A 19. századi Magyarországon a csúcsforgalom még ismeretlen fogalom volt. Ilyesmit honfitársaink csak a világvárosokban tapasztalhattak meg. 

A motorizáció előtti városi közlekedést zaj és állandó por jellemezte. Joggal gondolhatjátok, ma is van zaj és por, de az akkori másmilyen volt. Másfélék voltak a zajok és szagok, másmilyen az ütemessége és menetsebessége, és persze más volt a forgalmi rend is. A pormentesített burkolatok alacsony elterjedtsége miatt az úttesteket vékony porréteg fedte, melyet a fogatolt járművek folytonosan felkavartak, felvertek. Nagyforgalmú, pormentesített burkolattal nem rendelkező utcákban az első emelet feletti lakások értékesebbek voltak, mert ezekben tisztább volt a levegő. 

De elég a szövegből, jöjjenek a képek két világváros, London és Párizs csúcsforgalomáról. 1890-ben Londonnak több mint négymillió, Párizsnak "alig" 2,5 millió lakosa volt.