A falun élő magyar nép életében a vasárnap délután - kivéve, amikor a vasárnap egyúttal nem volt vásárnap - a társasági életé volt.
Az alábbi, 1893-ban készült festményen a szokások és a szokásokhoz kapcsolód tárgyi kultúra egész tárháza bontakozik ki. Mit is látunk? Egy gerendás mennyezetű falusi ház rendszeresen használt nappalijában vagyunk. A családfőnek nincs külön úriszobája - a férfiak a függönyös nappalit terítik be a dohányfüsttel. A vasárnap délután összejövő társaság tagjai nem együtt múlatják az időt, hanem nemek szerint elkülönülve. A férfiak a házigazda borát isszák és magyar kártyával játszanak egy terítő nélküli asztalon. A nők egy abrosszal letakart asztalt körbeülve teáznak, gyümölcsöt és süteményt esznek.
A gondos háziasszony takarékosságát, a jól vezetett háztartás pedánsságát mutatja, hogy a ruhásszekrény tetején ott sorakoznak a befőttesüvegek. Valahogy az a benyomásom, nem az éléskamrából hely hiányából kiszorult befőttekről van szó, hanem inkább egy elszállításra váró úti elemózsiáról.
