HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (45) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (30) 1950-es évek (26) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (65) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (19) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (65) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Bumfordi intermodalitás: Mohács 140 éve

2016.10.30. 18:48 zsuzsa.frisnyak

 

Hogyan nézett ki a vasúti, vízi, közúti közlekedés összehangolása a 19. században? Mából nézve az intermodalitás kérdése, az ezzel kapcsolatos cselekvések és nem cselekvések szeretnivalóan bumfordiak. Mivel tudnám ezt bemutatni? Nektek Mohács kell. És persze nekem is.

 

1870.jpg

 

Így nézett ki a magyar vasúthálózat 1870-ben. Mohács Pest után az első kikötő, amelynek van vasúti kapcsolata. A Dél-Dunántúlon 1857-től 1867-ig egyedül a Mohács-Üszög közötti vasútvonal működött. A Pécs környéki szénbányákból ezen a vonalon szállították a szenet a mohácsi kikötőbe. És most jöjjenek az életképek, milyen volt Mohács intermodális csomópont?

11 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Duna 1860-as évek 1870-es évek Mohács

Hajóvontató legények Baján 250 éve

2015.03.29. 21:20 zsuzsa.frisnyak

 

Amikor egy 1900-1910-es elrettentően nagy adatbázis logikai ellentmondásait próbáljuk tisztázni, a történész szakma szépsége meglehetősen távolinak tűnik. Ma este azonban, amikor a legkevésbé sem számítottam semmi jóra, legfeljebb arra, hogy néhány excell sorral kevesebb lesz abban a bizonyos táblázatban, váratlanul rám tört az igazi élet. Nézzétek!

baja_hajovontatas1790.jpg

Egy 1760-as térkép erősen felnagyított részletét látjátok. Baján vagyunk, helybéli legények éppen egy dunai bárkát vontatnak ki a Dunára. Mit szállíthat a hajó? Nagy valószínűséggel gabonát visz Pestre, vagy tán még messzebbre. A kalapos hajóvontató legények nehéz fizikai munkáját a rajz nem érzékelteti. Talán a művészi kifejezőerő hiányzott a készítőből, de az is lehet, hogy a víz szelíd sodrása és a meredek partfal adottságai miatt ez csupán egyike az átlagos fizikai munkáknak Baján és a Kis-Dunán.

A korszakban amúgy a hajóvontatás az igazságszolgáltatás egyik büntetése. A rabok egész nap a vízben gázoltak és így húzták a hajókat. Éjjel az átázott rabokat a földre fektették és lecövekelték. A hajóvontatás tehát felért egy halálbüntetéssel. Van egy adat egy 1776-os 46 fős hajóvontató rab csapatról. 12 nap alatt a 46 rab közül húsz meghalt. A büntetést 1790-ben II. Lipót törli el.

Mindazonáltal ezen a képen nem rabokat, hanem bérmunkásokat látunk.

Itt a vége, fuss el véle.

 

10 komment

Címkék: közlekedéstörténet Duna hajóvontatás

Szőlőskertek a Margit-szigeten

2014.05.02. 13:37 zsuzsa.frisnyak

 

A 18. században a Margit-sziget északi és középső részén szőlőskertek voltak.

Image13.jpg

 Az alábbi, 1781-ből származó képen két művelés alá került tábla látszik. Az apró részletek miatt nézzük meg még  közelebbről.

9 komment

Címkék: gazdaságtörténet Budapest Duna Margit-sziget mezőgazdálkodás

Hajóvontatás Budán

2013.11.13. 10:40 zsuzsa.frisnyak

Joggal gondolhatjátok, hogy egy olyan egyszerű kérdésre - meddig létezett a fővárosban a lovakkal történő hajóvontatás, és mikortól vették át a lovak helyét a gőzösök - tudjuk a választ. Nos, a helyzet nem ilyen egyszerű. Az 1850-1860-as években a városi hatóságok legkevesebb négyszer tiltották be a hajóvontatást. A többszörös tiltás mutatja: a lovak apró lépésekben, fokozatosan tűntek el a budai Duna partról. 

hajovontatas1827_resize.jpg

Hajóvontatás a budai oldalon 1827-ben, a még nem létező Várbazár helyén 

4 komment

Címkék: Duna Buda 1850-es évek 1820-as évek hajóhíd hajóvontatás

Gőzkomp a Dunán

2013.07.10. 12:59 zsuzsa.frisnyak

A vonatszállító dunai gőzkomp egy nagy ívű - bár a későbbiekben kormányzati szinten megfúrt - üzleti terv eredménye. Az ötlet lényege: a Dél-Alföld termékeny vidékeiről származó tömegtermékeket (elsősorban gabonát) a tengerentúli piacokon kellene értékesíteni. Ennek érdekében ki kell építeni egy olyan vasútvonalat, amelyik a Dél-Alföld és a fiumei kikötő között a legrövidebb szállítási utat biztosítja. Ennek az üzleti tervnek a megvalósítását szolgálta a Gombos és Erdőd között 1871-ben forgalomba állított két dunai gőzkomp.

A Dráva torkolattól néhány kilométerre lejjebb fekvő Gombos és Erdőd között a Duna mederszélessége - vízállástól függően - 600-1500 méter között ingadozott. A gőzkompoknak ezt a távolságot kellett leküzdenie. 

gozkomp_gombos_1872_SANY0310_resize.JPG

Tehervonat tolatása a gőzkompra a Duna erdődi oldalán. Az átkelés tíz percig tartott

Az erdődi oldalon a vasúti sínek 70 méterre benyúltak a folyóba. Magas vízállás esetében a vonat vízben haladva jutott fel a gőzkompra. A Duna medrébe, a két szemközti part között, egy acélsodronyt fektettek le. A gőzkomp kerekei (ez jól látható a rajzon) az acélsodronyba kapaszkodtak. Ez a kapaszkodó gőzkompozás igen praktikus volt, mert kisebb gőzgéppel nagyobb sodrású szakaszokon árral szemben is lehetett haladni.

3 komment

Címkék: ipari forradalom gazdaságtörténet közlekedéstörténet vasúttörténet malomipar Budapest Duna Fiume 1870-es évek

A magyar Argo-akciók

2013.06.19. 18:57 zsuzsa.frisnyak

Az Argo-akciók helyszíne a reformkori Argo gőzhajó volt. Mielőtt rátérnék a kalandok listájára, képzeljétek el a következő szituációt.

Sok pénzt akarsz keresni a dunai áruszállítással, de ez csak úgy fog sikerülni, ha gőzhajókat állítasz forgalomba. Azon álmodozol, hogy a Bécsben összevásárolt portékát gőzhajóval leviszed a Dunán a torkolatig, majd egy másik, tengeri gőzhajóval eljuttatod Konstantinápolyba. Ott a jó áron eladott bécsi árucikkekért más termékeket vásárolsz és azokat pedig a császárvárosban értékesíted. Mindehhez nem kell más, csak gőzhajó és személyzet. Ez lesz az üzleti terved. Kérdés csak az, hogyan kezdesz hozzá?

Nos, őseink a következőket találták ki. Nem egyetlen gőzhajót járatnak a Duna torkolatáig oda-vissza, hanem felosztják szakaszokra a folyamot, és minden szakasznak lesz egy menetrend szerint közlekedő gőzhajója. Mindez persze azzal jár, hogy a Konstantinápolyba szánt cuccot többször is át kell pakolni, viszont a gőzhajók sűrűn fordulnak fel és le, tehát a közbeeső állomások közötti áruforgalmat is megkaparintják.

Ennek az üzleti tervnek másodikként megépített gőzhajója volt az Argo.

alduna2.jpg

Az 1833-ben elkészült 50 lőerős gőzgéppel felszerelt, alacsony merülésű gőzhajó a Duna alsó szakaszán - kb. Orsovától Galacig (ma Galati) - teljesített szolgálatot. A képen az Argo a ruszcsuki kikötőben áll. A gőzhajónak eredetileg nem volt vitorlázata, az 1840-es években az üzemeltetési költségek leszorítása végett kapott árbocot és vitorlákat.

Most pedig következzék az Argo-akciók listája.

Szólj hozzá!

Címkék: hajózás Tisza Széchenyi István Duna Margit-sziget Vác Vaskapu 1830-as évek Sándor Móric

Passaui árvízszintek

2013.06.03. 14:34 zsuzsa.frisnyak

Olvasom, hogy ötszáz éves árvízi rekord dőlt meg Passaunál. De mekkora is volt a víz 1501-ben? Könnyebb elképzelni az alábbi fotó segítségével.

nikon 494.jpg

A torony aljában, a boltíves kapu melletti falon látható a várost pusztító árvizek adatai. Az 1501-es vízmagasság a kapu tetejével esett  egy magasságba.

Közelebbről a fal részlete:

20 komment

Címkék: Duna vízügyek Passau

Vasúti híd Pest és Buda között

2013.05.27. 14:39 zsuzsa.frisnyak

Az 1860-as évek közepén járunk. A magyar fővárosban két vasútállomás működik, az egyik a mai Nyugati helyén álló Pest indóház, a másik pedig a déli vasúti. A két állomás között nincs vasúti összeköttetés. A vasúton Pestre érkező gabonát fuvarszekerekre kell rakodni, majd a fizetős Lánchídon és a fizetős Alagúton átszállítva, a budai indóházban ismételten be kell vagonírozni. A magyar gabona és az őrlemények versenyképességét a Pest-budai szállítási mizéria rontja.

Mi a megoldás? Építeni kell a Dunán egy a két pályaudvart összekötő vasúti hidat. A kérdés csak az, hol álljon az új híd?  És elkezdődött az ötletelés...

pesbuda_kozraktarak_vasutihidterv_resize.jpg

Az egyik javaslat a még nem létező Margit híd helyére képzelte az összekötő vasúti hidat. A terv nagy léptékben gondolkodott, mert nemcsak hídról, hanem rakodóházakról és vonatfogadó csarnokok építéséről is szólt. Ezeknek a beruházásoknak az lett volna az értelme, hogy az új létesítmény képes legyen a vízi úton érkező árucikkeket is továbbítani. (Néhány évtized múlva ezt a funkciót - a vasúti és vízi szállítási út összekapcsolását - a Duna-parti teherpályaudvar fogja megoldani.)

A bemutatott látványterven a Rózsadomb tetejéről, a Gül Baba türbéje körüli szőlőskertek irányából pillantunk a megálmodott vasúti hídra és a Duna-parti pályaudvarra. De merre vezettek volna a sínek? Erről szól a következő kép.

19 komment

Címkék: vasúttörténet Budapest Duna 1860-as évek

Foglalkozása: vízhordó

2013.04.23. 11:55 zsuzsa.frisnyak

A vízhordási biznisz egyike volt a 19. század családi kisvállalkozásainak. A hatékony munka szervezettséget, férj-feleség és talán a gyerekek együttműködését is igényelte. Ebben a bizniszben szükség volt egy szamárfogatra, hosszú nyelű vízmerő edényre, hevederekkel háton is cipelhető fedett vízszállító hordókra.

nikon 257_pest_dunaviz_hordo_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: urbanizáció Budapest Duna 1860-as évek 1870-es évek

Képek a Ferenc József híd építéséről

2013.03.30. 09:42 zsuzsa.frisnyak

A most bemutatott fényképek egy 1896-os fotóalbumból származnak. A fényképek a Ferenc József híd építésének fázisait örökítették meg időrendben. Az első lépés a hídfők elkerítése és alapjainak lerakása volt. A hídfők alapjainak elkészülte után került sor a két hídláb helyének kicölöpözéséhez. A cölöplábakra egy-egy ideiglenes fahidat emeltek, hogy a munkások bátran járhassanak és kényelmesen szállíthassák a hídlábakhoz a követ és a vasat. Így kezdődött tehát a hídlábak építése. A folytatás pedig:  

vamhazteri_hid_1895junius.jpg

1895. június

1 komment

Címkék: híd közlekedéstörténet Budapest Duna 1890-es évek Tiszaújlak