HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Országos kiállítás a Városligetben, 1885

2017.06.14. 10:25 zsuzsa.frisnyak

 1896-os millenniumi kiállítás emléke elhomályosítja az 1885-os országos kiállítás jelentőségét. Pedig már ekkor is bedobtak apait-anyait a kiállítás sikeréért. Nézzük, hogyan.

fobejarat_resize.jpg

A kiállítás főbejárata. Középen a zenepavilon, hátul az Iparcsarnok.

2 komment

Címkék: Budapest Városliget Ferenc József 1880-as évek

Az első drótkötélpálya Magyarországon

2017.03.14. 16:15 zsuzsa.frisnyak

 

Magyarország első drótkötélpályája 1884 májusában készült el Hunyad megyében. A kötélpálya 33 km(!) hosszú volt, faszenet és vasércet szállítottak rajta.

drotkotelpalya_vajdahunyad.jpg

A pályát négy gőzgép hajtotta, a lejtése 727 méter volt. A kötélzet minden 40 másodpercben továbbított egy kosarat. A tíz órás munkaidő alatt naponta 900 kosár (120 tonna érc + ezer liter faszén) érkezett be a vajdahunyadi vasgyárba. A kosarak egyharmada faszénnel, a többi vasérccel volt megpakolva.

A drótkötélpálya áráról három adatot (531, 560, 597 ezer forint) is találtam, hogy melyik a helyes azt nem tudom. De végül is mindegy: a beruházás költsége mai szemmel nézve nem tűnik irreálisan magasnak, bár a tervezett költségeket meghaladta.

Merre vezették a drótkötélpályát? Az alábbi térkép megmutatja.

Szólj hozzá!

Címkék: ipari forradalom 1880-as évek Vajdahunyad vaskohászat Hunyad megye szénégetés

Utazó bűnözők Balatonszentgyörgyön

2016.09.13. 23:24 zsuzsa.frisnyak

 

Egyszer volt, hol nem volt, 1888. december 30-a volt. A balatonszentgyörgyi állomásra rendben befutott a vonat Nagykanizsáról. Miután a szerelvény továbbment, és az állomás is elcsendesedett, két, a vonatról imént leszálló  házaló kereskedő szép sorban végig járta a szolgálatban lévő altiszteket. Kurrens árucikket, zsebórákat kínáltak a vasutasoknak.

A két kereskedő jól ismerte a potenciális vevőkört. Tudták, hogy a forgalomban dolgozó vasutasoknak szükségük van zsebórára, mert ezek használatát a vasúttársaságok előírták. Azt is tudták, hogy a munkavégzéshez szükséges zsebórákat viszont a vasutasoknak kellett megvásárolniuk, nem pedig a munkaadónak. A két kereskedő tehát leszállt a vonatról, és a bolti ár harmadáért, alig négy forintért ezüst remontoir zsebórákat kínáltak.

203-balatonszentgyorgy_vasutallomas.jpg

Az üzlet mindenkit érdekelt, de az alacsony ár gyanút keltett. Az állomás területén bizniszelő kereskedőkre felfigyelt a balatonszentgyörgyi állomásfőnök is. Azzal az ürüggyel, hogy ilyen olcsón ő is akar vásárolni egy ezüst órát, behivatta az irodájába a kereskedőket. Hogy mi hangozott el pontosan a forgalmi irodában, azt nem tudom. Azt azonban igen, hogy a kereskedők az olcsó árat egy váratlan pénzzavarral próbálták megindokolni. Mindez nem volt meggyőző, az állomásfőnök pedig olyat tett, amit ma senki sem tenne. A vasúti szolgákkal megkötöztette a kereskedőket és táviratozott a nagykanizsai rendőrségnek.

9 komment

Címkék: egészségügy vasúttörténet bűnügyek Esztergom Nyíregyháza Nagykanizsa 1880-as évek 1910-es évek utazástörténet

Mi legyen egy utazó poggyászában? Lista 1886-ból

2016.05.27. 20:09 zsuzsa.frisnyak

 

utazasi_cikkek_reklam_vu1889.jpg

Magyarországon a szabadidős utazás a 19. században vált divatos szokássá. A reformkorban a világlátás élvezetét még kevesen engedhették meg maguknak - ötven-hatvan év múlva már a főgimnáziumok is tanulmányi kirándulásra vitték a diákjaikat. Az utazáshoz kapcsolódó szokások is teljesen átalakultak. A fiatal Széchenyi még ágyneműt, fegyvereket, főzőedényeket is magával egy itáliai túrához. Ilyesféle expredíciós előkészületekre a század második felében már nem volt szükség. Átalakult az úti poggyász is. Az alábbi lista 1886-ból származik, és arról szól, egy egyedül utazó férfiembernek mire van szüksége. Mi legyen a poggyászban?

4 komment

Címkék: turizmus idegenforgalom 1880-as évek

Halálbüntetés: akasztófahumor a 19. századból

2015.04.29. 14:27 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott karikatúrák a halálbüntetés és az akasztófa árnyékában játszódnak. Mindhárom rajz az 1870-1880-as években jelent meg a hazai élclapokban. A rajzok természetesen nem a kivégzésre várók nézőpontját közvetítik. A mások halála feletti nyilvános örvendezés gátlástalansága ekkor még nem a humor forrása. Ez persze a nyilas élclapokkal megváltozik, de erről inkább máskor írok.

Mi jellemzi ezeket a karikatúrákat? A budapesti hóhér monológja a beosztását  féltő dolgozóé. A 19. század utolsó évtizedeiben a valóságban is csökkent a hazai kivégzések száma. Amíg az 1850-es években évente 50-60 embert is felakasztottak Magyarországon, az 1880-as évekre ez a szám 18-22 körüli értékekre csökkent. A második, Bosznia-Hercegovina okkupációját elítélő rajzot politikai kritikának értelmezem. Az utolsó, harmadik karikatúrában a nyelvi és képi humor eszköztára is felcsillan.

budapest_hoher1877_resize.jpg

1 komment

Címkék: igazságszolgáltatás Bosznia-Hercegovina 1880-as évek 1870-es évek

Balatoni vadászlehetőségek egykoron

2015.01.03. 17:52 zsuzsa.frisnyak

 

Az 1880-as évek vadászleírásai szerint a Balaton leggyakoribb madarai a gémek, vadludak, récék, szárcsák, és a szalonkák voltak. Hattyúkkal a vadászok csak elvétve találkoztak: "soha nem hallottam, hogy valaki fészkét találta volna, de fiatal (1 éves) hattyút sem láttam, ezt pedig szürke tollairól megismerni könnyű volna” - írta 1881-ben egy vadász. A sajtótudósítások szerint 1883-ban láttak először búbos vöcsköt a Balatonon. Egy veszprémi polgár lőtte az első madarat Almádinál. A szokatlan madarat azonnal felküldték a Nemzeti Múzeumba, ahonnét visszaigazolták a szenzációs vadászzsákmányt.

frisnyakzsuzsa_keszthely.jpg

 Keszthely, 2015. január 1.

Szólj hozzá!

Címkék: vadászat Balaton Keszthely Hévíz Balatonalmádi 1880-as évek

Vasúti kalauz - borravalós állás

2014.09.03. 13:32 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. században a vasúti kalauzok megbecsülése, társadalmi elismertsége furcsa sajátosságokat mutat. A fizetési rangsorban a kalauzok meglehetősen alul álltak, viszont ez volt az egyetlen borravalós vasúti állás. A rendszeres borravalót persze nem minden kalauz tudta elérni, mindehhez az is kellett, hogy nagy távolságú, első osztályú kocsikkal is közlekedő személyvonatokra osszák be őket.

De miért fizettek az utasok borravalót a kalauznak? Az utasok helyének kijelölése - ki melyik kupéban, kivel összezárva utazik - a kalauzok feladata volt. Az utasok önkényes beszállását a kalauzok azzal is igyekeztek ellehetetleníteni, hogy az üres utasfülkéket lezárva tartották.  Az utasok tehát nem tudtak akárhová letelepedni. A helykijelölés mellett a kalauzok az első osztályú utasok kisebb kéréseit is igyekeztek teljesíteni, friss napilapot, vagy innivalót szereztek, és összehozták a kártyázni vágyókat. Mindezt pedig az utasok honorálták.

vasut_kalauz_utazo_1892_resize.jpg

2 komment

Címkék: humor karikatúra vasúttörténet 1880-as évek 1890-es évek

Nagy postalopás magyar módra

2014.07.25. 19:03 zsuzsa.frisnyak

 

1884-ben óriási szenzációt keltett, hogy a budapesti főposta udvaráról eltűnt egy postai pénzes láda, benne rettentő sok pénzzel. A tolvajok csak 1895-ben lepleződtek le titkos rendőri megfigyelések következtében. Erről szól az alábbi történet.

budapest_foposta_resize.jpg

Na de ne szaladjunk ennyire előre. 1884-ben vagyunk. A budapesti főposta udvarán három pénzszállító láda (közkeletű nevén: posztkiszli) várakozik elszállításra. A lezárt pénzes ládákat a postaszolgák zárható szállító kosarakba helyezik, majd az első darabot kicipelik a postakocsira. Mire visszaérnek az újabb csomagért, az egyik láda, benne 240 ezer forinttal eltűnik.

17 komment

Címkék: posta bűnügyek Budapest 1880-as évek 1890-es évek

Egyiptom 130 éve

2014.06.26. 13:24 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. század utazóinak Egyiptom a felfedezésre váró, izgalmas úti kalandok reményét jelentette. Ki volt az első magyar, aki végigjárta Egyiptomot? Értelemszerűen csak azoknak a neveit ismerjük, akik megörökítették utazásuk emlékeit. 1842-ben gróf Forray Iván, néhány év múlva Petrichevich Horváth Lázár fedezte fel az országot. A század második felében, különösen a szuezi csatorna megnyitása (1869) után egyre gyakoribbá vált, hogy magyarok is felkeresték a Nílus vidékét. Az utazók földbirtokosok, katonatisztek, vasútépítő mérnökök, és geográfusok voltak. Úti élményeiket hosszabb-rövidebb írásokban közreadták. A magyar utazók egyiptomi fényképei - ha voltak egyáltalán ilyenek - azonban nem maradtak fenn. A most bemutatott képek egy 1884-ből származó francia képalbumból származnak. Őseink is ilyennek láthatták Egyiptomot.

13_2.jpg

A Szfinx, még félig betemetve

1 komment

Címkék: Egyiptom 1880-as évek utazástörténet

Az eszéki vasúti katasztrófa, 1882

2014.06.22. 01:14 zsuzsa.frisnyak

 

"Hallatlan! Borzasztó! - Így kiáltott fel egyik érdemes kollégám, mikor az eszéki katasztrófa első távirati hírét kézhez kapta. A nagy lap szerkesztőségében pedig éppen csak az imént arról vitatkoztak, hogy beállt az uborkaszezon (...) Mint a bomba hatott tehát ez a kis szenzációs távirat, hogy Eszéknél leszakadt a vasúti híd és 27 bátor huszár lelte halálát a Dráva piszkos hullámaiban."  Így kezdődik, majd azzal folytatódik  a tudósítás, hogy a pesti újságíró csapot-papot otthagyva leutazik az első vonattal Eszékre. Mindez 1882-ben még hallatlanul menő dolognak számított, a magyar sajtóban ritka a helyszíni beszámoló. A nagy fővárosi lapok közötti hírverseny jóformán csak a tiszaeszlári perre korlátozódott.

Na de, térjünk vissza az eszéki baleset sztorijához.  1882. szeptemberében járunk, a Dráva árad. Az Eszék melletti  fából épített vasúti híd egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. Egyre kiterjedtebb uszadék torlódik fel a híd körül,  több mint negyven munkás próbálja kiszabadítani a hulladékot a híd alól. Miután a helyzet egyre aggasztóbbá válik, Budapestről is megérkeznek a főnökök. A szeptember 23-i baleset előtti héten már éjjel is folyik a munka a híd alatt. Szeptember 22-én úgy tűnik, a hidat közvetlenül veszélyeztető uszadéktól sikeresen megszabadultak. Éjjel egy próbajárat baj nélkül végighalad a hídon, aminek hatására a helyszínen tartózkodó legmagasabb rangú vasúti szakember egy táviratot ad fel Budapestre: a híd tartható, semmi veszély.

Ilyen előzmények után, alig fél nap múlva, a híd egy Bécs felé indított személyszállító vonat súlya alatt leszakad. A balesetben 26 katona és két, a hídon tartózkodó munkás életét veszíti.

eszek3_1.jpg

A rajzon jól látszik a Dráva áradása miatt feltorlódott uszadék is. Az áradás alámosta a tartószerkezetet

2 komment

Címkék: vasúttörténet 1880-as évek Eszék