HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (17) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (44) 1880-as évek (21) 1890-es évek (41) 1900-as évek (27) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (29) 1950-es évek (25) 1960-as évek (9) 1970-es évek (4) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (8) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (1) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (2) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (5) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (3) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (54) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (19) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (64) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (12) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (18) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (2) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (1) technikai kultúra (22) telefon (4) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (64) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (1) Visegrád (4) viselettörténet (2) vízügyek (5) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Bumfordi intermodalitás: Mohács 140 éve

2016.10.30. 18:48 zsuzsa.frisnyak

 

Hogyan nézett ki a vasúti, vízi, közúti közlekedés összehangolása a 19. században? Mából nézve az intermodalitás kérdése, az ezzel kapcsolatos cselekvések és nem cselekvések szeretnivalóan bumfordiak. Mivel tudnám ezt bemutatni? Nektek Mohács kell. És persze nekem is.

 

1870.jpg

 

Így nézett ki a magyar vasúthálózat 1870-ben. Mohács Pest után az első kikötő, amelynek van vasúti kapcsolata. A Dél-Dunántúlon 1857-től 1867-ig egyedül a Mohács-Üszög közötti vasútvonal működött. A Pécs környéki szénbányákból ezen a vonalon szállították a szenet a mohácsi kikötőbe. És most jöjjenek az életképek, milyen volt Mohács intermodális csomópont?

nikon_300_mohacs_vasut_resize.jpg

Ilyen volt Mohács 1867-ben. Kecske, heverésző juhász, bárkák, és a folyóparti vasútállomásról távozó szerelvény.

mohacs_vasutallomas1870esevek_resize.jpg

A vasúti és vízi út találkozása Mohácson az 1870-es években. Meglepően jellegtelen a csomópont, nem tűnik praktikusnak a rakodás szempontjából. Feltünő, hogy a vágányok merőlegesen a folyópartra érkeznek, és nem kanyarodnak be a folyó irányába. Hogy mi volt ennek az oka, azt nem tudom. Azért is furcsa ez, mert a mohácsinál jóval kisebb teherforgalmú szolnoki vasútállomás vágányai már az 1850-es évek elején teljesen ráfordultak a tiszai kikötőre. Itt pedig ilyesminek nincs nyoma.

Balra hátul nagy valószínűséggel szénkupacokat, elöl téglarakásokat látunk. Jobbra hátul, az a tornyos épület a kikötőhöz tartozik, a hosszú földszintes épület pedig az indóház.

A csomópont forgalma döntően egyirányú volt. Nagy tömegben érkezett Mohácsra a kőszén, melyet a munkások a gőzhajókra hordtak. Visszafelé, Pécs irányába ezek a tehervonatok viszont üresen mentek. Természetesen a Mohács és Pécs közötti vonalon volt személyforgalom is.

szemelyvonat_mohacspecsivasut.jpg

Személyvonat Villány állomáson az 1870-es években. A Mohács-Pécsi Vasút személykocsijai önálló szakaszokból álltak. A kalauz az oldalsó futójárdán közlekedett, a vonatfékező pedig ott ült az utolsó kocsi tetején lévő fékbódéban. Ha a vonatnak fékeznie kellett a mozdonyvezető jelt adott, a fékező pedig behúzta a féket. Szerencsés módon egy ilyen személykocsi fennmaradt. Természetesen az értékes darab a Közlekedési Múzeum megnyitása után újból ki lesz állítva.

Hogyan volt összehangolva a vasúti és hajózási menetrend? Nos valami volt, de persze nem úgy, ahogy azt manapság elképzeljük. Ha a Mohácsra érkező gőzös késett, akkor a vonat megvárta. Ez a hajóval érkező utasok szempontjából józan döntés lehetett, így nem kellett fél- vagy egy teljes napot várakozniuk a következő személyvonat indulásáig. A vonatindulás tehát opcionális volt.

Fennmaradt minderről egy vicces történet. Álljon ez a sztori végén.

utazas_mohacsrol.jpg

Itt a vége, fuss el véle.

11 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Duna 1860-as évek 1870-es évek Mohács

A bejegyzés trackback címe:

http://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr8311915821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.10.31. 08:12:01

Kósza felvetésem lenne, a vágányok és a folyópart egymáshoz viszonyított elhelyezkedése terén. Elképzelhető esetleg, hogy a kialakításnál tervbe vettek mondjuk szállítószalagos átrakodási módot? Azért tartom elképzelhetőnek, mert mint a cikkben írva van, az árumozgás jellemzóen egyirányú volt, az is ömlesztett árút jelentett, márpedig ebben az esetben leghatékonyabban a vagonokból egyszerűen oldalra kitolva/kilapátolva a szenet, egy a vágánnyal párhuzamosan elhelyezett szállítószalag folyamatosan a parton kikötött uszályba vihette volna azt. Manapság bevett tervezési koncepció olyan műszaki fejlesztések lehetőségeinek figyelembevétele, amire a beruházás alkalmával nincs anyagi forrás, vagy épp nem időszerű, de később megkönnyíti a fejlesztést. Talán akkor is voltak hasonló gondolatok.

zsuzsa.frisnyak 2016.10.31. 09:44:47

Ez érdekes felvetés. Szállítószalag elvileg működhetett volna, de hogy volt-e ténylegesen ilyen berendezés, azt nem tudom. Olvasni nem olvastam ilyesmiről. A kitermelt és csillékbe rakott szenet a bányákban egy rámpára tolták és a rámpa alatt lévő vasúti kocsiba öntötték. Van is erről ebben a blogban egy dorogi ábrázolás. Arról viszont, hogyan került a szén a hajókba, nem olvastam és nem is láttam képet. Én egy vízre kinyúló rámpát építettem volna és a vagonokból csillékbe rakott szenet azon keresztül öntöttem volna a hajók rakterébe. De mindez csak spekuláció.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.10.31. 12:10:35

@zsuzsa.frisnyak: Én szeretek spekulálni, mert a feltételezések olykor elvezetnek a megoldáshoz. A szállítószalag valószínűleg nem készült el, ezért nincs róla kép. Ez is csupán spekuláció, de én műszaki emberként vagy ezt, vagy az un vagonbuktatót alkalmaztam volna a szén ki/átrakására. Ez utóbbi szerintem abban a korban még nem volt ismeretes, bár ha a csilléket már akkor is ürítették evvel a technológiával, akkor talán érdemes számolni evvel a lehetőséggel is.
Ilyen buktató van jelenleg több helyen is az országban, bár a legtöbbet már nem használják. Egy érintetlen, sosem használt példány van a bokodi hőerőmű területén. Megépült, de a próbán kívül sosem borítottak róla. ( Nagyon tanulságos ipartörténeti alkotás. Tudom ajánlani bemutatásra :)! )Az két vagont tud egyszerre üríteni. Ha már spekulálunk, lehet, hogy annak egy kezdetleges változata volt (vagy csak tervben) Mohácson, és azért állt az állomás merőlegesen a folyóra, mert egyesével gurították rá a vagonokat, és így lehetett a legközelebb vinni a hajókhoz.

Frisnyák Zs. 2016.10.31. 16:10:35

@F.M.J.: Pont ma olvastam, hogy az önürítős vasúti vagonnal az első próbakísérleteket Németországban 1899-ben tartották. A Ganz pedig 1904-ben már gyártott ilyen kocsit. Micsoda példája ez az innováció-terjedés sebességének.
A bokodi erőmű buktatóját miért nem használták?

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.10.31. 19:06:03

@Frisnyák Zs.: Az önürítős vasúti kocsi ebben az esetben félrevezető megnevezés. Ez a vagon mindenek előtt vasúti ágyazati anyag szállítására, és beépítési helyére "rakodására" lett kifejlesztve. Lényege, hogy a vagont felülről töltik vulkanikus kőzetörleménnyel koronként változóan főleg 25-65 szemcsenagysággal, majd azt surrantózsilipeken keresztül a vágányzat szélére, vagy tengelyébe üríti a kívánt helyszínen. Valójában nincs is más funkciója. Zseniálisan gagyi megoldás, de semmi köze a szénszállításhoz :). Modern változata a "dosator". Ennél még ágyazati profil kialakítására sincs szükség.

A bokodi buktatóról annyit tudok, hogy eredetileg vasúton szállították a vértesi bányákból a szenet az erőműbe, majd a kirakodás menetét kellett volna hatékonyabbá tennie a buktatónak, de mire csatasorba állt volna, inkább egy szállítószalag létesült az oroszéányi bánya és az erőmű között. Valójában józanabb emberek szemében az az elgondolkodtató, hogy miért nem ez készült el előbb, mint a vasúti szállítás, de a politika akkor (talán ma is), nagyobb súllyal esett latba, mint a józan ész.
Ha tényleg érdekel a buktató, lehet, hogy tudok némi támogatást kieszközölni a legális megközelítéséhez, kevéske szakmai hozzáadott értékkel :).

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2016.11.16. 12:44:03

Szerintem a második képen a sín a végén elkanyarodik jobbra

¿Qué tapas hay? 2016.11.16. 19:34:20

@F.M.J.: Szerintem Zsuzsa itt a Ganz-féle Kü-kocsikra gondolt, azok Tlbot-rendszerű garatkocsik voltak, ömlesztett áru (elsősorban ércfélék) pálya mellé történő adagolatlan ürítésére. Szénszállításra is használtak később önürítő kocsikat, de azok inkább nyeregpadlós kocsik voltak.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.11.16. 23:10:43

@¿Qué tapas hay?: Érdekes új infók, bár számomra okoz némi gondot az önürítős kocsi surrantón keresztüli ürítése szén esetében, hiszen az viszonylag könnyen porlad. Mire a kirakodás helyére ér, már jól tömörödött tömböt alkot a raktérben, főleg esős idő esetén. Ha az önürítés oldalra billentést jelent, akkor meg nagyon komoly emelőberendezésre lenne szükség a vagon alvázára építve. Manapság létezik ilyen, de az akkori időkben nehezen tudom elképzelni. Tudnál valamilyen ábráról linket küldeni, ami jól szemlélteti az átalad említett vagon szerkezetét? Sajnos csak szöveges említést találtam, az sem leíró jellegű.

¿Qué tapas hay? 2016.11.16. 23:44:20

Nos, akkor néhány kép:

1) Talbot-kocsi (ilyet gyártott a Ganz is), ércre, kőzúzalékhos: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/66/Franken_Pictures_2005_022_Talbot_hopper.jpg

2) kései utóda egy gabonás Tadgs: pctrs.network.hu/clubpicture/4/3/8/_/a_db_omlesztettaru_teherkocsija_tadgs_438200_49046.jpg

3) Nyeregpadlós Fals szénszállításra: www.tshungaria.hu/hu/Kepek/fal656.jpg
Ez a kocsitípus úgy működik, hogy felülről rakják, a kirakásnál a kibillenő oldalfalakon a vágány mellé szórja le az árut, ami egy rácson át padló alatti bunkerbe kerülhet.

4) Ez amit említettél, billenő rakfelületű Fal-kocsi nagyszemcéjű, darabos, nagy sűrűségű áruhoz: www.dybas.de/dybas/gw_allg/zuege/ganzzug/image/kies_2_2.jpg

A kör-, vagy homlokbuktatókat azért építették, hogy általános felhasználású, magas oldalfalú nyitott kocsikban (E-kocsi) szállított ömlesztett árut gyorsan tudjanak vele üríteni.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.01.14. 10:57:37

@¿Qué tapas hay?: Köszönöm a képeket.
1. Ezt a kocsifelépítést ismerem, ma is használatban van kétszerannyi surrantózsilippel tekerős, és karos nyitószerkezettel. Hiába, ami jó, az jó.

2. A gabonáskocsik teteje nyilván zárt, hiszen csapadék esetén tönkremegy az áru. Az evolúciójukkal nem vagyok tisztában, de az elsőhöz szerintem legfeljebb az ürítés módjában hasonlít. Teljesen más járműszerkezetet vélek felfedezni.

3. Ez a kocsi is zárt felülről? A nyers kitermelésű kőszén szemcsenagysága annyira széles spektrumú, hogy kevés csapadék és a szállítással járó rezgés új bányászatot eszközölne ki a szállítmányozótól, ezúttal a vagonból :). Rosszul látom?

4. Igen, én is ezekre a vagonokra gondoltam, de jól láthatóak az alvázra szerelt légtartályok. Manapság nem okozhat gondot a megtöltésük, bár most is kell hozzá némi idő. A gőzösök korában elég nehezen tudom elképzelni ezt a módszert. Ha csak nem az üzemi gőznyomást használták fel, de az meg elég nehezen szabályozható nyílt lánggal meg a kiszámíthatatlan mértékű kondenzációval, amikor az ürítés egy egyszerű vontatáshoz képest precíziós folyamatnak nevezhető.