HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (45) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (30) 1950-es évek (26) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (65) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (19) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (65) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Különcélú telefonhálózatok a szocializmusban

2017.08.15. 14:31 zsuzsa.frisnyak

 

A szocialista Magyarország a telefont a hatalomgyakorlás eszközének tekintették. Az állam 1962-ben a távközlés feladatát – csökkenő jelentőségű sorrendben – úgy határozta meg, hogy telefon „az államigazgatásnak, a honvédelemnek, a népgazdaság irányításának és ellenőrzésének, az egyes termelési ágak és vállalatok közötti gyors érintkezésnek, valamint a lakosság életszínvonal emelésének nélkülözhetetlen eszköze".

A Kádár-korszakban a közületi és magánhasználatú telefonok sohasem estek egyenlő elbírálás alá. A hiánygazdálkodás keretei között a közületi telefonhasználat elsőbbséget élvezett. Az alacsony színvonalú ellátottság miatt a telefonhálózatok magas leterheltséggel működtek. A közületek jelentős része a telefonkönyvekben közzétett telefonszámokon túl más, titkos állomásként kezelt, de nyilvános használatú állomással is rendelkezett. Budapesten kb. 9 ezer állomás adata a telefonkönyvben nem szerepelt, mert azokat a közületek titkos állomásként kérték felszerelni. Ez azt jelentette, hogy a közületek felé irányuló hívások csak a telefonkönyvben közzétett állomásokra koncentrálódtak. A Magyar Optikai Művek 83 főállomása közül például 37 titkos volt, a Központi Fizikai Kutató Intézet 63 állomása közül pedig 61 szám titkos.

spiritualizmus_telefon_resize.jpg

A közületi igények rohamos növekedése, ill. ezek kielégítésének korlátozott volta miatt zárt, de a postai hálózatra rátelepített különhálózatok is kiépültek. Saját telefonhálózatot tudtak kiharcolni maguknak a taxisok, a közvilágítás, a légoltalom, a tűzoltók, a mentők, a fegyveres testületek, a belügy, a meteorológiai szolgálat, a Magyar Távirati Iroda stb. Ezek a különcélú hálózatok kizárólag azért jöttek létre, mert a közforgalmú telefon nem működött kielégítően. Voltak olyan különhálózatok is, melyeket a közforgalmú hálózattól független nyomvonalon létesítettek. Ilyen volt a MÁV vonalkábel és légvezeték hálózata, a villamosenergia-iparnak a nagyfeszültségű távvezetékre telepített átviteli rendszere, a földgázvezetékek nyomvonalán kiépült távkábelek. Ez utóbbiak a gázvezeték üzemeltetéséhez szükséges távközlési és távvezérlési rendszert szolgálták ki.

A különcélú hálózatok kiépítésének és működtetésének költségei igen magasak voltak, 1971–1980 között a közcélú hálózatra fordított beruházások mintegy 40%-ára rúgtak. A zárt hálózatok nagyságrendjére jellemző adat, hogy 1984-re a kb. 9600 km postai helyközi kábel nyomvonal mellett hozzávetőlegesen ugyanekkora saját kábelhálózattal rendelkeztek. A decentralizálatlan és koordinálatlan létesített zárt célú távközlési hálózatok csak alapszinten voltak kihasználva.

telefonpanik.jpg

 

A különcélú zárt telefonhálózatok sajátos szegmensét jelentették a párt- és államigazgatásban működő hálózatok.  A lehallgatás ellen biztosított,  titkosított, hő- és vízálló VCS-vonalak kezelését 1969-től a parlament épületében létrehozott nemzetközi kormány-összeköttetési központ látta el. A PB-hálózat az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait szolgálta ki, de létezett a miniszteri külön (MK), és a leginkább közismert közigazgatási (K) távbeszélő is. Az idők folyamán valamennyi különcélú zárt hálózatot használók köre bővült. 1981-től például a PB hálózatra kapcsolt telefonvonallal rendelkezett a KISZ KB első titkára és a Munkásőrség országos parancsnoka is. A különcélú hálózatok használó kiváltságos helyzetben voltak, a hétköznapok során az általános telefonmizériából semmit sem érzékeltek, annak súlyát felmérni – gyakorlati tapasztalatok híján – nem tudták.

 

telefon1958.jpg

Magyarországon a K-telefonok kiépítése 1949-ben kezdődött el. A K-hálózat a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság kezelésében állt, automatikus kapcsolású, és országos távhívásra is alkalmas volt.  A K-telefon nagy értéket képviselt, mert így olyan személyekkel lehetett gyorsan és könnyedén kapcsolatot létesíteni, akiket a városi, közhasználatú telefonokkal szinte lehetetlen volt elérni. A K-telefonok csakhamar státusszimbólummá váltak.

 Az 1949-ben létesített K és MK hálózat először 1958-ra vált szűkösnek. 1958-ban a 1958-ban a Gazdasági Bizottság a túlterhelt M és K vonalak használatának szűkítését határozta el. Valamennyi főhatóság és minisztérium felülvizsgálta az M és K vonalak használatát. A csökkentést elsősorban a vidéki használatú K vonalak között hajtották végre, mert a nehézségek a főváros és vidék közötti beszélgetések során léptek fel. Minderre azért volt szükség, hogy „az állami- és pártvezetés zavartalanul tudjon a meglévő vidéki helyekre utasításokat kiadni”.

1973-ban a K telefonokat érintő vidéki hálózatbővítés befejeződött. Alig három éven múlva, 1976-ban a K és MK hálózat kapacitása telítődött, mert a használók köre érdemi szabályozás hiányában igen kiszélesedett.

Az MSZMP Központi Bizottsága még 1973-ban hozzájárult, hogy a K távbeszélő állomások használóit kategorizálják. Az első kategóriába kerültek a párt és állami szervek, a másodikba a társadalmi és országos intézkedési joggal rendelkező szervek, a harmadikba az egyéb vállalatok és intézetek. Az első két kategóriába tartozók igényeit a posta a harmadik kategóriába sorolt K és MK telefonok terhére oldotta meg. 1976-ban névsor készült azokról a harmadik kategóriás, ritkábban használt K és MK telefonállomásokról, amelyek elvételével a fontosabb igényeket ki lehetne elégíteni. A 67 tételes listában szerepelt a MAFILM vállalat, a Kertészeti Kutató Intézet, az Országos Filharmónia, a Kőbányai Textilművek, az Üvegipari Tröszt, a Szeszipari Tröszt, a Fővárosi Sütőipari Vállalat,  az MTA Közgazdasági Kutatóintézete, a Pest megyei Bíróság, a SZÖVOSZ, de a Hotel Ifjúság is. Volt K telefonja a Magyar Rádióban Hechenast Gábornak és Imre Mátyásnak, a Magyar Televízióban pedig Bernát Rózsa szerkesztőnek. Mindezen felül lista készült az első két kategóriába sorolt kisforgalmú időszámlálós K távbeszélő állomásokról is. A Belügyminisztériumban 14 készülék működött, melynek az átlagos havi forgalma 3–16 beszélgetés volt, a Honvédelmi Minisztériumban tíz, a Külügyminisztériumban négy, a Mezőgazdasági Minisztériumban kilenc, a Kulturális Minisztériumban egy, az Nehézipari Minisztériumban, és az Országos Tervhivatalban négy-négy, a KSH-ban nyolc, a Magyar Nemzeti Bankban és az Országos Testnevelési és Sporthivatalban kettő-kettő kihasználatlan készüléket találtak. A K telefonok elvétele bizonyára nem ment könnyen, a használóik a megőrzés érdekében minden bizonnyal mozgósították kapcsolataikat, de mindezek részleteiről sajnos nincsenek források.

31 komment

Címkék: telefon távközlés Kádár-korszak

A bejegyzés trackback címe:

http://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr725654308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

enigma.enigmaticus 2017.08.16. 02:54:31

Szeretnék egy picikét pontositni. Az emlitettnél jóval több halózat volt. Olyannyira, hogy ezeket később összekapcsolták. Emitette, hogy alacsony forgalmú állomások okoztak gondot. Igen, a kezdeti rendszerben, amikor még ezt is kuihelyezett rotary központ fokozatok vitták. Később azonban volt egy korszerűsités. Utána megindult egy racionális fejlesztés is, amitől viszont megrettentek egyes távközlési emberek.
Megjelent először a távközlési halózatok összekapcsolásának tilalmáról szóló rendelet, majd egy bizalmas, 3000-es rendelet, ami viszont előirta a halózatok összekapcsolását. A cikkben emlitett látszólago kis forgalom oka pedig igencsak egyzerű volt, több halózat látezett. Nézzük meg a teljesség igénye nélkül: K, MK, HM1-2-3, OKGT, MÁV, Villamosipari iparági halózat, BKV, OPV (polgári védelem),Árvízvédelem, valamint egy Kun Béla telefonnak csúfolt rendszer, ami az első drótnélküli rendszer volt, vagy ötven kilós és jellemzően egy tárcsás telefonban végződött.
A rendszerek össze voltak kapcsolva és a bennfentesek tudták is a kapcsolódó pontokat, sőt még az orosz hadsereg is elérhető volt (operativnaja lenyija) Mátyásföldön keresztül,de ide már szükségeltetett némi orosz tudás. Voltak hires központok, ahol szintén mindent mindenhova még a nyilvános hálózatra is össze tudtak kapcsolni.
(Józan, Szikla, PB)
Az első idöszakban még a nyilvános halózatban is voltak ilyen stiklik. A távhivás megjelenése előtt voltak az ügynevezett hosszútávú bekötött számok. Ezek olyan budapesti titkosan kezelt hivószámok voltak, amelyek az országban vagy helyi interurbán kezelőhelyeken végződtek, Aki ezt ismerte, az használta is: légy szives kapcsolni szolgálatira az xy helyi számot, vagy pedig kiemelt cégeknél, katonai rendőri alakulatok központjaiban és egye vezetőknél. Később ilyet pokoli dráán de lehetett rendelni is.
Végezetül: Néhány állami intézményben a telefonközpont része is volt. A népszabadság székházban előszámokkal elérhető volt a K, az MK vonal, valamint a Tv, Rádió, MSZMP összes pártbizottságát összekötö rendszer és az MSZMP KB. A külügy központján keresztül meg sok tudósitó, Hasonló volt a TV és rádió telefonja.
És még egy megjegyzés. A most tervezett megoldás teljesen ésszerű. Példaképe az egyik legsikerültebb ilyen halózat az egykori keletnémet hivatalos telefonrendszer volt, ahol az össze hivatal, intézmény egy egységes hivószámon elérhető volt,. Akár kivülről, a nyilvános hálózatról is. Jelenleg is van ilyen nálunk is, csak korlátozottan. A kormányszervek minisztériumok egységes rendszert képeznek, csak éppen kivülről jövö hivásokat csak saját központon belül engedélyezik kapcsolni.
Egy ilyen rendszer, főleg ha korszerű informatika is kapcsolódik hozza jelentősen meg tudja növelni az álligazgatási munka hatékonyságát. Szó sincsen arról, amit egyesek mondanak. Ez nem egy orwelli logika csak rendszerszervezés. Ha következetesen csinálják. Az USA-ban száz felett van az ilyen hálózatok száma, és van olyan is köztük ami az egész földet behálózza.

incognito ergo sum 2017.08.16. 09:55:25

Most komolyan, független telefonhálózatról beszélünk akkor, amikor duál simes mobil van mindenkinek a zsebében?

Duplaxiii 2017.08.16. 10:00:37

Én nem értem a parát.
OK, az ellenzék ezt is felhasználja a támadásaihoz, de például sem technikailag, sem logikailag nem kérdőjelezhető meg ez a döntés.
Most akkor káros, ha kiemelt államirányitási szervek össze lennének kötve biztosnágos vonallal?
Káros?
Mert értem a kommunista alapú mszp-s dumáját, hogy a rendőrség odaszólhat a bíróságra, hiszen ők ezt tették évtizedeken át.
De most nem tehetik meg?
Ja most is és egy éve is, és a szoci kormányok idején is megtehető volt.
Most csak egy olyan technológiáról van szó, ami nem kapcsolódik a nyilvános hálózatokhoz, az internethez, így nem támadható és máködhet katasztrófahelyzetben is.
Persze egy mai generáció ezt nem értheti, mind Sheldon, aki megnézi az interneten, hogy miért nincs wifi az üzletben...
Sokan gondolják, hogy az ilyen zárt rendszerek politikához köthetők (mindig is hozzáköthetők voltak, máshol is!) és nem gondolnak átlalános helyzetekre. Egy katasztrófahelyzetben a mobilhálózat túlterhelődhet. Az internet egy szerverközpont kiesésével, egy ármakimaradással megszakadhat. Miért gond, ha van egy olyan megoldás, ami ezektől nem függ? A repülésben, a katonaságnál, a közlekedés ágazataiban lehet?
.
Ha egy pici esze lenne az ellenzéknek, lenne normális támadási retorikájuk! nem az, amit most fröcsögnek, ezzel csak a saját impotensségüket igazolják!
Miért nem azzal érvelnek, hogy a fidesz arra készül, hogy leállítja a médiát, az internetet, hogy az ellenzék nem tudjon kommunikálni, szervezkedni, nekik meg marad a zárt rendszerük?
Na ez jobb idióta érv lenne...

Duplaxiii 2017.08.16. 10:04:09

@incognito ergo sum:
Te is Sheldon lehetsz...
Ha leáll a szolgáltatás, hány SIM kártya kell a telefonáláshoz?
Van egy házad. Miért jobb mobilon kommunikálni a család tagjaival, a kapuban állóval, a garázsban lévő férjjel, mintsem egy olcsó kisközponttal saját belső rendszert kiépíteni?
Mert te a mobillal éled az életedet.
De gondolj olyan esetre, amikor egy kerületben leáll fél órára az áramszolgáltatás? Működik az interneted? Olyannal sem találkoztál még, hogy az összes hazai domaen elérhetetlen volt, míg a külföldiek igen? Mert egy központban volt üzemzavar...?

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.16. 10:05:07

@Duplaxiii:

A ballibek pánikban vannak. Az igazat nem mondhatják, így csak hazugságok közül választhatnak.

etruszk 2017.08.16. 10:12:26

@Duplaxiii: "Most akkor káros, ha kiemelt államirányitási szervek össze lennének kötve biztosnágos vonallal?"
Igen.
Egyrészt mert ennek a kiépítését is mi fizetjük, másrészt pedig a rendelkezésre állása nem jobb (és csak pokoli drágán tehető jobbá) mint a mobilhálózaté.
Két célra lehet használni: Az egyik, ha a nyilvános telefon- és mobilhálózatot lekapcsolják, a tömegek nem jutnak információhoz, akkor a Párt belső kommunikációja sértetlen marad.
A másik, pedig, hogy kevesebb végpontnál a lehallgatás elleni védelem könnyebben megoldható. Ehetik a kefét a Sorosisták, a NATO, meg a nem baráti (nyugati) titkosszolgálatok.

Frisnyák Zs. 2017.08.16. 10:15:01

@enigma.enigmaticus: köszi az összes infót. nem tudtam a hálózatok összekapcsolásáról, kb. mikor történt ez?

etruszk 2017.08.16. 10:15:34

@Duplaxiii: "Miért jobb mobilon kommunikálni a család tagjaival, a kapuban állóval, a garázsban lévő férjjel, mintsem egy olcsó kisközponttal saját belső rendszert kiépíteni?"
Mert a mobillal oda megyek, ahová akarok. A háziközpont meg gondolom vagy vezetékes telefonokkal vagy max. 50-100m távolságig használható drótnélküli készülékekkel rendelkezik.

"Ha leáll a szolgáltatás, hány SIM kártya kell a telefonáláshoz?"
hát ezaz. Miért állna le? Ahhoz egy területen jópár tornyot ki kell iktatni, és akkor sem országos leállásról van szó.
Szóval nem áll le, hacsak nem állítják le szándékosan...

etruszk 2017.08.16. 10:16:48

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: pánikban? A befelé forduló államigazgatás pont azt mutatja, hogy valaki más van pánikban.

incognito ergo sum 2017.08.16. 10:34:33

@Duplaxiii:

Persze, kell egy K vonal, ami atomvillanás után is működik

incognito ergo sum 2017.08.16. 10:35:56

@Duplaxiii:

Mobiltelefonról beszéltem, nem internetről.

A mobiltelefonom működik áramszünet idejénis.

Ha nagyon durva az áramszünet, akkor talán csak egy-két órát, mert utána leállnak a tornyok is.

morph on deer 2017.08.16. 10:36:46

@Duplaxiii:
"... de például sem technikailag, sem logikailag nem kérdőjelezhető meg ez a döntés.
Most akkor káros, ha kiemelt államirányitási szervek össze lennének kötve biztosnágos vonallal?
Káros?"

Ó dehogy!
Így nyugodtan le lehet kapcsolni az egyéb nyilvános rendszereket "szükség" esetén, mert az elvtársak kommunikációját ez cseppet sem befolyásolja.

Gondold végig, manapság mindenki zsebében ott a telefon, aminek segítségével pillanatok alatt koordinálható bármilyen megmozdulás, akció, stb.
Ha működik a szolgáltatás, ugye.
Innentől mindjárt más színben tűnik fel az intézkedés, nem?

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.16. 10:47:20

@etruszk:

A nyugati, liberális rend belülről kimerült, s már kívülkről se tudja pótolni magát, innen a ballibek pánikja, akik ezen nyugati rend komprádor csicskásai.

etruszk 2017.08.16. 11:19:24

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Ez a duma lehet, hogy bejön olyan valakinek aki nem élt még az átkos idején, rám azonban nem hat.
A "nyugati liberális rend belülről kimerült" :DDDD
Ez pont olyan, mint a 70 éve szajkózott "hanyatló nyugat".
Valahogy mégis jobban élnek ott a népek.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.16. 12:41:30

Hát, az Aranycsapat c. film elején Sebes Guszti próbálna telefonálni Öcsinek. Betippelném, hogy K vonal, ha nem a huszadikra sikerülne kapcsolni ... :)

KisIst 2017.08.16. 12:52:08

@Duplaxiii:

Ha egy kerületben leáll az áramszolgáltatás, az államigazgatást nem érinti, mert saját szünetmentes berendezésük van, az irodai dugaljhoz, és a hálózati eszkozökhöz (router, switch, modem stb) is. Attól még, hogy drága pénzért kiépítjük újra a zárt hálózatot otthon még nem lesz neted áramszünetkor...

A publikus domain-ek, amikről otthonról eléred az államigazgatást, azok továbbra is civil szolgáltatóknál lesznek regisztrálva, a belső domaint viszont most sem érinti egy lakossági leállás...

"Van egy házad. Miért jobb mobilon kommunikálni a család tagjaival, a kapuban állóval, a garázsban lévő férjjel, mintsem egy olcsó kisközponttal saját belső rendszert kiépíteni?"
Mondjuk mert a családon belül mindenkit ingyen hívok, tehát csak azt a technikát kell fizetnem, amit amúgy is használok...

KisIst 2017.08.16. 13:06:59

@Duplaxiii:

"Most akkor káros, ha kiemelt államirányitási szervek össze lennének kötve biztosnágos vonallal?"
Most is össze vannak kötve, ehez nem kell külön drót, amit bármikor el lehet vágni, tehát semmivel sem üzembiztosabb, mint a mostani rendszer...

"Most csak egy olyan technológiáról van szó, ami nem kapcsolódik a nyilvános hálózatokhoz, az internethez, így nem támadható és máködhet katasztrófahelyzetben is."
Ilyen rendszer nincs, mindig van valahol egy publikus bejárat...

"Egy katasztrófahelyzetben a mobilhálózat túlterhelődhet."
Az ilyen helyzetre már most fel vannak készülve, baromi egyszerű megcsinálni a megfelelő beállításokat egy telefonközponton (a rendelkezésre álló csatornák közül a mezei felhasználók csak limitált mennyiséget használhatnak, így a kiemelt felhasználóknak mindig lesz elérhető szabad csatorna)...

"Az internet egy szerverközpont kiesésével, egy ármakimaradással megszakadhat. Miért gond, ha van egy olyan megoldás, ami ezektől nem függ?"
Ez most is így van, a közigazgatás saját eszköz és szerver parkot használ áramkimaradás/túlfeszültség elleni védelemmel ellátva. De az UPS sem bírja örök időkig...

Tom_ 2017.08.16. 13:53:13

Amúgy meg létezik egy szeparált mobil hálózat, a TETRA, már vagy tíz éve:

company.airbus.com/news-media/press-releases/Airbus-Group/Financial_Communication/2007/06/20070606_ds_dcs_hungary_tetra.html

2016-ban újították meg rá újabb 5 évre a szerzõdést az Airbusszal...
Ezek a mobilok ráadásul tudnak egymás között is forgalmazni ha netán a központ és/vagy a hálózat kiesne.

==
"Így nyugodtan le lehet kapcsolni az egyéb nyilvános rendszereket "szükség" esetén, mert az elvtársak kommunikációját ez cseppet sem befolyásolja. "

A publikus mobil hálózatokon is lehet különbözõ elõfizetésekhez különbözõ prioritásokat rendelni. Tehát akár azokon akár most is megoldható, hogy a publikumnak nem megy a hálózat, de a privilégizált kör továbbra is zavartalanul telefonálhat.

Tom_ 2017.08.16. 13:56:48

<off>
@Frisnyák Zs.: Megtennéd, hogy átolvasod a szöveget (még)egyszer? Ha már Index címlapon vagy... Ne kelljen ennyi fájó elíráson keresztülvergõdnie az olvasónak... Köszi!
</off>

enigma.enigmaticus 2017.08.16. 16:29:24

A nyilvános szabályozás az net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300100.TV azaz a 2003 évi C. törvénnyel kezdődőtt. (természetesen az eredetit és nema ma hatályos szöveget kell nézni. Előtte és késöbb is kb tíz, titkos 2000 és háromezres számű jogszabály rendelkezett a tényleges részletszabályozásról. A Magyar Posta volt az illetékes és ezt a miskulanciát (K, K2, MK, Kun Béla telefon, OPV) a Magyar Posta Központi Üzembiztonsági és Szolgáltató Hivatala, Bp Meredek utca 2. kezelte. A hálózatnak azt a kábeleit, ahol ezek az erek futottak ugynevezett K műszerészek tartották karban. A Magyar Posta időszaknak emblematikus nagy befolyású alakja volt Dr Starub (Mekk) Elek igazgató úr, aki befolyását latba vetette mindig, hogy ne alakuljanak ki olyan rendszerk, ami a Posta hatalmi jogositványait fenyegetik. Igy tudatosan akadályozták meg a vállalati hálózatok összekapcsolását, a hivás továbbitást és sok egyebet. Regnálásának jellegzetes nyilatkozata volt, amikor az akkor formálódó magya BBS közösség el akart kérni tőle egy nem használt áramkört Budapest Miskolc küözött, hogy távközlési rendszeridőt nem inflálunk és nem adta. Megoldottuk okosba. Másik nevezetes fellépése volt, amikor a bérelt vonalakat tudatosan rontották, hogy ne legyenek alkalmasak adatátvitelre. Es természetesen nem engedélyezték az azt kikerülő nagyhatásfoku, csembpészett modemek (US ROBOTICS TRUBLASEr és társainak) a használatát, sőt olyan engedélyezési eljárást vezettek be, ahol tudatosan le kellett rontani a jó eszközöket, mondván a magyar hálózat azt viseli el. Természetesen mindenki kijatszotta aki dolgozni akart a szabályt, a magyar csempész informatikai üzletág ekkor virágzott fel.
Azt már kevesen tudják, hogy aki ismerte a halózatot az az államigazgatási tartalékvonalakkal olyan telefont szerezhetett feketén magának, amiről csak hivni tudott (mert nem mindig tüntették fel a számát a végfejlapon), de a halózat ismeretével, a későbbi programozható első panasonics központok megjelenésével a Posta tudta nélkül az üres érpárokon egész magánhalózatok voltak feketén kiépithető, bekapcsolva Pesten a BKV, Metró és a HÉV vonalat is. Igy aki ügyes volt még a Duna alatt is át tudta hozni a vonalat.
Ebben a világban a cikkben emlitett kisforgalmu ugynevezett presztizs K vonalak ritkaságszámba mentek, mert sokszor a vidék elérésére használták. Még a távhivás elterjedése előtt ez olyan szintre nőtt, mint igény, hogy a Budapesti hálózatban a 00 előhivó Dunaujváros, mig a 06 Miskolc Diósgyőr hálózatának elérést biztosította két tárcsahangos rendszerben.
A lopott cocom technikával elskézültek az első valóban korszerű telefonközpontio, a QA-512 Ericcson crossbar rendszerűek, ezek mint kihelyezett fokozatok tudták elvben azt is, hogy direkt hivoszámon minden mellék hivható legyen. De a Posta, hogy a fővonali belépés pénzét megkapja ezt a szolgáltatást letiltotta. Később ebből lettek a könténer központok, de ilyenből épült ki a Népszabadság, a Rádió, a TV MSZMP KB MSZMP Budapesti pártbizottság egységes rendszere, ami vidékre alternativ utvonalon az Elektromos Művek, Az OKGT és a MÁV vonalain kerülő kapcsolási utakat is biztosított. Ekkopr jelentek meg ebben a rendszerben az előhivós négy vagy ötjegyű számok.
A távközlési törvény előtt szinte mindent titkos jogszabályok szabályoztak.

igazi hős 2017.08.16. 16:29:39

@Duplaxiii: Sokat mondó, hogy a posztban nincs utalás sem a napi politikára, de te egyből aszerint reagáltál. Ráadásul ostobaságot írsz, a tervezett rendszer kapcsolódik a nyilvános hálózathoz, oda-vissza átjárható, sőt az sincs leírva, hogy fizikailag elkülönített lenne a nyilvános rendszertől. Szóval "csak" spórolásról szól, de lehet, hogy utánaszámolnak a fiúk és rájönnek, mint a saját mobilszolgáltatás esetén, hogy nem éri meg. (Ettől persze még Mészáros Nemstróman Lőrinc kiépítheti, hiszen gazdagok vagyunk, telik rá.)

incognito ergo sum 2017.08.17. 14:06:23

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző:

Birkám. A te számítógépedben nyugati mikroprocesszor ketyeg (intel, AMD), vagy orosz? Az internet, amit használsz, amerikai találmány, vagy orosz? Az autód (ha van autód) a haldokló nyugat terméke, vagy a napjainkig legutolsó orosz dizájn, a Zaporozsec?

Lehet szidni a nyugatot és a liberális piacgazdaságot, ha azért fizetnek téged. De az illiberális rendszer fatalicskán közlekedik.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.17. 14:47:35

@incognito ergo sum:

Te írsz papírra? Ha igen, a kínai feudalizmus termékét támogatod. Használsz GPS-t? Annak alapja a sztálini projekteken alapuló műhold.

incognito ergo sum 2017.08.17. 15:37:49

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző:

Drága szívem, nehéz eldönteni, hogy tényleg nem érted, vagy csak tolod az utasítást -- de igazából mindegy, mert egyik esetben sem érdemes válaszolni.

Arra számíts, hogy amiből most élsz, az nem egy nyugdíjas állás, és később, amikor új munkát keresel, nem biztos, hogy jól mutat majd az életrajzban, hogy fizetett trollként működtél.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.17. 15:55:52

@incognito ergo sum:

Ügyfélszolga vagyok jelenleg egy amerikia cégnél. Ha megszűnik az állás, keresek másikat. Semmi gond ezzel, hidd el.

incognito ergo sum 2017.08.17. 17:07:22

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző:

Hazudsz birca.

Az az "amerikai cég" fizet neked a napi kétezer kommentért? Ugyan. Legfeljebb ha akkor ha tulajdonosa a GRU, és neked a kommentelés a munkád.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.17. 17:46:29

@incognito ergo sum:

Nem, laza a munkaidő, nettó alig 2 óra a munka a 8 órás munkanapból, azaz lehet olvasni, filmet nézni, stb.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.17. 19:18:58

@incognito ergo sum:

Nem tehetek arról hogy neked nincs elég munkatapasztalatod és csak hollywoodi filmek alapján ítélsz.