HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (39) 1870-es évek (47) 1880-as évek (22) 1890-es évek (41) 1900-as évek (28) 1910-es évek (22) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (3) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (9) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (88) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (1) Deák Ferenc (1) Deák tér (1) Debrecen (9) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (17) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (3) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (1) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (67) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (2) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (5) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (1) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (2) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (4) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (2) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (23) telefon (5) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (1) térszerkezet (1) Tihany (1) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (17) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (4) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (67) Velence (1) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (2) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (1) vízügyek (6) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Amikor 16 perccel állítottuk vissza az órát

2012.10.28. 08:27 zsuzsa.frisnyak

zonaido1892.jpg

1891-ig Európában nem volt egységes idő, nem léteztek időzónák. Minden település a nap járása szerinti helyi időt használta. Ez az írás arról szól, hogyan alakultak ki az időzónák és mi köze mindennek a vasúthoz.

tiszavideki_vasut_menetrendje.jpg

Az időeltolódásnak a vasúti közlekedés előtt nem volt jelentősége. A vasút azonban új helyzetet teremtett.

A vonatok indítását, érkezését, a menetrendek kidolgozását nem lehetett a települések eltérő helyi idejére alapozni. A vasúttársaságok valamelyik nagyobb város helyi idejét tekintették alapnak. Magyarországon 1871-ben egyeztek meg a vasúttársaságok, hogy a Pest-budai helyi időhöz igazodnak. Ausztriában az ottani vasutak a prágai időt használták.  1891-ig Európában 21-féle vasúti időt használtak.  Például az Orient expressz utasainak és személyzetének az óráikat először a német-francia határon kellett előrébb tekerni 19 perccel, majd Mühlackernél 3 perccel, Ulmban újabb 10 perccel. Az osztrák határon 11 perccel, a magyar határ átlépésekor 16 perccel, a román határon 29 perccel és így tovább.  Könnyen elképzelhetjük, mennyi macerával járt mindez.

nikon 070_idomeres_ora_resize.jpg

A magyar vasúttársaságoknál hiába terjedt el budapesti idő használata, a polgári életben alkalmazott idő nem követte ezt a szokást. A vidéki városokban és falvakban továbbra is a helyi időt használták. Más időt mutatott tehát a templom toronyórája, mint a vasútállomás peronórája. Érdekességképp: 1875-ben az Osztrák Államvasútnak volt egy gyorsan megbukott kísérlete. A menetrendjükben nem a budapesti időt szerepeltették,  hanem minden vasútállomás helyi idejének megfelelő érkezési és indulási időt. Az ötlet néhány héten belül megbukott, mert a pontatlanul ismert helyi idők felborították a közlekedést, és persze a vasutasokat is összezavarta.

1878-ban a kanadai Pacifik vasút főmérnöke javasolta, hogy a vasúti közlekedés megkönnyítése céljából osszák fel a földet 24 időzónára. Az ötlettel világszerte több kongresszus és tudományos társaság foglalkozott, de a megvalósítás módjában nem tudtak megegyezni. Először az amerikaiak unták meg a zavaros és sokféle vasúti időt. 1883-ban az USA-t és Kanadát 5 időzónára osztották. 

A kedvező tapasztalatok alapján a zónaidő bevezetése Magyarországon 1888 őszén került napirendre. Ludvigh Gyula, a MÁV elnöke javasolta az egységes osztrák-magyar vasúti idő bevezetését. Javaslata szerint ez az idő a Greenwichtől számított tizenötödik délkör ideje legyen. Ezt az elképzelést az élet felülírta. 1890-ben ugyanis az európai vasúttársaságok legnagyobb része elfogadta és életbe léptette a zónaidőt. A magyarországi vasútvonalakon a közép-európai időzónát 1891. október 1-én vezették be. Ekkor valamennyi budapesti időt mutató órát 16 perccel visszaállítottak. 

vasuti_utazas_ido_1884_resize.jpg

A polgári életben a közép-európai időzóna használata nem következett be. Az államigazgatásban egy év múlva, 1892-ben tekerték vissza az órákat.

A privát szférában persze mindenki azt csinált, amit akart. Nyíregyházán például az egyik templom toronyórája 1904-ig a város helyi idejét mutatta.

Itt a vége, fuss el véle.

8 komment

Címkék: vasúttörténet 1890-es évek időzónák Orient expressz

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr24872008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.28. 09:47:00

Hát ezt nem tudtam. Nagy rácsodálkozás volt. Kösz! :)

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2012.10.28. 18:34:57

Ma is van, ahol a toronyóra és a pályaudvar órája nem ugyanazt mutatja: Oroszország nem nyugati részein a vasút, így a vasútállomás is a moszkvai időt használja mindenhol, a városban meg a helyi zónaidőt követik. Persze ott legalább egész órákat tesz ki az eltérés.

zsuzsa.frisnyak 2012.10.28. 22:04:59

@erminavet: Ezt nem tudtam, kösz. Ez azt jelenti, hogy az oroszországi vasúti menetrend máig a moszkvai helyi idő szerinti időpontokat mutatja? És a vasúti közlekedés miatt kialakított zónaidőket az oroszok pont a vasútnál nem követik?

Albu 2018.04.24. 11:51:11

@zsuzsa.frisnyak: Nem, a moszkvai _zónaidő_ szerintit használja az orosz vasút.

Albu 2018.04.25. 15:08:30

@zsuzsa.frisnyak: A balti exklávékról ellentmondó infót is találtam, de ott is a moszkvait írja többségben. wikitravel.org/en/Kaliningrad#By_train

Warning! For stations located in Russian Federation Moscow time is indicated! For stations located in other countries local time is indicated! web.archive.org/web/20091016020213/eng.rzd.ru:80/isvp/public/rzdeng/express?STRUCTURE_ID=46

Szahalin szigetét viszont több helyen írják, hogy kivétel. Valahol azt írta, hogy mindketto, bárhogyan is kelljen ezt értelmezni.

en.wikipedia.org/wiki/Sakhalin_Railway#/media/File:Poljakowo.jpg