélet ihlette. Az első két ábrázolás a férfi-nő kapcsolatok szokásos paneljeiből (szexualitás és férjfogás) építkezik. Kedvencem a harmadik, a disznócsordáját a Balatonban megfürdető somogyi kanászról készített rajz. A vénasszonyok riadalma, az előrenyomuló disznócsorda  törtetése, az ostorpattogtató és pipázó "kultúrkanász" életszagú  jelenete még ma is könnyen átérezhető. Az utolsó karikatúra nem más, mint egy vicc (hogyan kerül a Balatonba fogas) képi megfogalmazása.

balaton1898_2.jpg

4 komment

Címkék: humor karikatúra fürdőkultúra Balaton 1890-es évek

Artézi kút a Margit-szigeten

2012.10.15. 14:27 zsuzsa.frisnyak

Az artézi kutak népegészségügyi hatásáról, a hazai fürdőkultúra kialakulásában játszott szerepükről felesleges hosszú fejtegetésekbe bocsátkoznom. A mélyből feltörő tiszta víz, netán gyógyvíz emberi életre, és gazdaságra gyakorolt hatásairól mindannyiunknak vannak tapasztalatai. Jöjjenek inkább a képek.

nikon 345_margit_sziget_artezi_kut_resize.jpg

A Margit-szigeti kút fúrására a terület tulajdonosa, József főherceg adott megbízást Zsigmondynak. Mintegy féléves munka után, 1867. május 13-án délután 5 órakor csapott fel először a vízsugár. "Meglepő és váratlan jelenség" volt a Margit-szigeti kútból magasan feltörő víz, mert magyar ember ilyesmit korábban még nem láthatott, "ha csolnakon közeledünk a helyhez már messziről érezzük az erős kénszagot, mit a víz párolgása terjeszt a forrás körül".

5 komment

Címkék: fürdőkultúra urbanizáció Budapest Margit-sziget Zsigmondy Vilmos Ferenc József József főherceg vízügyek

Egy nyaralótelep felemelkedése - Tátrafüred

2012.09.25. 15:31 zsuzsa.frisnyak

Tátrafüred-ügyileg nem voltak terveim.

De miután kezembe került Divald Károly három remek, 1874-ben készült fotója, nagy kedvem kerekedett megosztani veletek az élményt. A képnézegetés élvezetének fokozása érdekében összeszedtem a többi tátrafürdői képet is. A képeket időrendben mutatom be.

Mi történt a 19. század második felében Tátrafüreden? A  képeken egy elegáns és stílusos nyaralótelep felemelkedését és térbeli terjeszkedését látjuk, abban a korban, amikor még nem létezik a mai értelemben vett tömegturizmus. Az utolsó, 1907-ben készített ábrázolás idején a településen már 400 szoba várta a fürdő- és nyaralóvendégeket.  Egy 1910-es adat szerint a Magas-Tátrába tízezren látogattak el (a vendégéjszakákat még nem rögzítették).

Ótátrafüred sokáig az egyetlen nyaralóközpont volt a Magas-Tátrában. 1875-ben hozták létre Újtátrafüredet, 1879-ben megnyílt a Csorba-tó melletti nyaralótelep, majd 1882-ben Alsótátrafüred, 1883-ban Barlangliget, 1888-ban Széplak és végül 1892-ben Tátralomnic. Ez idő tájt még "kevés út vezetett a hegységhez, ezek is inkább a levágott törpefenyő elszállítása nyomán keletkeztek, vagy marhacsapások voltak."

Körülbelül ötven év históriája következik, 1855-től 1907-ig.

01_tatrafured1855.jpg

3 komment

Címkék: turizmus fürdőkultúra Magas-Tátra Tátrafüred

Tengeri fürdőzés százéves képekben

2012.07.07. 08:00 zsuzsa.frisnyak

A tengeri fürdő az erősítő és megifjító szerek leghatalmasabbika; s habár eleinte a bőrt nem szépíti, az utólagos hatás oly kiváló, hogy az egészség tökéletesedése folytán a bőr szépsége is nemcsak helyreáll, de fokozódik is. (...) A fürdésre legalkalmasabb idő a 2 és 5 óra közt délután, amidőn a víz 5–6 fokkal melegebb, mint reggel vagy este felé.” A nyugat-európai tengeri fürdőhelyeknek ez a dicsérete A női szépség ápolásának és növelésének titkai című könyvből származik. Hogy a tengeri fürdők a női szépséget valóban fokozták-e, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy a most bemutatott képeken egy a mai átlagos tengerparti nyaralástól meglehetősen eltérő kikapcsolódás figyelhető meg.

A tengerparti nyaralások lényege nem a fürdőzésben állt (hiszen valószínűleg a vízben nem lehetett sokáig tartózkodni), hanem a parti ejtőzésben és a társasági életben. A képeken nem látunk napfürdőző embereket, nincsenek a homokban szétterülő, mindenféle cuccal felszerelkezett családok. De vannak sós levegőt szívó nézelődők, homokban játszó gyerekek, és beszélgetők garmadával. A tengerparti élet elmaradhatatlan kellékei a széltől és a tűző naptól egyaránt óvó ülőfülkék, és az átöltözésre szolgáló lóvonatú fürdőkocsik.

Mégis mit csináltak akkor a  fürdőhelyeken? Agatha Cristie-nél jobban ezt senki sem írta meg. Több regényében is megfigyelhetjük a fürdőhelyi semmittevés és társasági kavarás oly vonzó egyvelegét. Az egy helyütt megszálló vendégeket bemutatják egymásnak, akik ezután egymással múlatják az időt: beszélgetnek, teniszeznek, kártyáznak, este táncolni mennek. A tengeri fürdő tehát a társasági életről szólt, nem pedig a punnyadásról a vízben és vízparton.

A most bemutatott képek 1890-1910 között készültek és a Library of Congress gyűjteményéből származnak.  A színpompás képek úgy nézek ki, mintha színes fényképekkel lenne dolgunk, de valójában ezek fotólitográfiák.  (A fotólitográfiai eljárásról bővebben: http://hu.metapedia.org/wiki/Fotolitográfia)

01_noderney.jpg


8 komment

Címkék: kánikula fürdőkultúra

Fürdőzés a Dunában

2012.07.04. 14:11 zsuzsa.frisnyak

A 19. századi Budapesten a Dunafürdők nem pusztán a nyári szórakozás szinterei voltak, számottevő közegészségügyi funkcióval is rendelkeztek. Sem az ingyenes, sem pedig a fizetős Dunafürdőket nem használhatták egyszerre a nők és férfiak. Budapest vigyázott a városlakók erkölcseire.

0546_3_3.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: fürdőkultúra Duna

Férjfogás mint hadviselés

2012.06.24. 16:01 zsuzsa.frisnyak

A most bemutatott karikatúra sorozatot Jankó János 1866-ban készítette. A sorozat eredeti címe (Hadviselés a fürdőben) némileg pongyolának tűnik. Azt gondolom, a művész a fürdő szót fürdőhely értelemben használta. Tehát a sorozat címe: Hadviselés a fürdőhelyen. A rajzsorozat alapkoncepciója máig közkeletű, közismert: a férjfogás stratégiai tervezést, és igényes taktikát igénylő feladat. Most pedig lássuk, milyen női stratégia kellett – Jankó szerint – a sikeres férjfogáshoz.

nikon 219_1.jpg

 Hadi előkészületek. A rajzon első ifjúságán már túl lévő hölgy éppen bepúderezi arcát, miközben szobalánya egy befont vendéghajat (melynek stílusa Erzsébet császárné legendás frizurájára emlékeztet) illeszt úrnője fejére.

nikon 219_2.jpg

 

13 komment · 1 trackback

Címkék: képregény karikatúra házasság fürdőkultúra nőtörténet 1860-as évek Jankó János

Hasmenéses udvarlók Szobránc fürdőn

2012.04.15. 08:33 zsuzsa.frisnyak

Az Ungvártól nem messze, a mai Szlovákiában fekvő Szobránc fürdője kénes forrásáról volt egykoron ismert. 1857-ben egy képes élménybeszámoló jelent meg a fürdőhelyről a Napkeletben. A finom iróniát sem nélkülöző írásban a szerző a hasmenés és udvarlás közötti szituációt villantja fel. Lássuk, hogyan győz a test parancsa a lélek felett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fürdőhelyen az volt a szokás, hogy a földből feltörő, körbekerített forrás körül reggelente összegyűltek a vendégek, és a vízből éhgyomorra több pohárnyit lehajtottak.

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus humor történelem fürdőkultúra Szobránc fürdő 1850-es évek