HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Vasúti baleset 1902-ben: folyóba zuhant vonat

2017.07.23. 13:55 zsuzsa.frisnyak

 

Két érdekes fotót mutatok 1902-ből. A felvételeket a MÁV zágrábi üzletvezetőségének ismeretlen munkatársa készítette Konjscina vasútállomás közelében. Szerkesztettem egy térképet, lássátok, hol is történt ez a vasúti baleset.

 konjscina.jpg

A baleset  a Csáktornya-zágrábi helyi érdekű vasút (másképpen: zágoriai hév) 1886-ban megnyílt Zapresictől Csáktornyáig tartó vonalán esett meg. A patakokkal és folyókkal is gazdagon ellátott völgyben a vasúti pályát a folyó mellé építették. 1902 júliusában az esőzések a Konjscina és Zlatár-Bistica között a vágányzatot alámosták, emiatt egy áthaladó személyvonat 17-én kisiklott és felborult.  A balesetben senki sem sérült meg.

konscina1902.jpg

Az első fotón a vízbe zuhant gőzmozdonyt látjuk két vagonnal. A mozdony mögötti - megroggyant, de állva maradt  - kocsi valószínűleg egy olyan poggyászkocsi, amelyben helye volt a kalauznak is. A vízbe borult második vagon pedig nem lehet más, mint a személyszállító kocsi. Ennyiből állt tehát egy menetrendszerinti vonat.

konscina_baleset1902_1.jpg

Számomra érdekesebb a második kép, amelyik a járművek kiemeléséhez - ócska talpfákból épített - emelővel ellátott állványzatot mutatja. Hogy történetesen hogyan végezték el a kiemelést, azt nem tudom. Úgy képzelem, szükség volt lovakra vagy ökrökre is. Legalábbis nehezen tudom elképzelni, hogy a képeken látható húsz dolgozó ezt egyedül képes lett volna kivitelezni. Az azonban bizonyos, hogy a munkával 24 óra alatt végeztek.

Az érintett pályaszakasz alámosódása nem volt egyedi eset, a tényleges baleset viszont igen.

Itt a vége, fuss el véle.

 

8 komment

Címkék: vasúttörténet MÁV 1900-as évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr6511957815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Guillam 2017.07.24. 10:36:08

A kép jobb oldalán a háttérben álló két ember kézzel hajtja az emelőt.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.26. 08:12:47

Arkhimédész a legenda szerint egyedül kézi erővel partra vontatott egy hadi gályát. Csigasort épített ennek érdekében.

Az első képen talpán látható kocsi szerintem a mozdony szerkocsija a formájából ítélve. Hogy hogyan sikerült talpon maradnia, miközben a mögötte lévő kocsik kiborultak, már jó kérdés, de aki látott már baleseti helyszínt, esetleg többet is, annak egyáltalán nem elképzelhetetlen. A magyarázat a tömegben, pontosabban annak elrendezésében kereshető, például a kocsik asszimetrikus terhelésében a hossztengelyükhöz képest.

Egy siklásnál ma sem használnak feltétlenül nagy-darut a visszaemeléshez. Vannak annál sokkal kevésbé látványos technológiák, igaz, manapság nem csavarorsós emelővel, hanem olajszivattyúval, meg hidraulikus munkahengerekkel oldják meg, de a lényeg nem változott. Végülis fizika az egész. Ha a rögzítést a tömegközéppont vonalában helyezik el, akkor emelés után minimális erővel forgathatóvá válik. Lovakra egyáltalán nincs szükség. Majd kutakodok egy keveset később, ha kicsit több időm lesz, mert biztosan van a neten anyag róla. Ha nem találok, akkor küldök privátban anyagot. Érdekes!

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.27. 18:16:17

Privát levélben fényképekkel kiegészítve átküldtem a visszaemelés mai változatát. Remélem, még a régi címeden elérhető vagy! Ha tévútra ment, akkor kérem az újat!

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.02. 16:28:41

1914-ben volt valami vonatrobbantás is, Matuska módra. Megkeresem majd

Frisnyák Zs. 2017.08.02. 20:08:21

@Deak Tamas: errol meg nem hallottam, ezen a vonalon tortent?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.03. 14:50:42

Rosszul emlékeztem az 1914-re, 1907-ben a branyicskai hídról volt szó.
Budapesti Hírlap, 1907. júl. 30.
— (A branyicskai merénylőket elfogták.) iVajdahunyadon, mint onnan táviratozzák, a csendőrség tegnap letartóztatta Nedelkovics Péter, Révész Péter magyar és Vandelli Lajos olasz munkásokat alapos gyanú alapján, hogy a branyicskai hid ellen ők követték el a merényletet. Gencsi csendőrszázados maga hallgatta ki a letartóztatott munkásokat, a kik előbb tagadtak, majd ellenmondásba keveredtek, végre bevallották, hogy föl akarták robbantani a branyicskai hidat. Arra a kérdésre, hogy miképpen szerezték meg a dinamitot, kijelentették, hogy a gya- lári kőfejtőmunkásoktól kapták. A csendőrszázadosnak arra a kérdésére, hogy miért akarták a hidat fölrobbarrtani, kijelentették, hogy nem volt keresetük s ily módon akartak munkához jutni.
okt. 24:
— A branyicskai m erénylet. Déváról jelentik1 Ma kezdődött az az esküdtszéki tárgyalás, mely hivatva van kideríteni a branyicskai hid ellen elkövetett dinamitmerénylet indító okait. A tárgyaló teremben óriási közönség jelent meg. A vádpont szerint julius 17-én a Maros folyón átvivő hídon dinamitpat- ronokat helyeztek el. A Budapestről este Branyieakó' alá érő gyorsvonat alatt a dinamitpatronok fölrobbantak. A tett elkövetésével Nedelkovics Márton révészt, s Vandelli Lajos olasz kőmivest vádolják. A királyi ügyész vádja gyilkosság kisérlebéről szól. Délelőtt kilenc órakor megalakult az esküdtbiróság, melynek elnöke Veres József táblabiró, szavazóbirák Jasszeno- vies István és Saru Mózes törvényszéki bírák. A vádat Biegner József királyi ügyész képviseli, N edel kavicsot Schulhof Zsigmond dr., .Vandellit Mesko Zoltán dr. védik.
A terjedelmes vádirat fölolvasása után, mely szerint a cselekedetet az teszi különösen súlyossá, hogy a gyorsvonaton 156 utas volt, és ha a hid a gyorsvonat áthaladásakor robbant volna föl, akkor az utasok életüket vesztették volna.
Schulhof dr., az első vádlott védője, a következő előterjesztést teszi: Tegnap arról értesültem, hogy
Aradi Viktor, ki augusztus 22-én Földvárott hasonló merényletet követett el a vonat ellen, a dinamitot a dévai rézbányából szerezte meg. Aradi Viktor vallomásában azt mondja, hogy a rézbányából lopott di- namittal a branyicskai hid őrénél járt, s tőle enni kért. Valószinü, hogy a Földvárott augusztus 22-eu elkövetett hasonló merénylet a mostani esettel okozati összefüggésben áll, arra kéri a törvényszéket, hogy a főtárgyalást halaszsza el és a vizsgálatot ebben az irányban terjeszsze ki. E célból a brassói törvényszéktől Aradi bűnügyi iratainak beszerzését kéri, mert ott az ügy már be van fejezve és Aradi, mint söz- veszedolmes őrült a lipótmezei őrültekházábán őrizet alatt áll.
1909. jan.13:
— (Merénylet a bajai Duna-hid ellen.)
B ajáról jelentik: Tegnap az itteni Duna-hidat föl akarták robbantani. A merénylők a hidat dinamit- tal akarták a levegőbe röpíteni. A csendőrség tudomást szerzett a dologról s megjelenésével megakadályozta a merényletet. A merénylők futásnak eredtek s elmenekültek. Délután négy órakor Jón- kovich őrnagy vezetésével egy huszárszakasz szállta meg a hidat. A merénylőket, a kik minden valószi- nüsóg szerint szerbek, üldözik.
süti beállítások módosítása