Ez a kérdést nem is olyan egyszerű megválaszolni. A múzeum működésének 1898-1955 közötti szakaszában senki nem fotózta le a kupolacsarnokot belülről, és más ábrázolások sem maradtak fenn. A kupolacsarnokot 1955-ben 900 ezer forintért lebontották. Az alábbi bemutatott képek a bontás előtti állapotot mutatják.
Mindehhez nem kell más, mint egy hordozható és nappali fényben is használható röntgenkészülék. Mutatom, hogy milyen.
A röntgenkészüléket a magyarországi orvostechnikai eszközöket gyártó Siemens-Reiniger cég készítette. A szerkezet áramforrását egy benzinmotor biztosította. A képen látható becsomagolt eszközt két teherhordó állattal már lehetett szállítani. Mindennek azért volt jelentősége, mert a hordozható röntgengépet a vállalat a honvédségnek szánta. A cég szerint a gép együtt mozoghat a menetelő csapattestekkel, és ez lehetővé teszi a sebesültek azonnali vizsgálatát. A szerkezetet már alig harminc perc alatt üzembe lehet helyezni. Menekülés esetén 15 percet vesz igénybe a gép becsomagolása. A vállalat úgy számolt, hogy a tábori röntgenfelszerelés a benzinmotoros áramforrással együtt 8-10 ezer pengőből előállítható.
A gép használhatóságát a cég az alábbi három ábrával illusztrálta. Feltűnő, hogy a képeken szereplő személyek sem nem katonák, sem nem sérült betegek. Olyan egészséges embereket ábrázoltak, akiknek a hordozható tábori röntgenfelszerelésre semmi, de semmi szükségük nincs.
Egy évvel ezelőtt készítettem egy animációt a mozgósítást követő bevonuló vonatok mozgásáról. Most elkészült a következő darab. Az animációt az alábbi helyen megtalálhatjátok.
Pont kétszáz éve, 1815-ben írta le Edvi Illés Pál, milyenek a történészek, milyen a történész élete. Edvi úgy látta, a történészek nem mosolyognak. A néma papírok közt turkáló tudós szívét sem a kikelet, sem az esti harangszó, sem a májusi bárány, sem pedig a "danoló gulyás" nem melegíti fel. A történészt még egy "nyájas lyánsor" sem téríti el munkájától, élete a félhalál.
