HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Kerékpáros élet a Monarchia idején

2013.08.31. 13:52 zsuzsa.frisnyak

Magyarországon a kerékpározás, és a kerékpáros kultúra az 1880-as évektől indult rohamos fejlődésnek. A századelőre megszilárduló kerékpáros kultúrát az országszerte működő több száz  kerékpáros egyesület közvetítette. A kerékpáregyletek túlnyomó többsége nem sportegylet volt, nem arra szerveződött, hogy a tagjaik gyorsasági versenyeken induljanak. Az volt a tipikus, hogy az egyesület kerékpáros kirándulásokat, város közeli bulikat szervezett, tagjai pedig közösen kocsmáztak és múlatták az időt.

kerekpar_kolozsvari_atletikai_club_bicycle_kore1888_resize.jpgKolozsvári kerékpárosok 1888-ban

A kerékpáros egyletek szédületes terjedését a kivagyiság is erősítette. Az egyesületek ugyanis kötelező egyenruhát és kötelező egyesületi jelvényt is előírtak tagjaiknak. Ezek a külsőségek a hétköznapokban azt jelentették, hogy a bicajost még véletlenül sem nézhette egy idegen kerékpáros kifutófiúnak, vagy más, a kerékpárt munkaeszközként használó embernek. A 19. század végére ugyanis a kerékpár ára egyre csökkent, és használata megjelent a munka világában.

1 komment

Címkék: kerékpározás közlekedéstörténet Kolozsvár

Az 1873-as magyar-angol szivarkonfliktus

2013.08.23. 22:07 zsuzsa.frisnyak

A most bemutatott, tizenkét rajzból álló képregény 1873-ban jelent meg a magyar sajtóban. A rajzsorozat a bécsi világkiállításon egy - állítólag - a valóságban is megtörtént esetet ábrázol. A képregény semleges címe (Kérek tüzet!) és tényleges mondandója (trükkös szivarcsere és a reklamáló áldozat megbüntetése) közötti ellentétet tovább erősíti a nemzeti karakterológia közkeletű paneljeinek alkalmazása. E szerint az angolok előzékenyeket és udvariasak. És milyenek a magyarok?  Az előzékenységet kihasználó ravasz csalók, elsőként ütő agresszorok.

011_1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: humor képregény karikatúra 1870-es évek

A szombathelyi vasútállomás

2013.08.22. 10:53 zsuzsa.frisnyak

A közelmúltban - egy hosszabb tanulmány írása közben - döbbentem rá, hogy 1890-1910 között Szombathely vasúti forgalma hazai viszonylatban milyen kiemelkedő volt. Szombathely gazdasági ereje, polgárosodásának színvonala a nála gazdagabb és nagyobb városokkal (Debrecen, Arad, Szeged) összemérhető.

Ilyen előzmények után bányásztam elő a szombathelyi doksikat, és rajzokat. Elsőként a Déli Vasút szombathelyi állomásának 1902-es műtárgyleltárát mutatom be, igazi kuriózum.

nikon 4171.jpg

4 komment

Címkék: vasúttörténet Szombathely 1900-as évek

Szűz Mária Tapsonyban

2013.08.19. 08:00 zsuzsa.frisnyak

A Somogy megyei Tapsonyt elkerülték a nevezetesebb események. Az álmos falucska életét 1872-ben Szűz Mária kavarta fel jó alaposan.  A csoda május 31-én este 8 és 9 óra között esett meg. 

gemeskutnal_vu1869_resize.jpg

5 komment

Címkék: 1870-es évek Tapsony népélet népi vallásosság

Hogyan építsünk biodíszletet?

2013.08.16. 08:00 zsuzsa.frisnyak

1897-ben a német császár, II. Vilmos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A kor szokásai szerint a hivatalos uralkodói látogatások alkalmával nemcsak a várost díszítették fel, hanem a főváros népének sorfalba kellett rendeződnie, és így köszöntenie az illusztris vendéget.

Hogyan szervezték meg a sorfalat? Erről szól az alábbi tájékoztató brossúra.

img935_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: politikai propaganda Budapest Kossuth tér udvari utazás Ferenc József II. Vilmos 1890-es évek Kúria

Ne bántsd a magyart!

2013.08.14. 13:11 zsuzsa.frisnyak

Ne bántsd a magyart! Ez a politikai szlogen szédületes, mintegy 350 éves karrierrel rendelkezik hazánkban. A mondat - és a mögötte álló politikai program - kidolgozója még Zrínyi Miklós (a vadkanos, nem pedig a várvédős) volt. A jelmondatot a 19. század első felében már széles körben használták. Olyan szlogenné vált, melyet szinte bármely politikai helyzetben érvként lehetett használni. Ezzel a mondattal ugyanis minden vitát nemzeti síkra lehetett terelni.

Az úton-útfélen a ne bánts a magyart szlogent használókra 1862-ben Vajda János is felfigyelt. Vajda jó alaposan kielemezte a mondat valódi értelmét. Az író úgy találta, hogy a ne bántsd a magyarral takarózó honfitársaink olcsó hazafiságot, szenteskedő - de alattomban parázna - önzést képviselnek és viszályt gerjesztenek a népek és felekezetek között. A jelszó felmentés a cselekvés alól, és a tunya semmittevést igazolja.

nikon 196_resize.jpg

3 komment

Címkék: politikai kommunikáció anekdota Zrínyi Miklós Vajda János Simonyi óbester

A humor ötven évvel ezelőtt

2013.08.10. 08:00 zsuzsa.frisnyak

1963-ban vagyunk. A represszió enyhülésével párhuzamosan a Ludas Matyi hangvétele is normalizálódott. A szájbarágós politikai propaganda helyett a karikaturisták a hétköznapi élet felé fordultak. A rajzok túlnyomó többsége az élet kisebb-nagyobb epizódjait örökítette meg: káromkodó utasok, az áruhiány,  a silány termékek,  a fogyasztás, az igénytelen környezeti kultúra rendre megjelenik a hetilapban. Az ötvenes években a Ludas Matyi még a kétkezi munkásokat hibáztatta a sztálinista rendszer működési zavaraiért, az 1960-as években ilyesmi már nem fordult elő.

autobusz_forgalom_SANY0337_resize.JPG

4 komment

Címkék: humor karikatúra 1960-as évek Ludas Matyi

A valóságról alkotott képek hamisságáról

2013.08.07. 21:46 zsuzsa.frisnyak

A 19. században a sajtóillusztrációk (leggyakrabban fametszetek) az újságcsinálás korszerű eszközei voltak. Az illusztrátorok gyakran hozott anyagból dolgoztak, egy-egy helyszíni fotót, vagy rajzot formáltak fametszetté. Idáig rendben is van a dolog.

De, hogyan készültek az események adott pillanatát megragadó ábrázolások? Egy cipész leugrik a háztetőről, Erzsébet királyné találkozik egy virágárus kislánnyal, egy éppen felboruló autóból kizuhan egy utas stb. A események többségénél értelemszerűen nem volt jelen rajzoló. Az ezekről készített ábrázolások tehát  elképzelték. Az illusztrátorok tudták, körülbelül hogyan néz ki, ha valaki leugrik egy háztetőről, milyen lehet, ha a királyné találkozik egy kislánnyal. Minél olcsóbb volt a sajtótermék, annál inkább ábrázolási panelekben és sémákban gondolkodtak az illusztrátorok. Kialakult és megszilárdult a gyakorlat, hogyan kell ábrázolni egy-egy eseményt.

Talán mondanom sem kell, hogy az ábrázolás sémája és a valóság között égbe kiáltó különbség is lehetett. Nemcsak az apró részletek tértek el, hanem a kép egész mondandója hamis illúziókat kelthetett. Mutatok egy példát.

 nikon 108_ujoncozas_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: sajtó forráskritika hadügyek Mezőtúr

Karikatúrák a bankállamosításról, 1947

2013.08.04. 07:44 zsuzsa.frisnyak

Magyarországon a bankokat 1947-ben államosították. Elsőként az állam miniszteri biztosokat nevezett ki a bankok ellenőrzésére. A második lépés az volt, hogy a bankokat kötelezték a részvényeseik adatainak bejelentésére. A bankállamosítás tényleges lebonyolítására az 1947-es választások után került sor. Az államosítást az új kisgazda miniszterelnök, Dinnyés Lajos is támogatta. 

A bankállamosítás körüli 1946-1947-es pártharcok a politikai propaganda révén a hétköznapi életbe is beszivárogtak. A kommunista párt egyik módszere az volt, hogy bankállamosítást követelő zajos munkásgyűléseket szerveztek, majd ezen eseményekre úgy hivatkoztak, mint ahol a nép spontán akarata megnyilvánult. A bankállamosítás népszerűsítésére, illetve magyarázatára a humor eszköztárát is bevetették. 

nikon 327_bankallamositas.jpg

30 komment · 1 trackback

Címkék: pénzügyek államosítás politikai propaganda 1940-es évek Dinnyés Lajos

Hogyan terjedt a telefon Budapesten?

2013.08.02. 18:32 zsuzsa.frisnyak

Az első hazai telefonhálózat igen hamar  – az 1877-es világelső bostoni hálózat után négy évvel ­– 1881-ben megkezdte működését Budapesten. A telefónia korai időszakában - az előfizetők alacsony száma miatt - térképeken is lehet ábrázolni (lásd a fehér pöttyöket) a telefon terjedését. Nézzük, mi derül ki mindebből.

A telefon terjedése az első években egy olyan a szárazföldre ki-kicsapó hullámverésre emlékeztet, melynek visszahúzódása után a fövenyben csillogó víztócsák maradnak. A terjedés nem mutat térbeli egyenletességet. Nem sugaras szerkezetű, nincs központja, de van terjedési iránya. Ez az irány inkább északi és északkeleti, mintsem déli, délkeleti.

telefonelofizetok_1abra_resize.jpg

1881. február 10.  Előfizetők száma: 23.

21 komment

Címkék: telefon urbanizáció technikai kultúra Budapest 1880-as évek

süti beállítások módosítása