HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (20) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (87) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (12) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (11) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Ganz erőmű Dalmáciában

2017.03.25. 11:40 zsuzsa.frisnyak

 

Néhány hónapja megvásároltam egy kisebb fényképgyűjteményt, amelyben lapult egy Ganz  generátorokról készített fotó, hátlapján egy ráfirkantott Almissa felirattal. Meglepően könnyen sikerült kideríteni: Dalmácia legnagyobb hidroelektromos telepét ábrázolja a fénykép. És persze arra is rájöttem, jártam már az erőmű környékén. Bosszant, hogy nem néztem meg, mert nem tudtam róla. Bárhol járok, az ipari műemlékeket nem szoktam kihagyni. Erre tessék, itt van egy fontos, ráadásul magyar alkotás!

De nézzük a részleteket.

Két Ganz vállalat, a Ganz-Danubius és a Villamossági Rt. 1913-ban adta át a mai Omis (egykoron Almissa) környékén a Cetina folyóra telepített erőművét. Az erőművet Bláty Ottó Titusz tervezte négy, egyenként 20 ezer lóerős turbinával. A vízmű építését a karsztvidék viszonyai nehezítették meg. A közlekedési nehézségek miatt egyes gépeket szétszedve szállították a helyszínre, és helyben szerelték össze.

img176_almissa1911_resize.jpg

A Ganz dalmáciai vízerőműjének 75 méter hosszú gépházában

Szólj hozzá!

Címkék: ipari forradalom villamosítás Dalmácia Ganz 1910-es évek vízügyek

Az első drótkötélpálya Magyarországon

2017.03.14. 16:15 zsuzsa.frisnyak

 

Magyarország első drótkötélpályája 1884 májusában készült el Hunyad megyében. A kötélpálya 33 km(!) hosszú volt, faszenet és vasércet szállítottak rajta.

drotkotelpalya_vajdahunyad.jpg

A pályát négy gőzgép hajtotta, a lejtése 727 méter volt. A kötélzet minden 40 másodpercben továbbított egy kosarat. A tíz órás munkaidő alatt naponta 900 kosár (120 tonna érc + ezer liter faszén) érkezett be a vajdahunyadi vasgyárba. A kosarak egyharmada faszénnel, a többi vasérccel volt megpakolva.

A drótkötélpálya áráról három adatot (531, 560, 597 ezer forint) is találtam, hogy melyik a helyes azt nem tudom. De végül is mindegy: a beruházás költsége mai szemmel nézve nem tűnik irreálisan magasnak, bár a tervezett költségeket meghaladta.

Merre vezették a drótkötélpályát? Az alábbi térkép megmutatja.

Szólj hozzá!

Címkék: ipari forradalom 1880-as évek Vajdahunyad vaskohászat Hunyad megye szénégetés

Erzsébet királyné hálókocsija, 1896

2017.02.11. 15:07 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. század második felében az európai uralkodócsaládok egy, vagy több udvari vonattal is rendelkeztek. Természetesen ezek a vonatok a legkorszerűbb technikai kivitelben készültek, belső berendezésükben viszont a történelmi hagyomány dominált. A század végének divatos stílusirányzata, a historizmus, a MÁV 1896-os udvari vonatában jelent meg. Ilyen historizáló berendezést kapott Erzsébet királyné új hálókocsija is.  Ennek a kocsinak a belsejéből mutatok két fotót. A XVI. Lajos stílusában készített szalonkocsiban a királyné lakosztálya négy helyiségből (szalon, hálóterem, öltözőszoba és WC) állt.

kiralyne_halo_resize_1.jpg

Erzsébet hálóterme. Mivel a királyné kedvenc színe a kék volt, a teremben a kék hangsúlyosan megjelent. Az oldalfalak alsó része világoskék, felső része pedig acélkék virágmintás selyemszövet borítást kapott. A bútorokat acélkék színű szövettel kárpitozták. A mennyezetes ágyat hímzett selyempaplannal borították, a baldahin ékszínkék selyemszövetből készült. A látványos ágy mellett szinte eltörpül a többi bútor. Ebből a hálóteremből nyílt a királyné öltőzőszobája.

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet MÁV Erzsébet királyné udvari utazás 1890-es évek

Köpködni és nyálazni tilos!

2017.02.06. 20:01 zsuzsa.frisnyak

 

Az első világháború előtti évtizedekben létező, a hétköznapi cselekedeteket korlátozó hatósági előírásokból jöjjön néhány apróság. A gyerekeknek például 1900-ban tiltották meg, hogy az alsóvezetékes villamossal rendelkező utcákban karikázzanak. Amúgy, az alsóvezetéket 1887 óta ismerték Budapesten. 1889-től megbüntették azt, aki egy dróttal belenyúlt az alsóvezeték csatornájába.

fortepan_29730_resize.jpg

Karikázó gyerek (lelőhely: fortepan)

1 komment

Címkék: villamos közlekedéstörténet Budapest 1890-es évek 1900-as évek

Az első optikai kábel Magyarországon

2017.01.26. 16:21 zsuzsa.frisnyak

 

Úgy hozta az élet, hogy az elmúlt hónapokban sok drótokról, légvezetékekről és távkábelekről szóló szöveget olvastam. Gondolhatjátok, mi történt: behúzott a téma alaposan. A műszaki adatok, technikai leírások mögött az invenció és innováció olyan lenyűgöző példái bukkantak fel, hogy szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik. Kábelügyi meglepődéseim egyike az optikai kábelekhez fűződik.

Az optikai kábelek magyar sztorija 1978-ban (!) kezdődik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban ebben az évben készült el egy tanulmány, amely a fényvezetős hírközléssel foglalkozott. A wikipédia szerint az üveszálak távközlési felhasználásának ötlete 1966-ból származik. Azaz, amikor az OMFB elé kerül az optikai kábelek ügye, az már életciklusának innovációs szakaszában járt. Ismerve az állam tohonya működését, ez a reakcióidő nem tűnik sem kirívóan rossznak, sem pedig szégyelni valónak.

Szólj hozzá!

Címkék: posta távközlés technikai kultúra 1980-as évek OMFB Műszaki Fizikai Kutatóintézet

Vasút a Balaton északi partján

2017.01.19. 13:06 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott felvételek a Balatvidéki Vasút építéséről (Szabadbattyán és Veszprém közötti szakasz) készültek. A Börgönd-Szabadbattyán-Polgárdi-Akarattya-Alsóörs-Balatonfüred-Badacsony-Tapolca közötti vasútvonalat és rá csatlakozó veszprémi szárnyvonalat a helyiérdekű vasutak szabványa szerint a MÁV 1907-1909  között építette.  A 133 km hosszú vonalat 1909 nyarán adták át a forgalomnak. 

A pálya vonalvezetése azonban rendkívül különösre sikeredett. Mivel a Déli Vasúttársaság magántulajdonban volt, a Balatonvidéki Vasút vonalát az építtető államnak úgy kellett meghatároznia, hogy az az állami tulajdonban álló vasúthálózathoz csatlakozzon, tehát  az új vonal forgalma ne a Déli Vasút forgalmát növelje, hanem az állami bevételeket szaporítsa. Földrajzilag az lett volna a helyes, ha a Balaton északi partjára haladó vasútvonal Székesfehérvártól indult volna ki, de Székesfehérvár a magántulajdonú Déli Vasút vonalán feküdt. Az állam a Balatonvidéki Vasút kiinduló pontját emiatt nem a természetes helyére (Székesfehérvárra) tette, hanem a  Budapest-Pécs közötti vasútvonal Pusztaszabolcs állomására. A tényleges vasútépítés azonban csak a Székesfehérvár-Paks közötti helyiérdekű vasút Börgönd állomásától kezdődött meg. 

05_szabadbattyan_athidalas.jpg

Szabadbattyán

2 komment

Címkék: vasúttörténet Veszprém Balaton Veszprém megye

Propaganda, hazugság, cigi - néphülyítés mesterfokon

2017.01.09. 18:53 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott, 1948-ban készült rajz a néphülyítéssé fokozott politikai propanganda példája. Mit is látunk a képen? A magyar dolgozók boldogan és örömmel szívják a Kossuth cigarettát, mert állítólag ez jó és olcsó. Mi persze tudjuk, hogy ez bűn rossz cigaretta volt, és persze tudták ezt a dohányosok, akkor is. Itt van tehát a rajz első hazugsága:  jó terméknek állít be egy vacakot.

A rajzoló azonban ennél tovább megy. A jó terméknek hazudott vacakság elfogyasztása politikai cselekvéssé válik, mert a cigaretta élvezetének ez az állítólagos öröme elkeseríti a gazdagokat, a nyilasokat és a kulákokat. Ha Kossuthot szívsz, ellenségeidet ütöd! Te örülsz, ők pedig szenvednek. Te vagy a győztes, ők pedig a vesztesek. A Kossuth szívása tehát kiállás a munkásosztály élcsapata mellett, hiszen ők azok, akik a gazdagok, nyilasok és kulákok ellenében harcolnak. 

És mindezt még tovább lehet fokozni. Az amcsi imperalisták - akiket a rajzoló óriáspiócaként ábrázol, bár  engem inkább Voldemort kígyójára emlékeztet  -  támadásba lendülnek. A Marshall-segély piócaként mar Európa testébe, és már szívják a vérét a Németországnak és Jugoszláviának. A magyaroknak azonban nem kell aggódni, mert mi nem hagyjuk ez.  És valóban, Magyarország elutasította a Marshall-segélyt. Megszívattuk őket, jó alaposan!

kossuth_cigaretta_politikai_propaganda1948.jpg

Mi ebből a tanulság? Ne dőlj be a cigaretta reklámoknak! 

9 komment

Címkék: dohányzás politikai propaganda 1940-es évek

Mire fogjuk használni az egyszemélyes repülőgépeket?

2016.12.11. 11:27 zsuzsa.frisnyak

 

A gőzgépek elterjedése utáni évtizedekben - különösen a 19. század utolsó húsz évében - a repüléssel  kapcsolatos invenciók is megszaporodtak. A század végén komoly emberek hangoztatták, a technikai fejlődés általános ütemét tekintve, valószínűleg csak az 1940-es évekre lesz egy használható repülőgép az emberiség birtokában. Mindez persze nem így történt.

A feltalálásra váró repülőgéppel kapcsolatban szórakoztató elgondolások születtek. Hogyan fog kinézni? És a legérdekesebb: a hétköznapi élet szempontjából mire fogjuk használni a repülőgépeket? 

Ezzel foglalkozik az alábbi, a hazai bulvársajtóban megjelent kép. A rajz egy meg nem nevezett angol forrás (valószínűleg egy sajtótermék) alapján készült. 

 

repulogepfantaziak1896_resize.jpg

5 komment

Címkék: repülés bulvársajtó technikai kultúra 1890-es évek

130 ezer kockakő az Erzsébet hídon

2016.12.05. 18:30 zsuzsa.frisnyak

 

Az Erzsébet híd építéséről készített fotókat már másfél éve megmutattam:

http://timelord.blog.hu/2015/07/24/kepek_az_erzsebet_hid_epiteserol

Mindez csak azért érdekes, mert időközben előkerült két fotó a híd terhelési próbájáról. Az újságok szerint 40 ezer ember súlyának megfelelő 130 ezer kőkockát helyeztek a hídra kilenc napra. Ez négyzetméterenként 450 kg terhelést jelentett.

erzsebethid_kockakovekkel_terhelesiproba.jpg

A hídra helyezett kőkockák

2 komment

Címkék: híd Budapest 1900-as évek

A vasútikocsi-gyártás fellegvára Magyarországon

2016.12.03. 14:11 zsuzsa.frisnyak

 

Rajongás nélkül szólni a most bemutatott két, finom részletekben bővelkedő ábrázolásról? Erre én képtelen vagyok. Nézzétek, micsoda perspektíva tárul elénk! A füstölgő gyárkémények, a racionális térkihasználás, az üzemcsarnokok bővülő sora - ékes bizonyítéka a vasútijármű-gyártás magyarországi felfutásának. Hol is járunk valójában? Nos, a Kőbányai úton, a Ganz járműgyártással foglalkozó telepén.

 

ganz01_1867.jpg

Az Első Magyar Vasúti Kocsigyár 1867-ben a Kőbányai úton.  Jobbra a sinek a Losonci (Józsefvárosi) pályaudvarba haladnak. A gyárat a Ganz 1880-ban megvásárolta

 

3 komment

Címkék: járműgyártás vasúttörténet Budapest Ganz 1860-as évek 1890-es évek Első Magyar Vasúti Kocsigyár