HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Meztelen szobor, avagy kultúrmocsok Mátraházán

2015.01.06. 17:46 zsuzsa.frisnyak

 

1949-ben vagyunk, a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a Magyar Dolgozók Pártjáé. A politikai  repressziót ugyan már sokan megtapasztalhatták, de a Rákosi-rendszer lényegét népünk még még nem ismerte fel.

Októberben a Vasutasok Szakszervezetében megrendezik a soros fejtágítót, melyen Gáspár Sándor főtitkár (aki nem azonos ezzel a politikussal: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gáspár_Sándor_(politikus) beszámol a legfrissebb élményeiről. Mondandóját azzal a botránnyal kezdte, hogy nemrégiben egy MÁV-os rendezvényen elszavalták a Vén cigányt. Mi volt a baj Vörösmarty költeményével? Nos, a verset a párt destruktívnak (és persze áthallásosnak) tartotta, mert ilyen sorok vannak benne: "Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot".

De a java, csak ez után következett. Gondok vannak Mátraházán.

matrahaza_vasutas_nyaralo.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: politikai kommunikáció politikai propaganda Rákosi-korszak 1940-es évek Mátraháza

Milyenek az imperialisták? Karikatúrák a hanyatló nyugatról

2015.01.02. 00:30 zsuzsa.frisnyak

 

1950-ben vagyunk. A politikai harc egyre fokozódik. Az ország most ismerkedik azzal, mit is jelent a represszió a hétköznapokban. Magyarországnak jócskán vannak ellenségei külföldön (a nyugati államok) és belföldön. A belföldi ellenségek, ellenségesnek tartott társadalmi csoportok leleplezése, kifigurázása és megszégyenítése a Ludas Matyi egyik feladata. Az élclap számára a külföldi ellenségek bemutatása, kigúnyolása és meggyűlöltetése azonban már jóval nehezebbnek bizonyul. Az a benyomásom, hogy az alábbi távoli, világpolitikai események dimenziójába helyezett karikatúrák erőtlenek. A rajzok azt sugalmazzák, hogy a kapitalista államok nem tudják leküzdeni működési zavaraikat, bezzeg egy szocialista állam működése! Az, teljesen más.

angol_ipar_temetese1950_resize.jpg

7 komment

Címkék: humor karikatúra politikai propaganda 1950-es évek Rákosi-korszak

A Balaton a szocializmusban

2014.08.09. 21:52 zsuzsa.frisnyak

 

A balatoni nyaralótelepek szolidan rendezett stílusukat, középosztályi státuszukat az 1950-es években elveszítették. A tömeges, turnusokban zajló üdültetésre átrendezett települések nehezen tudtak megbirkózni a hirtelenjében megváltozott viszonyokkal. A vállalati üdülőkben éjjel-nappal üvöltő hangszórók, a sétányok megrongált padjai, a feldúlt virágágyások mellett „nemcsak a strandfürdőn, hanem az üdülőhelyek egész területén fürdőruhában, szinte pucéran sétálgatnak az emberek”. Mindez eltörpült a települések lerobbant infrastrukturális állapota mellett. 1956-ra a balatoni szállodák második és harmadik emeletére már nem megy fel a víz, az évente félmillió látogatót fogadó Tihanyban nincs nyilvános WC, és még egyetlen autós kemping sincs a magyar tenger partján. Ez utóbbi még senkinek sem hiányozhatott, hiszen maroknyi kiválasztottnak volt csak magánautója Magyarországon.

 

balatonterkep.jpg

Az idegenforgalom színvonala az 1960-as években lassú növekedésnek indult. Megnőtt a szállások férőhelyeinek száma (1960-ban 53 ezer, 1975-ben már 242 ezer), és tovább nőtt a Balatonon nyaralók száma. A vasúti menetrend is érezhetően javult. 1952-ben például Nyíregyházáról Siófokig a menetidő 9 óra 39 perc volt. Tíz év múlva, 1962-ben ugyanezen távolságot a vonat 7 óra 20 perc alatt befutotta.  1963-ban megszűnik a balatoni gőzhajózás. A balatoni hajók száma: 21 db. 

125 komment

Címkék: turizmus fürdőkultúra Balaton Kádár-korszak Rákosi-korszak

Disznóvágás a fővárosi bérházakban

2014.01.11. 00:01 zsuzsa.frisnyak

A Rákosi-korszakban még az alapvető élelmiszerek beszerzése sem volt egyszerű. A rendszeresen fellépő időszakos élelmiszerhiány (hús, burgonya, tejtermék), illetve az áruellátás zavarainak enyhítésére a hatóságok Budapesten átmenetileg engedélyezték a disznóvágást. Hogy mindez hogyan zajlott le, és ténylegesen hányan vállalkoztak erre a megoldásra, azt nem tudom. Az azonban bizonyos, hogy 1954-ben csak a Józsefvárosban 72 istállót számoltak össze. Az istállókban a fővárosi szekérfuvarozó vállalat lovai mellett teheneket és disznókat is neveltek. Közegészségügyileg a legrosszabb a helyzet a Tömő és Sárkány utcákban volt, mert itt a lakóházak mellett  több istálló is működött.

A városi disznótartás jelenségére a Ludas Matyi is reagált. Az alábbi rajzok azt sugalmazzák, nincs semmi baj az újfajta módival. A disznóügyek beleilleszkednek a lakóközösségek jól ismert, hétköznapi, apró-cseprő konfliktusaiba.

nikon 227_berhaz_disznotartas_porolas_resize.jpg

nikon 097_disznovagas_fovarosban_resize.jpg

Itt a vége, fuss el véle.

68 komment

Címkék: Budapest 1950-es évek Rákosi-korszak

A széles nyomtávú vasút és Magyarország

2013.07.22. 17:10 zsuzsa.frisnyak

Ez az írás nem a Szlovákiát átszelő, Oroszországot és Ausztriát összekötő széles nyomtávú vasútvonal megépítésével, hanem ennek a tervnek a Magyarországot érintő előzményeivel foglalkozik. 

A sztori 1948-ban kezdődik. Magyarország ebben az évben készíti el az első kalkulációt: mibe kerülne egy Záhonytól a Csepeli kikötőig húzódó széles nyomtávolságú vasútvonal megépítése.

zahony21_resize.jpg

A beruházás becsült összege 460 millió forint (mai áron több mint 40 milliárd forint). A számítás ripsz-ropsz   irattárba került, és egészen 1964-ig senki sem foglalkozott vele.

36 komment

Címkék: vasúttörténet Szovjetunió Kádár-korszak Rákosi-korszak Záhony

Ludas Matyi bocsánatot kér

2012.11.11. 10:36 zsuzsa.frisnyak

1956. október 18.  és 1957. február 21-e között nem jelent meg a Ludas Matyi. Úgy képzelem, hogy a forradalom leverése utáni első címlapon a szerkesztőség hosszasan dilemmázhatott. Muszáj volt reflektálni az eseményekre, de hogyan?

A lap ugyanis nem tehetett úgy, mintha semmi sem történt volna az elmúlt hónapokban. Az ellentmondás  többszörös lehetett.  Feszült egy ellentét a vicclap műfaja és az események véressége között.  A másik gond talán még ennél is meredekebb volt. A vicclap fojtogatóan manipulatív, a humort a diktatúra propagandaeszközének silányító múltjával szembe kellett valahogy nézni. Kérdés csak az volt, hogyan?

nikon 029_resize.jpg

Mit is sugall ez a címlap? Számomra azt, hogy az élclap nem vállalta a felelősséget a Rákosi-rendszer működtetésében játszott hazug, és uszító propagandájáért. A szerkesztőség nem felnőttként, szégyenkezve és őszintén néz szembe a lap múltjával, hanem gyermekded kifogással próbálta megúszni a számonkérést. Hiszen egy gyereknek a felnőtteknek megbocsátanak! Az erkölcsi ítélet megsemmisítésétől távolítja el magát az újság azzal, hogy a szigorú bíráló a távoli múltból érkezett. Ráadásul a tanító azt állítja, Ludas Matyi 1949-1956 között "néhányszor" felelt rosszul. 

Ez bizony elégtelen. Sőt, bukás a javából.

32 komment

Címkék: karikatúra 1950-es évek Rákosi-korszak

A humor 1956-ban

2012.10.21. 08:00 zsuzsa.frisnyak

Diktatúrákban nehéz a karikaturisták élete. Sértődékeny, bosszúálló és megtorló államban a hatalmon lévők kárára ugyanis nem lehet viccelődni. A Ludas Matyi 1956-os lapszámaiban már fel-feltünedeznek (nem túl sűrűn) a Rákosi-rendszer morális repedéseit  tükröző rajzok. Most ezekből mutatok be néhányat.

A karikatúrák többsége a személyi kultuszt kisemberi közegbe helyezni, mintha az önkényeskedő hatalomgyakorlás jelensége valamiféle hivatali, munkahelyi elöljárók "ügye" lenne.

A Ludas Matyi 1956-ban eddig mert elmenni a rendszer bírálatában.

nikon 113_szemelyikultusz_iroda_resize.jpg

20 komment · 1 trackback

Címkék: humor karikatúra 1950-es évek Rákosi-korszak

Soproniak vicces élete, 1956

2012.10.14. 08:00 zsuzsa.frisnyak

Az ötvenes években a  Ludas Matyi szerkesztősége tudatosan törekedett arra, hogy  vidéki városokat és fontosabb termelőüzemeket humoros riportokban bemutasson. Ez a feladat nem lehetett egyszerű, mert a humor nem ilyesformán helyspecifikus. 

1956-ban Sopronra került a sor. Magától értetődően a riporter a városi tanácsra is beköszönt. Itt megtudta, hogy a soproniak két dologra -  a textiliparra és a városi zenekarra - a legbüszkébbek. Sopron három dologra vágyik: "ruhafélékben, színben, modellben nagyobb választékot kapjon és az anyagok színe-javát ne Győr tartsa vissza magának",  ezen felül családi vendéglőt és egy önálló színházat szeretnének.

Ezen vágyak  függvényében  némileg furcsák az alábbi, az omladozó és lelakott óvárosról, és a hiányos közlekedésről szóló karikatúrák. 

Lássuk, milyen volt az élet 1956-ban Sopronban a Ludas Matyi szerint. 

sopron1.jpg

9 komment · 1 trackback

Címkék: karikatúra Sopron 1950-es évek Rákosi-korszak

Kultúra Debrecenben, 1954

2012.08.23. 10:45 zsuzsa.frisnyak

Diktatúrákban a vicclapok nem viccesek. Így volt ez a Ludas Matyival is, amelynek 1950-es évekbeli tevékenységét a rendszerhű nyalizás és az élethazugságok itatják át. Nem humoros az alábbi "Pillanatképek Debrecen kultúréletéből" című képes riport sem. A rajzokból kiderül, hogy a debreceni kultúrmunkások nehéz és hiányos munkafeltételek között dolgoznak, a város lakossága pedig az amerikai tánczene és a pesti polgári kabaré iránt érdeklődik. Ez utóbbinak kritikának az a kimondatlan üzenete: értéktelen (azaz a szocializmustól idegen) szemetet fogyaszt Debrecen lakossága.

nikon 580_1.jpg 

4 komment

Címkék: kultúra karikatúra színházi élet Debrecen Rákosi-korszak

A magyar panaszkultúra gyökerei

2012.07.21. 08:59 zsuzsa.frisnyak

Néhány napja történt. A 16-os kisbusszal mentem fel a munkahelyemre, amikor egy idős – becslésem szerint 80 éven jócskán túli – hátizsákot viselő, tájszólással beszélő asszony megszólított. Meg tudnám-e mondani, ezzel a busszal kell-e menni a Sándor palotához. Válaszoltam, majd mindketten felszálltunk. A busz elindult és az asszony tovább folytatta. Valamiféle pénzről és földről beszélt, és újból kérdezett. Meg tudnám-e mondani, hogy is hívják a minisztert a Sándor palotában, mert elfelejtette a nevét, mert ő az igazságtalanságot tovább nem tűri, és még Orbán Viktorhoz is elmegy, de előbb a miniszterrel van elintéznivalója. A történetnek tulajdonképpen itt vége is van, a „miniszter” nevét megmondtam és elköszöntem az asszonytól.

Az eset mégsem megy ki a fejemből. Az én értelmezésemben ez a történet a magyar panaszkultúra évszázados gyökereiről, annak máig élő, mély társadalmi beágyazottságáról is szól.

53_parasztasszony_megcsokolja_urasag_kabatjat.jpg

3 komment

Címkék: történelem igazságszolgáltatás politikai kommunikáció Ferenc József Mária Terézia Rákosi-korszak